Fotó: Marine Le Pen, az RN képviselőinek vezetője és François Bayrou miniszterelnök eszmecserét folytat a párizsi nemzetgyűlésben 2025. január 21-én. (XOSE BOUZAS / HANS LUCAS / AFP)
A bíróságok által az FN-ügyben feltárt fiktív szerződések rendszere sokkal nagyobb léptékű, mint a MoDemé. Ráadásul a centrista vezetőt a kétségek alapján, bizonyítékok hiányában mentették fel, míg az RN képviselője elleni ügyben a bizonyítékok elsöprőek.
Marine Le Pen elítélve, François Bayrou felmentve. Egy év különbséggel két ellentétes ítéletet hoztak a bíróságok két különböző ügyben, amelyekben európai közpénzek hűtlen kezelésének vádjával indult eljárás. "[Marine Le Pen] elítélése nem jó hír a demokrácia számára (...) Az igazságszolgáltatás pártatlansága, amely hasonló tények alapján nagyon eltérő ítéletet hozott a #Modem és [François Bayrou] esetében, megkérdőjelezhető" - adott hangot felháborodásának Julien Aubert, a Républicains alelnöke az X(Nouvelle fenêtre)-n az ítélet március 31-i, hétfői kihirdetése után.
A Rassemblement National volt elnökét négy év börtönbüntetésre ítélték, amelyből kettőt nem függesztettek fel, plusz öt év eltiltást ideiglenes végrehajtással. François Bayrou miniszterelnököt 2024 februárjában felmentették a MoDem európai parlamenti asszisztenseinek ügyében. De vajon releváns-e összehasonlítani a két ítéletet, ahogyan Julien Aubert teszi?
Mind a Front National (korábbi nevén Rassemblement National), mind a MoDem esetében a két per az európai parlamenti képviselők parlamenti asszisztenseinek javadalmazására vonatkozott. Ráadásul a vádak hasonló időszakot ölelnek fel: az FN esetében 2004 és 2016 között, a MoDem esetében pedig 2005 és 2017 között.
Mindkét esetben elismerték, hogy az Európai Parlament közpénzeket használt fel olyan alkalmazottak fizetésére, akik valójában a pártjuknak dolgoztak. Számos kulcsfontosságú pont azonban különbözik, például az érintettek csalásban játszott szerepe, a bűncselekmények minősítése és a kár összege.
A veszteség nyolcszorosa az FN oldalán
Az elsikkasztott összegek tekintetében a bíróság hétfőn megállapította, hogy az FN 2,9 millió eurót sikkasztott. Az ítélet szerint ezek az összegek "a parlamenti asszisztenseknek fiktív szerződések alapján kifizetett fizetéseknek és díjaknak" feleltek meg. Ez nyolcszor több volt, mint a centrista párt által az Európai Parlamentben okozott kár (350 ezer euró). Az FN-ügyben összesen 25 személyt ítéltek el, köztük kilenc volt FN-es EP-képviselőt és tizenkét parlamenti asszisztenst, míg a MoDem-ügyben nyolcat, köztük öt EP-képviselőt és három pártvezetőt. A másik nagy különbség, hogy François Bayrou nem volt EP-képviselő, ellentétben Marine Le Pennel. Ezért őt az UDF, majd a MoDem elnökeként állították bíróság elé, mert felbujtóként bűnrészes volt a 2005 és 2017 közötti közpénzek hűtlen kezelésében. Más szóval azzal gyanúsították meg, hogy pártjának európai parlamenti képviselőit bátorította és segítette közpénzek elsikkasztásában, utasításokkal látva el őket.
A tárgyalás végén azonban a centristát "a kételyek alapján", azaz elegendő bizonyíték hiányában felmentették. François Bayrou mindig is tagadta a "rendszer" létezését. A bírák szerint "nagyon valószínű", hogy a három elítélt pártvezető által elkövetett cselekményeket "Bayrou úr engedélyével" követték el. Azonban "bizonyítékot nem szolgáltattak erre az engedélyre". Így a bíróság véleménye szerint "nincs bizonyíték arra, hogy" a pártelnök "tudott a parlamenti asszisztensek szerződéseinek nem teljesítéséről".
Kárhozatos e-mailek
A Front National esetében viszont a bíróság megállapította, hogy Marine Le Pen nem lehetett tudatlan a fiktív szerződések rendszeréről. E szerződések egyik kedvezményezettje nem más volt, mint Catherine Griset, akit 2010 és 2014 között a parlamenti asszisztensének nyilvánítottak, de aki valójában az FN főnökének főállású titkárnője volt. A nőnek "Brüsszelben kellett volna dolgoznia és laknia", de a valóságban "egyik követelménynek sem felelt meg" - hangsúlyozta a bíróság. Jean-Marie Le Pen, majd Marine Le Pen testőre, Thierry Légier szintén parlamenti asszisztensi szerződésből részesült. Marine Le Pen felelősségének megállapításához a bírák a párton belüli e-mailváltásokra is támaszkodtak. "Amit Marine kér tőlünk, az egyenértékű azzal, hogy fiktív állásokat írunk alá..." - figyelmeztetett az egyik képviselő egy 2014-ben az FN pénztárosának, Wallerand de Saint-Justnak küldött e-mailben. A kincstárnok így válaszolt: "Azt hiszem, Marine mindezt tudja...". Egy másik, ezúttal Marine Le Pennek címzett e-mailben Wallerand de Saint-Just azt írta: "Csak akkor fogunk boldogulni, ha az Európai Parlamentnek köszönhetően jelentős megtakarításokat érünk el".
Marine Le Pen "központi szerepe"
Marine Le Pent bűnösnek találták közpénzek hűtlen kezelésében és ugyanebben a bűncselekményben való bűnrészességben a párizsi büntetőbíróság ítélete szerint. Az ítélet szerint a volt EP-képviselő "fő elkövetőként" 2009 és 2016 között közvetlenül európai pénzeket használt fel négy parlamenti asszisztensének fizetésére, noha azok valójában az FN-nek dolgoztak. A bíróság szerint a nő emellett bűnrészes volt abban is, hogy 2011 és 2016 között, miután pártelnök lett, eltussolta "más európai parlamenti képviselők által elkövetett hűtlen kezeléseket". A bíróság kiemelte "központi szerepét" ebben a csalásban: "2009 óta ennek a rendszernek a középpontjában Marine Le Pen meghatározó és határozott szerepet játszott az apja által létrehozott műveletben, amelyben 2004 óta részt vett" - mondta a bíróság elnöke, Bénédicte de Perthuis.
Az FN parlamenti asszisztenseinek ügye tehát nagyságrendjét és súlyosságát tekintve felülmúlja a MoDem parlamenti asszisztenseinek ügyét. Ez a két ügy ráadásul még korántsem ért véget: Marine Le Pen ügyét 2026-ban fellebbezéssel fogják újratárgyalni, míg a miniszterelnököt még mindig egy esetleges elítélés fenyegeti, mivel az ügyész fellebbezett az alsóbb fokú bíróság döntése ellen.
