Washington, London, Kijev, Moszkva, 2025. november 20. csütörtök (MB)

Az ukrajnai konfliktusról szóló, Washingtonban kiszivárogtatott 28 pontos béketerv amerikai béketerv, nem pedig az Egyesült Államok és Oroszország közös rendezési terve Ukrajnáról. Noha amerikai részről kimozdulást jelent az orosz igények felé, távol áll attól, hogy ki is elégítse Moszkva 2021. decemberében előterjesztett biztonsági követeléseit. Inkább az a célja, hogy kibillentse a hatalomból Zelenszkijt, és más nyugatbarát személyt ültessen a helyébe, egyidejűleg pedig meggyőzze a NATO európai hatalmait arról, hogy az orosz igények legalább részbeni kielégítése elkerülhetetlen – értékelte a kialakult helyzetet a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.

 

A nyugati sajtó által megszellőztetett amerikai terv szerint az Egyesült Államok, és más meg nem nevezett országok elismernék Oroszország felségjogát a Krím és Donbász felett, továbbá Kijev részéről átengedett más területek felett. Cserében Kijevet amerikai és európai biztonsági garanciákban részesítenék. Demilitarizált övezetet hoznának létre azokon a területeken, amelyekről kivonták az ukrán haderőt. Befagyasztanák a Herson és Zaporozsje régiók érintkezési vonalát, Oroszország pedig visszaadna bizonyos területeket Ukrajnának. Az ukrán fegyveres erőket egyes értesülések szerint a felére, mások szerint 2,5 szeresével csökkentenék, és nem rendelkezhetne nagy hatótávolságú fegyverrel. Ukrajna területén nem állomásozhatnának idegen csapatok.

 

Az amerikai terv Ukrajna kapitulálásával érne fel – hangoztatják Zelenszkij körében. Maga Zelenszkij, akit az állami sikkasztási botrány hullámai egyre jobban nyaldosnak, lemondta törökországi megbeszélését Witkoffal, Trump megbízottjával. Trump ezt tudomásul vette, de várja Zelenszkij válaszát az amerikai tervre. Washington állítólag tudatta vele, hogy „el kell fogadnia”.

Bár az amerikai terv lépés az Ukrajnával kapcsolatos orosz igények felé, kielégítésüknek aligha lehet nevezni. Oroszország következetesen kitartott hármas célja mellett: Ukrajna nácitlanítása, demilitarizálása és semlegessé változtatása mellett.

 

Moszkva 2021. decemberben az alábbi biztonsági követeléseket terjesztette Washington és Brüsszel elé:

 

Ki kell zárni a NATO terjeszkedését és Ukrajna bevonását a NATO-ba;

 

a NATO nem telepíthet további csapatokat és fegyvereket azokon az országokon kívül, amelyekben 1997 májusában tartózkodott. Kivételes esetben megengednék ilyen csapatok és fegyverzetek telepítését, de csak Oroszország és a NATO közös beleegyezésével; A NATO-nak fel kell hagynia katonai tevékenységével Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában; Nem telepíthetnek közép- és rövid-hatótávolságú rakétákat oda, ahonnan csapás mérhető a másik fél területére;

Ne folytassanak egy dandárnál nagyobb hadgyakorlatokat, azt is csak egy olyan térségben, amelyikben előre megállapodtak, továbbá rendszeresen tájékoztassák egymást a hadgyakorlatokról; Erősítsék meg, hogy a felek nem tekintik egymást ellenfélnek és minden vitájukat békésen rendezik, tartózkodnak az erő alkalmazásától; Vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nem idéznek elő olyan helyzetet, amelyet a másik fél ellene irányuló fenyegetésként értelmezhet; Létesítsenek forró drótot, hogy kapcsolatba tudjanak lépni egymással vészhelyzet esetén.

 

A NATO elutasította az összes orosz követelést, mire Oroszország 2022. február végén katonai beavatkozás mellett döntött Ukrajnában.

 

Mivel Oroszország biztonsági követelései nem csak Ukrajnával kapcsolatosak, valószínűnek tűnik, hogy az Ukrajnáról szóló béke megállapodás végső soron egy átfogóbb nemzetközi keretben, esetleg egy európai-eurázsiai biztonsági folyamatban fog megszületni. Közbülső megállapodások Ukrajnáról természetesen addig is születhetnek, de ha az amerikai fél tartja magát ahhoz az alaszkai megállapodáshoz, amely szerint az ukrajnai konfliktust csak kiváltó okainak kiküszöbölésével lehet rendezni, akkor a békekötés valószínűsíthetően még odébb van, hiszen a 28 pontos amerikai béketerv nem tartalmazza az okok kiküszöbölését, jóllehet nem is zárja ki.

Összességében a sajtónak kiszivárogtatott amerikai terv elsősorban kijevi és nyugat-európai használatra készült, nincs szó közös orosz-amerikai béketervről – értékelte a Magyar Békekör tudósítója.

Úgy tudják, a háttérben folytatódnak a politikai és katonai tárgyalások Moszkva és Washington között.+++