December 26-án Kína Külügyminisztériuma szankciókat jelentett be amerikai fegyvergyártó vállalatokkal és azok magas rangú vezetőivel szemben amiatt, hogy Washington engedélyezte a több milliárd dollár értékű fegyvereladásokat Tajvannak.

A Kína által szankcionált 20 fegyvergyártó vállalat között olyan cégek szerepelnek, mint a Northrop Grumman Corporation, az L3Harris Maritime Services és a Boeing. Legalább 10, ezekhez a vállalatokhoz köthető vezető beosztású tisztségviselőt is szankcionáltak, köztük Palmer Luckeyt, az Anduril Industries alapítóját.

A szankciók befagyasztják az érintett vállalatok és magánszemélyek Kínában található minden ingó és ingatlan vagyonát. Az intézkedések értelmében kínai magánszemélyek és vállalatok számára tilos bármilyen kapcsolatot létesíteni vagy üzleti tevékenységet folytatni ezekkel a cégekkel vagy személyekkel.

A szankcionált vezetők nem látogathatnak Kínába, Hongkongba vagy Makaóba.

Az ismételt kínai figyelmeztetések ellenére az Egyesült Államok a hónap elején egy új, 11 milliárd amerikai dollár értékű fegyverszállítási megállapodást jelentett be Tajvan számára. Ez minden idők legnagyobb fegyverüzlete Tajvannal, amennyiben azt a Kongresszus jóváhagyja (ahogyan azt az amerikai törvény előírja).

Az üzlet többek között olyan fegyverek szállítását tartalmazza, mint a HIMARS rakétarendszerek, drónok, páncéltörő rakéták és tarackok.

Kína hagyományosan fenntartja azt az álláspontot, hogy Tajvan területének szerves része, és az amerikai fegyvereladásokat vagy más politikai lépéseket belügyeibe való beavatkozásnak tekinti. A fegyvereladásokat Tajvan szeparatista erőinek nyílt támogatásaként jellemezte.

Az új fegyverüzletre reagálva Kína Külügyminisztériuma pénteken megismételte, hogy a tajvani kérdés érdekeinek legmélyén helyezkedik el, és „az első vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni a kínai–amerikai kapcsolatokban”.

„Bármely vállalat vagy magánszemély, aki fegyvereladásokban vesz részt Tajvan számára, meg fogja fizetni a helytelen cselekedet árát. Egyetlen ország vagy erő sem becsülheti alá a kínai kormány és a kínai nép elszántságát, akaratát és képességét a nemzeti szuverenitás és a területi integritás megvédésére” – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője egy pénteki sajtótájékoztatón.

Veszélyes lépés, amely aláássa a regionális békét

Noha a világ túlnyomó többsége – köztük az Egyesült Államok is – elismeri Kína Tajvannal kapcsolatos igényeit, az egymást követő amerikai kormányzatok fegyvereket adtak el Tajvannak, és támogatták azokat a politikai formációkat, amelyek Tajvan függetlenségét szorgalmazzák.

Az Egyesült Államok hagyományosan azzal indokolta a Tajvannak történő fegyvereladásokat, hogy állítólagos kötelezettségei vannak Tajvan védelmére saját belső jogszabályai, illetve az úgynevezett Tajvani Kapcsolatokról szóló Törvény alapján, amelyet az amerikai Kongresszus 1979-ben fogadott el.

Donald Trump második elnöki ciklusa során az Egyesült Államok eddig már több milliárd dollár értékben adott el fegyvereket Tajvannak. A Trump-kormányzat a legutóbbi eladásokat azzal védte, hogy azok szükségesek Tajvan önvédelmi képességeihez, Kína állítólagos térségbeli katonai manővereinek összefüggésében.

Pénteken a kínai külügyminisztérium szóvivője provokatívnak nevezte a Tajvannal kapcsolatos fegyverüzletet, és a szeparatista erők felfegyverzésére irányuló kísérletként értékelte azt. Úgy fogalmazott továbbá, hogy az Egyesült Államok ezzel a lépéssel aláássa a békét és instabilitást teremt a térségben.

Kína megismételte követelését, hogy az Egyesült Államok tartsa magát az „egy Kína elvhez”, valamint a két ország között a fegyvereladásokról és a belügyekbe való be nem avatkozásról szóló három közös közleményhez.

Az Egyesült Államoknak „fel kell hagynia azzal, hogy rossz jelzéseket küldjön a ‘tajvani függetlenség’ szeparatista erőinek” – közölte Kína pénteken, hozzátéve, hogy minden szükséges intézkedést meg fog tenni „a nemzeti szuverenitás, a biztonság és a területi integritás védelmében”, ha a provokációk folytatódnak.

forrás: Peoples Dispatch