Több mint 1 millió ember halt meg elkerülhető okok miatt az Európai Unióban 2022-ben – mutatja az Eurostat legújabb jelentése.

Közülük több mint 386 ezer haláleset olyan betegségeknek volt betudható, amelyekkel a megfelelő egészségügyi ellátás segíthetett volna, míg legalább 725 ezer esetben a hatékony közegészségügyi beavatkozások megakadályozhatták volna a halált.

Az említett betegségek között szerepelnek a szívbetegségek, a COVID-19, valamint számos ráktípus – például a vastagbél-, mell- és tüdőrák –, amelyekkel kapcsolatban a szakértők régóta hangsúlyozzák, hogy a szűrések és a kezelések megfelelő finanszírozásával hatékonyabban lehetne küzdeni. Ennek ellenére az európai vezetők továbbra is csökkentik az egészségügyi és szociális ellátás költségvetését, miközben rekordösszegeket fordítanak a katonai kiadásokra.

Az Eurostat jelentése szerint Kelet-Európa országaiban a legsúlyosabb a helyzet. Lettország vezeti a listát, ahol 100 ezer lakosra 543 elkerülhető haláleset jut, ezt követi Románia, Magyarország és Litvánia: olyan országok, ahol a közegészségügyi rendszereket súlyosan gyengítik a költségvetési megszorítások és a profitorientált szolgáltatásokra való átállás. Összehasonlításképpen Svédországban és Luxemburgban 100 ezer lakosra 169, illetve 180 elkerülhető haláleset jut.

„Döbbenetes és elfogadhatatlan, hogy az EU-ban évente több mint egy millió ember veszíti életét elkerülhető betegségekben, mert az egészségügyi szolgáltatásaink nincsenek megfelelően finanszírozva” – mondta Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) főtitkára. – „Ez egyben azt is jelenti, hogy semmiféle forrást nem lehet a szociális kiadásokból a védelemhez átcsoportosítani.”

Válaszként a szakszervezetek ismét felszólították a vezetőket, hogy hagyják abba a megszorító politikát, és biztosítsák, hogy a leggazdagabbak méltányosan hozzájáruljanak a közszolgáltatások működtetéséhez. „A források léteznek: még egy szerény, 1%-os adó is elég lenne a szélsőséges vagyongyűjtés után, hogy fedezze az egészségügyi létszhiányt„ – nyilatkozta Jan Willem Goudriaan az Európai Közszolgáltató Szakszervezetek Szövetsége (EPSU) képviselője. – „Közszolgáltatásainknak több beruházásra van szüksége, és a leggazdagabbaknak ki kell fizetniük a méltányos részüket, különösen a rekordvállalati nyereségek és osztalékfizetések idején” – tette hozzá Lynch.

A szakszervezetek egyik fő követelése az egészségügyi dolgozók képzésének és toborzásának támogatása. Az OECD adatai szerint jelenleg legalább 1,2 millió egészségügyi dolgozó hiányzik Európában: ez a szám valószínűleg alulbecsült, mivel a minimális univerzális egészségügyi lefedettség (UHC) küszöbértékein alapul, nem pedig az általános ellátás tényleges igényein.

A létszámhiány súlyos terhet ró mind a dolgozókra, mind a betegekre, széles körben beszámolnak kiégésről és bizonytalan munkakörülményekről, például túlzsúfolt folyosókról és elégtelen létszámról. „A kereskedelmesítés és a privatizáció nem oldja meg ezeket a problémákat” – mondta Goudriaan. – „Sürgősen több közfinanszírozásra van szükségünk ennek kezeléséhez. “A megszorítás öl’ nem csak egy szlogen – ez a valóság, amellyel a betegek és az egészségügyi szakemberek nap mint nap szembenéznek.”

forrás: Peoples Dispatch