Isztambul, 2025. május 12. hétfő (MB)

A vesztésre álló ukrán politikai vezetés feltételeket próbál szabni Oroszországnak a békekötéshez, maga mellett tudván a nyugat-európai hatalmak háborús támogatását, tervezett katonai intervenciójukat is beleértve – értékelte a történteket a Magyar Békekör tudósítója kedden.

Zelenszkij abban a tévhitben ringatja magát, hogy Isztambulban, május 15-én Putyin elnökkel találkozhat, és közvetlenül neki fogalmazhatja meg követeléseit.

Az orosz elnök vasárnap közvetlen orosz-ukrán párbeszédet javasolt ugyan, de megfigyelők valószínűtlennek tartják, hogy maga kívánna Zelenszkijjel egy asztalhoz ülni. Annál is kevésbé, mivel Zelenszkij – a Nyugat biztatására – a 2014.évi minszki egyezmény után felrúgta a 2022. márciusában parafált béke megállapodást is, melyet most Kijev nem csak felújítani nem akar, hanem tűzszünettel próbál pótolni. Moszkva korábban azt is tudatta, hogy a 2024. májusában mandátumát vesztett Zelenszkijjel nem ír alá semmilyen megállapodást.

„Azt hiszem, kissé túlbecsüli a szerepét. Nem hiszem, hogy bárki is találkozna vele" – mondta Zelenszkijről Vlagyimir Dzsabarov, az orosz szövetségi tanács (felsőház) külügyi bizottságának első elnökhelyettese hétfőn.

Dzsabarov nem csak arra figyelmeztette Zelenszkijt és nyugati támogatóit, hogy a tűzszünet előfeltétele a fegyverszállítás leállítása, hanem arra is, hogy 2022 óta lényegesen megváltozott a harci helyzet, következésképpen az orosz békefeltételek is vélhetően szigorúbbak lesznek, mint amilyenek akkoriban voltak.

A 2022. évi előzetes béke megállapodásban Ukrajna vállalta, hogy semleges ország lesz, és a szerződésben előírtak szerint csökkenti fegyveres erőit, azaz demilitarizál.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is szükségesnek tartotta leszögezni, hogy Moszkva nem tart lehetségesnek békekötést a konfliktus okainak kiküszöbölése nélkül.

Moszkva 2021. december 15-én Washington és Brüsszel elé terjesztett dokumentumában a következő okokat sorolta fel:

- Ki kell zárni a NATO terjeszkedését és Ukrajna bevonását a NATO-ba;

- A NATO nem telepíthet további csapatokat és fegyvereket azokon az országokon kívül, amelyekben 1997 májusában tartózkodott. (Mivel akkor még egyik kelet-európai ország sem volt a NATO tagja, ezt a követelést úgy lehet értelmezni, hogy valamennyi kelet-európai országból ki kell vonni a NATO-csapatokat és fegyverzetet – jegyezte meg a Békekör.) Kivételes esetben megengednék ilyen csapatok és fegyverzetek telepítését, de csak Oroszország és a NATO közös beleegyezésével;

- A NATO-nak fel kell hagynia katonai tevékenységével Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában;

- Nem telepíthetnek közép- és rövid-hatótávolságú rakétákat oda, ahonnan csapás mérhető a másik fél területére;

- Ne folytassanak egy dandárnál nagyobb hadgyakorlatokat, azt is csak egy olyan térségben, amelyikben előre megállapodtak, továbbá rendszeresen tájékoztassák egymást a hadgyakorlatokról;

- Erősítsék meg, hogy a felek nem tekintik egymást ellenfélnek és minden vitájukat békésen rendezik, tartózkodnak az erő alkalmazásától;

- Vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nem idéznek elő olyan helyzetet, amelyet a másik fél ellene irányuló fenyegetésként értelmezhet;

- Létesítsenek forró drótot, hogy kapcsolatba tudjanak lépni egymással vészhelyzet esetén.

2024. júniusban Putyin orosz elnök a következőkben jelölte meg Moszkva békekötési feltételeit:

1. Ukrajnának el kell ismernie a Krím, a Donyecki Népköztársaság, a Luhánszki Népköztársaság, továbbá Zaporozsje és Herszon megye Oroszországhoz tartozását;

2. Ukrajnának jogilag kinyilvánítottan el nem kötelezetté és atomfegyvermentessé kell válnia;

3. Ukrajnának le kell szerelnie (demilitarizálás) és nácitlanítania kell;

4. Fel kell függeszteni a szankciókat Oroszország ellen;

5. A béketárgyalás megkezdéséért Ukrajnának vissza kell vonnia fegyveres erőit a Donyecki Népköztársaságból, a Luhánszki Népköztársaságból, Zaporozsje és Herszon megyéből.+++