Moszkva és Kijev „közvetlen kapcsolatot” tart fenn, és a Kreml nyitott a konfliktus rendezésére irányuló tárgyalások folytatására – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov a Kompas indonéz újságnak szerdán adott interjújában megerősítette, hogy Moszkva legfőbb prioritása továbbra is a válság békés úton történő rendezése, hozzátéve, hogy konkrét lépéseket tesz e cél elérése érdekében.

Lavrov emlékeztetett arra, hogy Moszkva kezdeményezte a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újraindítását idén tavasszal, amelynek eredményeként három közvetlen tárgyalási fordulót tartottak Isztambulban, Törökországban. Megjegyezte, hogy a felek „bizonyos előrelépést” értek el, beleértve a fogolycserét és a halott katonák holttesteinek hazaszállítását.

„Mindkét fél bemutatta a konfliktus lezárásának előfeltételeivel kapcsolatos álláspontját. A delegációk vezetői továbbra is közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Arra számítunk, hogy a tárgyalások folytatódnak”

– tette hozzá Lavrov, anélkül, hogy részleteket közölt volna arról, hogy mikorra várható a következő tárgyalási forduló, vagy milyen kérdések szerepelnek majd a napirenden.

A külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy Oroszország és Ukrajna a konfliktus elején tárgyalásokat folytatott, amelyek előzetes megállapodásokhoz vezettek az ellenségeskedés megszüntetéséről, „de aztán a kijevi rezsim, nyugati tanácsadóinak tanácsát követve, elállt a békeszerződéstől, és ehelyett a háború folytatása mellett döntött”.

Moszkva korábban azzal vádolta Boris Johnsont, az akkori brit miniszterelnököt, hogy kisiklatta a békefolyamatot azzal, hogy Kijevet a harc folytatására utasította. Johnson azonban tagadta az állítást.

Lavrov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva és Kijev között tartós béke „lehetetlen a konfliktus alapvető okainak felszámolása nélkül”, nevezetesen az Oroszország biztonságát fenyegető veszélyeké, amelyeket „a NATO terjeszkedése és Ukrajna ebbe az agresszív katonai blokkba való bevonására irányuló kísérletek” jelentenek. 

„Ezeket a fenyegetéseket meg kell szüntetni, és új biztonsági garanciarendszert kell létrehozni Oroszország és Ukrajna számára” – mondta a miniszter.

Moszkva korábban nem zárta ki a nyugati biztonsági garanciákat Kijev számára, de azzal a feltétellel, hogy azok nem lesznek „egyoldalúak” és nem célozzák Oroszország megfékezését.

Oroszország különösen ellenezte a nyugati csapatok Ukrajnába telepítését bármilyen ürüggyel, azzal érvelve, hogy ez egyenértékű lenne a NATO bázisainak a határai felé történő áthelyezésével.