A Népi Gyűlés a Lakhatási Igazságosságért alternatívát kínál az Európai Parlament Lakásügyi Bizottságának nem-megoldásait tartalmazó jelentéstervezetéhez

Miközben az Európai Parlament egy kulcsfontosságú jelentést tárgyal a lakhatási válság megoldásairól, ma Brüsszelben alakul ki a spekulánsok, a bérbeadók és a banki szektor érdekeit képviselő lobbi ellensúlyaként egy népi ellenlobbi.

Az Európai Parlament Baloldal frakciója a Rosa Luxembourg Alapítvánnyal együttműködve ma több mint 200 lakhatási aktivistát, bérlői szövetséget, döntéshozót és még sokan másokat üdvözölt a Parlamentben. A résztvevők közösen megfogalmazták az Európai Kiáltványt a Lakhatási Igazságosságért, hogy alternatív álláspontot kínáljanak a jelenlegi, piacra bízott és kudarcot vallott európai lakáspolitikával szemben. A kiáltvány a következő napokban nyilvánosságra kerül.

A több mint 500 000 tagot számláló erős bérlői szövetségtől a lakossági közösségi csoportokig, a mai kezdeményezés résztvevői arról vitáztak, hogyan lehet ellensúlyozni az építőipari és a bérbeadói lobbik hatalmát Brüsszelben, kezelni a túltolt turizmust, az üresen álló ingatlanok megszállását, valamint az Európai Unió közelmúltbeli megszállottságát a védelmi kiadásokkal kapcsolatban.

Leila Chaibi (Engedetlen Franciaország) így nyilatkozott: „Egy útelágazásnál vagyunk: az Európai Uniónak el kell döntenie, hogy továbbra is a spekulánsokat védi, vagy végre elköteleződik az emberek életkörülményeinek javítása mellett, és garantálja mindenki számára a megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való jogot. Ez a Gyűlés egy népibb ellenlobbi kezdetét jelenti, amely szembeszáll az ingatlan- és pénzügyi óriásokkal. Ha az EU valóban elköteleződik – szabályozva a rövidtávú bérbeadást lehetővé tevő platformokat, európai szintű kilakoltatási moratóriumot vezetve be, és egy nagy léptékű energetikai felújítási programot indítva –, akkor végre azt állíthatja, hogy megvalósítja az Európai Szociális Alapjogok Európai Pillérét, amelyet közel egy évtizede fogadott el. Mert lakás nélkül egyetlen társadalmi jog sem válik igazán hozzáférhetővé.”

Irene Montero (Podemos, Spanyolország): „A lakáspolitika sok országban ma az embereket egy újfajta erőszaknak teszi ki. Egy olyan társadalmi erőszaknak, ahol az emberek jövedelmük 70%-át bérleti díjra költik. A spekuláció nem a rendszer hibája, hanem maga a rendszer. A Baloldal az egyetlen hang Európában, amely azt mondja, hogy lehetséges egy másik világ.”

Ilaria Salis (Alleanza Verdi e Sinistra, Olaszország) kijelentette: „Ma számos, lakhatási kérdéseken dolgozó európai szervezetet hoztunk össze. Tapasztalataik és javaslataik meghallgatása értékes lehetőség számunkra. Ezen az eszmecserén, a párbeszéden keresztül azokkal, akik nap mint nap szembesülnek a lakhatási kihívásokkal, kezdhetjük el megalapozni, hogy ezeket a szükségleteket politikai cselekvéssé alakítsuk.”

Martin Schirdewan (Die Linke, Németország) hangsúlyozta: „A lakhatási válság már nem korlátozódik egyetlen országra sem. A jobboldal által javasolt orvosság a lakhatási válság piaci kudarcára nem más, mint még több piac.”

Hanna Gedin (Vänsterpartiet, Svédország) egészítette ki: „Politikai beavatkozásra van szükség a lakáspolitikában. A lakhatással nem lehet tovább úgy bánni, mint egyszerű árucikkel, hiszen az emberi jog.”

EP Baloldal frakció