Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere (jobbra) és JamiesonGreer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője Genfben, hétfőn. Forrás: FabriceCoffrini/Agence France-Presse — GettyImages

Az Egyesült Államok és Kína hétfőn lépéseket tett a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi háború enyhítésére, és megállapodtak abban, hogy ideiglenesencsökkentik az egymásra kivetett büntető vámokat.

Az Egyesült Államok lépése, miután Trump elnök többször kijelentette, hogy Kína engedményei nélkül nem csökkenti a vámokat, elismerte a Kínával folytatott teljes körű kereskedelmi háború költségeit. A Fehér Ház hangoskodása ellenére a Trump-kormány egyelőre visszavonult a legszigorúbb vámoktól, és megállapodott abban, hogy hivatalosabb tárgyalásokat folytat Pekinggel, miután a vállalatok és a fogyasztók gazdasági nehézségek jeleit kezdték mutatni.

Trump úr hétfőn a Fehér Házban elmondta, hogy a kivetett vámok közül sok továbbra is érvényben marad, és hogy a tárgyalások részben Kína amerikai vállalkozások előtti „megnyitására” fognak összpontosítani. Azt mondta, hogy várhatóan ezen a héten tárgyal HsziCsin-ping kínai elnökkel, de a teljes megállapodás papírra vétele eltart egy ideig.

„Nem akarunk ártani Kínának” – mondta Trump.

A nap elején kiadott közös nyilatkozatban az Egyesült Államok és Kína bejelentette, hogy 90 napra felfüggeszti a vámokat, és folytatja a hétvégén megkezdett tárgyalásokat. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok a kínai importra kivetett vámokat a jelenlegi 145 százalékról 30 százalékra csökkenti, míg Kína az amerikai árukra kivetett importvámokat 125 százalékról 10 százalékra csökkenti.

A tit-for-tat – „szemet szemért” - vámok az Egyesült Államok és Kína között

Trump elnök többször is emelte a kínaiárukra kivetett vámokat az idén, majd ideiglenesen csökkentette azokat, amíg a két fél tárgyal.

A heves tárgyalások eredményeként a vámtarifák szinte ugyanarra a szintre kerültek, mint április 2-án, amikor Trump elnök „felszabadulás napjának” nevezte a vámemelést. A tárgyalások azonban nem hoztak érdemi engedményeket, csupán a tárgyalások folytatásáról állapodtak meg.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy közös érdekeink vannak” – mondta Scott Bessent pénzügyminiszter a genfi sajtótájékoztatón, ahol az amerikai és a kínai tisztviselők a hétvégén találkoztak. „Mindkét delegáció egyetértett abban, hogy egyik fél sem akarja a kapcsolatok megszakítását.”

Kína kijelentette, hogy felfüggeszti vagy visszavonja a vámemelésekre válaszul bevezetett ellenintézkedéseket. Április elején a kínai kormány korlátozásokat rendelt el a ritkaföldfémek és mágnesek exportjára, amelyek autógyártás, repülőgépgyártás és félvezetőgyártás szempontjából kritikus fontosságú alkatrészek.

Bessent úr szerint a két ország tárgyalhat arról, hogy Kína több amerikai terméket vásároljon. Egy ilyen megállapodás hozzájárulhat az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi deficitjének csökkentéséhez.

A megállapodás véget vetett a patthelyzetnek, amely a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmet szinte teljesen leállította. Sok amerikai vállalat felfüggesztette megrendeléseit, remélve, hogy a két ország megállapodásra jut a vámtarifák csökkentéséről.

Trump első 100 napjának nyomon követése ›

A Trump-kormány korábbi intézkedései az észak-amerikai vámtarifákkal kapcsolatban

• Április 11. Kijelentette, hogy a Mexikó által az Egyesült Államoknak egy 1944-es szerződés alapján fizetendő növekvő vízadósság magasabb vámtarifákhoz és szankciókhoz vezethet.
• Április 10. További vámtarifákkal és szankciókkal fenyegetőzött Mexikó ellen, hivatkozva a két ország közötti vízjogi vitára.
• Március 31. Kijelentette, hogy nem lesz kivétel az április 2-án életbe lépő vámtarifák alól.
• Március 29. Kijelentette, hogy „nem érdekli”, ha az autóárak emelkednek a vámtarifák hatására.
• Március 26. Bejelentette, hogy 25 százalékos vámtarifát vet ki az importált autókra és alkatrészekre.

A Trump-kormány minden fontosabb intézkedése

Bessent úr a Biden-kormányt okolta azért, hogy nem tartotta tiszteletben a Trump úr első hivatali ideje alatt Kínával kötött kereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségeket. Elmondta, hogy a jelenlegi tárgyalási forduló célja egy „teljesebb megállapodás” elérése.

A kínai gyárak exportmegrendelései az Egyesült Államokba jelentősen visszaestek, ami további nyomást gyakorolt a lassuló gazdaságra. A kínai gyártók az Egyesült Államok vámjai elkerülése érdekében Délkelet-Ázsiába és más régiókba kívánták kiterjeszteni kereskedelmüket.

Bessent úr szerint a vámok gyakorlatilag embargót hoztak létre, amit egyik fél sem akart. A két ország kijelentette, hogy a tárgyalások folytatódnak Bessent úr, JamiesonGreer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője, valamint He Lifeng, Kína gazdasági politikáért felelős miniszterelnök-helyettese részvételével, aki a hétvégi tárgyalásokat vezette a kínai oldalon.

Mark Williams, a Capital Economics ázsiai vezető közgazdásza egy elemzésében úgy fogalmazott, hogy a megállapodás „újabb jelentős visszalépés a Trump-kormány agresszív álláspontjától”, mivel nem tartalmaz semmilyen kötelezettségvállalást Kína részéről a valutája vagy a kereskedelmi egyensúlytalanságok tekintetében. Williams azt is megjegyezte, hogy nincs garancia arra, hogy a 90 napos fegyverszünet tartós megállapodáshoz vezet, különösen, ha az Egyesült Államok továbbra is megpróbál más országokat is rávenni a Kínával folytatott kereskedelem korlátozására.

Az Egyesült Államok új vámtarifái legnagyobb kereskedelmi partnereire vonatkozóan

New U.S. tariffs on its largest trading partners

Show 10 morerows +

Különböző hatálybalépési időpontokkal

Megjegyzések: A NAFTA-t felváltó USMCA kereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó kanadai és mexikói áruk nem tartoznak a 25%-os vámtarifa hatálya alá.

Bár a megdöbbentően magas vámok ideiglenes felfüggesztése mindkét ország vállalkozásai számára okot adhat az örömre, a következmények még sokáig érezhetőek lesznek. A vállalkozások valószínűleg felhalmozódott kereslettel fognak szembesülni, ami a szállítási árak emelkedéséhez vezethet, mivel a cégek a 90 napos tárgyalási időszak alatt igyekeznek ütemezni szállításaikat.

A bejelentés hatására a globális tőzsdék ugrottak. A hongkongi referenciaindex 3 százalékkal emelkedett, ami nagyjából megegyezik a New York-i S&P 500 index emelkedésével.

New York-i, londoni, brüsszeli, berlini, hongkongi és szöuli gazdasági újságíróink a globális zavarokat okozó vámok minden aspektusát vizsgálják. Több tucatnyi újságíró csatlakozott hozzájuk, akik a mindennapi emberekre gyakorolt hatásokról írnak.

Itt találhatók legfrissebb riportjaink a vámokról és a gazdaságpolitikáról.

Zhiwei Zhang, a hongkongi befektetési cég PinpointAsset Management elnöke és vezető közgazdásza a megállapodást „jó kiindulási pontnak” nevezte mindkét ország számára.

„Kína szempontjából a találkozó eredménye sikeres, mivel Kína kemény álláspontot foglalt el az Egyesült Államok magas vámokkal való fenyegetésével szemben, és végül engedmények nélkül sikerült jelentősen csökkenteni a vámokat” – mondta.

Bessent és Greer szerint a két ország érdemi megbeszéléseket folytatott az Egyesült Államok azon követeléséről, hogy Peking szigorúan lépjen fel a fentanil előállításához használt vegyi anyagok kereskedelmével szemben. Bessent szerint a kínaiak „megértették a fentanil-válság súlyát” az Egyesült Államokban, és „pozitív előrelépés” történt.

Trump elnök kezdetben 20 százalékos vámot vetett ki a kínai exportra, azzal vádolva az országot, hogy nem tesz eleget a fentanil Egyesült Államokba történő beáramlásának megakadályozásáért. Ez a büntető vám továbbra is érvényben van, a Kínára és szinte minden más amerikai kereskedelmi partnerre kivetett 10 százalékos „alapvámmal” együtt.

Trump első hivatali idejének vége felé, valamint a Biden-kormány egész ideje alatt az Egyesült Államok által a kínai árukra kivetett átlagos vám körülbelül 19 százalék volt, és a Kínából érkező import mintegy kétharmadára vonatkozott a Peterson Institute for International Economics szerint. Trump második hivatali idejében bevezetett vámok az összes Kínából érkező importra vonatkoztak.

A Trump-kormány azzal vádolta Kínát, hogy tisztességtelenül támogatja gazdaságának kulcsfontosságú ágazatait, és olcsó árukkal árasztja el a világot. Trump szerint Kína évtizedek óta „kizsákmányolja” az Egyesült Államokat tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, amelyek tönkretették az amerikai gyártási szektort és munkahelyeket okoztak az országnak.

Wang Wen, a pekingi Renmin Egyetem Chongyang Pénzügyi Intézetének dékánja szerint a megállapodás mindkét ország azon szándékát tükrözi, hogy elkerüljék a „legrosszabb forgatókönyvet”. Szerinte Kína „jobban” kezeli Trump második elnöki ciklusának tempóját és stílusát, mint az elsőt.

Balról: Liao Min, He Lifeng és Li Chenggang, a kínai delegáció tagjai a vasárnapi genfi sajtótájékoztatón. Forrás: JameyKeaten/Associated Press

A megállapodás ismertetésekor Bessent és Greer ügyelt arra, hogy ne provokálják Kínát. Ehelyett a kereskedelmi háború felelősségét főként a Biden-kormányra hárították, azzal vádolva, hogy elhanyagolta a kereskedelmi egyensúlyhiányt.

Bessent úr azt javasolta, hogy a két ország segíthetne egymásnak a gazdaságuk egyensúlyának helyreállításával, mondván, hogy Amerika helyreállíthatná gyártási szektorát, míg Kína visszafoghatná túltermelését.

A két fél az elmúlt hetekben nyilvánosan is összecsapott. A Fehér Ház többször is kijelentette, hogy tárgyalásokat folytat a kínai tisztviselőkkel, míg Peking tagadta, hogy ilyen tárgyalások folynak.

Peking kezdetben keményen reagált Trump büntető vámjaira. A múlt hónapban Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője közzétett egy videót Mao Ce-tung koreai háború alatti beszédéről, amelyet Kínában az amerikai agresszió elleni és Korea segítésére indított háborúként ismernek, és amelyben kijelentette: „Bármennyire is elhúzódik ez a háború, soha nem adjuk meg magunkat.”

Kína gondosan úgy fogalmazta meg genfi tárgyalásokon való részvételét, hogy az nem engedmény Trump vámjai előtt, hanem a további eszkaláció elkerüléséhez szükséges lépés. A kínai kereskedelmi minisztérium szerint a megállapodás „mindkét ország és a világ közös érdekeit szolgálja”.

A vámok bejelentése óta Kína felfüggesztette az amerikai vállalatoktól származó cirok, baromfi és csontliszt importját, és 27 vállalatot vett fel a kereskedelmi korlátozások alá tartozó cégek listájára.

Hétfőn, miközben Kína beleegyezett az elmúlt hónapban bevezetett büntető intézkedések visszavonásába, több kínai ügynökség, köztük a Kereskedelmi Minisztérium és az Állambiztonsági Minisztérium, találkozót tartott, hogy megvitassa a stratégiai ásványi anyagok exportellenőrzésének megerősítését.

A Kínában működő Európai Kereskedelmi Kamara közleményében „bátorítónak” nevezte a bejelentést, de hozzátette, hogy „továbbra is bizonytalanság uralkodik”, mivel a vámokat csak ideiglenesen függesztették fel.

Jens Eskelund, az Európai Kamara elnöke kijelentette, hogy „reméli, hogy mindkét fél folytatja a párbeszédet a nézeteltérések rendezése érdekében, és elkerüli az olyan intézkedéseket, amelyek zavarják a globális kereskedelmet és járulékos károkat okoznak azoknak, akik a tűzkereszttűzbe kerülnek”.

E cikk egy változata 2025. május 13-án jelent meg nyomtatásban a New York-i kiadás A. rovatának 1. oldalán, „Kína és az Egyesült Államok vámcsökkentéssel enyhítik a feszültséget” címmel.

Daisuke Wakabayashi Szöulból, Amy Chang Chien Tajpejből (Tajvan) és Alan Rappeport Washingtonból tudósított.

DaisukeWakabayashi a The Times ázsiai üzleti tudósítója Szöulban, ahol a régió gazdasági, vállalati és geopolitikai eseményeiről tudósít.

Amy Chang Chien a The Times riportere és kutatója Tajpejben, ahol Tajvanról és Kínáról tudósít.

Alan Rappeport a The Times washingtoni gazdasági politikai tudósítója. A Pénzügyminisztériumot követi nyomon, és adó-, kereskedelmi és fiskális kérdésekről ír.

Forrás: https://www.nytimes.com/2025/05/12/business/china-us-tariffs.html?smid=nytcore-android-share 2025.05.12.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó