Trump elnök beperelte az olyan amerikai tévécsatornákat, mint a CBS és az ABC, valamint a The New York Timest. Most azzal fenyegetőzik, hogy 1 milliárd dollárra pereli a BBC-t.
De a brit műsorszolgáltató nem csak a legújabb hírszervezet, amelyet Trump nyomásgyakorló kampánya célba vett. A BBC-nek is megvannak a maga egyedi kihívásai. Kollégám, Mark Landler fejti ki ezt alább.
A BBC londoni központja. Joshua Bright a The New York Times számára
Csábító lenne úgy tekinteni a BBC két vezetőjének vasárnap esti hirtelen lemondására, a Trump-adminisztráció csípős kritikáit követően, mint Trump elnök amerikai hírmédiára gyakorolt nyomásának kiterjesztésére.
A vezetők azután mondottak le, hogy egy kiszivárgott feljegyzés szerint a BBC félrevezetően szerkesztette Trump beszédét, amelyet a január 6-i, az amerikai Capitoliumnál történt zavargás előtt mondott el, és olyan megjegyzéseket fűzött össze, amelyek valójában körülbelül 50 perc különbséggel hangzottak el.
De a British Broadcasting Corporation nem a CBS vagy az ABC, amelyek mindkettővel rendezték a Trump által a róla szóló tudósításaik miatt indított pereket. A jelenlegi válság – amely évtizedek óta a legsúlyosabb, amivel a BBC szembesült – kevésbé Trumpról szól, mondják a szakértők, mint inkább egy neves közszolgálati műsorszolgáltató megoldhatatlan feszültségeiről, amely egy keserűen megosztott világban működik.
A BBC-t politikai ellenfelei rágalmazzák, akik krónikus elfogultsággal – jelen esetben baloldalisággal – vádolják, és rivális hírszervezetek célozzák meg, akik nehezményezik a közfinanszírozását, így örökös ellenfél Nagy-Britannia politikai küzdelmeiben. Globális lefedettségével rendszeresen összetűzésbe kerül külföldi kormányokkal is, többek között Indiában és az Egyesült Államokban.
Egy sor fejfájás
A január 6-án bemutatott dokumentumfilm volt az azonnali katalizátor, de a BBC vezérigazgatójának, Tim Davie-nek és a BBC News vezérigazgatójának, Deborah Turness-nek a távozása egy sor vitát követett a műsorszolgáltató más érzékeny kérdésekről, köztük az izraeli-hamász háborúról és a transzneműek jogairól szóló tudósításaival kapcsolatban.
Davie-nek, a BBC régóta vezető munkatársa, akinek gyökerei a marketingben, nem pedig az újságírásban keresendők, mióta 2020-ban kinevezték főigazgatóvá, egyik válságot a másik után kellett átvészelnie.
Tim Davie, a BBC főigazgatója. Kép: Hannah McKay/Reuters
Deborah Turness, a BBC News vezérigazgatója. Kép: Jack Taylor/Reuters
Kritizálták, amiért nem cselekedett gyorsabban egy szexuális zaklatással vádolt BBC-bemondó ügyében. Lázadással is szembesült, miután felfüggesztett egy népszerű futballközvetítőt, aki a konzervatív kormány menedékkérőkkel kapcsolatos politikáját az 1930-as évek Németországához hasonlította.
2024-ben Davie ismét mikroszkóp alá került, mivel a kritikusok szerint nem kezelte a MasterChef műsorvezetője, Gregg Wallace kollégáival szembeni nemkívánatos fizikai viselkedéssel és nem megfelelő nyelvezettel kapcsolatos vádjait.
Az izraeli-hamász háború újabb fejfájást okozott. Egy 2025-ös „Gáza: Hogyan éljünk túl egy háborús övezetet” című dokumentumfilm heves kritikák kereszttüzébe került, miután kiderült, hogy a 13 éves narrátor apja Hamász-tisztviselő volt. Davie eltávolította a filmet a BBC iPlayer szolgáltatásáról, mondván, elvesztette a hitét benne.
Tavaly nyáron Davie ismét védekező álláspontra került, amikor a BBC nem vágta el a műsort Bob Vylan-ről, egy angol punk rap duóról, miután a Glastonbury Fesztiválon a tömeg élén azt skandálták, hogy „halál az IDF-re”, az izraeli hadseregre utalva.
A Trump-faktor
Már Trump vitába lépése előtt a BBC-t rendszeresen célba vették olyan konzervatívok, mint Boris Johnson, a volt brit miniszterelnök. Nemrégiben a január 6-án bemutatott dokumentumfilm hatására fejek dobására szólított fel.
Nigel Farage, a bevándorlásellenes Reform UK párt vezetője, a jobboldali populista azzal vádolta a BBC-t, hogy „választási beavatkozást” eszközölt. Azt mondta, hogy múlt pénteken megbeszélte az ügyet Trumppal, és hogy az amerikai elnök „nem idézhető formában” adta át véleményét.
A folyamatos kritikák ellenére a Pew Research Center tanulmánya szerint a BBC-ban jobban megbíznak a nézők, mint a nagyobb amerikai csatornákban. Davie hivatali ideje alatt a szórakoztató műsorok terén is virágzott.
A brit kormány fenntartásokkal támogatta a BBC-t, bár Trump szerepe a drámában kínos helyzetbe hozta Keir Starmer miniszterelnököt. Igyekezett elkerülni a konfliktust Trumppal olyan kérdésekben, mint a vámok és az ukrajnai háború. Hétfőn magas rangú tisztviselők a felháborodást a műsorszolgáltató számára „tanulságos pillanatként” emlegették. Még a BBC legkitartóbb védelmezői is egyetértettek ezzel.
„A BBC számára a legjobb, ha újraindítja a rendszert, és foglalkozik ezekkel a problémákkal” – mondta Claire Enders, londoni médiaelemző. „A BBC számára a politikai elfogultság megnyilvánulása a legveszélyesebb dolog, amit ebben a világban tehet.”
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
Forrás: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szerző: Katrin Bennhold 2025. november 11. - Bonjour le monde! Pár napig Franciaországban leszek, és innen fogom küldeni a hírlevelet.
Mark Landler Én vagyok a londoni irodavezető.
