Az Európai Unió és Ukrajna zászlajai az Európai Parlament előtt Brüsszelben (Belgium) 2025. február 24-én. (JOHN THYS / AFP)
:quality(50)/2025/03/05/000-36yh8me-67c82cdc29fa4958033919.jpg%20)
Az Európai Tanács rendkívüli ülése előtt a 27 tagállam stratégiát keres a követendő útra
Az Európai Unió tagországai csütörtökön Brüsszelben tanácskoznak Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos döntéseinek következményeiről. Az Európai Unió talán hozzászokott a válságokhoz, de ez most egy komolyabb válság. A 27 tagállam állam- és kormányfője március 6-án, csütörtökön Brüsszelben (Belgium) találkozik az Európai Tanács rendkívüli, a védelemmel és Ukrajnával foglalkozó ülésén. Az európaiaknak, akik Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták maguk közé, bőven akad elfoglaltságuk. Közös választ kell találniuk a Kijevnek nyújtott amerikai segélyek felfüggesztésére, miközben biztosítaniuk kell az öreg kontinens védelmét. A leendő német kancellár, Friedrich Merz hétfőn azt mondta, hogy Európa "öt percre van az éjféltől" - írja a Guardian(Új Ablak). Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arra figyelmeztetett, hogy "Európa egyértelmű és közvetlen veszéllyel néz szembe".
"Az európai védelem valósággá válik" – akarja hinni Emmanuel Macron, aki szerdai beszédében kitért a témára. Az előre vezető útról azonban nem mindenki ért egyet. Mivel békeegyezmény nincs kilátásban, az európai csapatok Ukrajnába küldésének kényes kérdése hivatalosan nincs napirenden. Más kulcsfontosságú pontokat azonban megvitatnak az uniós tagállamok, ahogy azt a franceinfo részletesen ismerteti.
A Kijevnek nyújtott támogatás növelése
Az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek felfüggesztése, amelyről Donald Trump amerikai elnök hétfőn döntött, mindenkit foglalkoztat. Bár a frontvonalon nincsenek azonnali következményei, középtávon kihívást jelent Kijev számára. Több európai vezető is felszólítja az EU-t, hogy vegye át a szót Washingtontól. Margus Tsahkna észt külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy Európának "növelnie és fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott segítségét, hogy betöltse a hiányt". Megengedheti ezt magának az EU? Washington 2022 és 2024 vége között 114,2 milliárd euró pénzügyi, humanitárius és katonai segélyt adott Ukrajnának a Kieli Intézet (Németország) számításai szerint. Ez az összeg az EU és az európai országok 132,3 milliárd euróra emelkedik. "A stafétabot átvétele valószínűleg bonyolult lesz a jelenlegi eszközeinkkel és kiadási szintjeinkkel" - magyarázta a franceinfónak Gesine Weber, az európai védelem szakértője, az amerikai German Marshall Fund of the United States, egy amerikai székhelyű agytröszt kutatója.
A befagyasztott orosz eszközök felhasználása
Az EU által a háború kezdete óta befagyasztott orosz vagyonok kérdése nagy port kavar az EU-27-ben. Az érintett összeg jelentős: közel 210 milliárd euró, főként az orosz állam tulajdonát képező, befagyasztott vagyonról van szó. Ennek mintegy 90%-a a belgiumi Euroclear digitális páncéltermében van. Eddig az EU csak az e vagyonokból származó kamatokat fordította Kijev megsegítésére, ami becslések szerint évi 2,5-3 milliárd euróra tehető. Egyesek azt szorgalmazzák, hogy magukat az eszközöket is Kijev felfegyverzésére használják. Franciaország jelenleg ellenzi ezt az elképzelést. Eric Lombard gazdasági miniszter kedden a franceinfónak azt mondta, hogy ez "ellentétes a nemzetközi megállapodásokkal". Ezzel szemben Lengyelország, a balti államok és az európai diplomácia vezetője, Kaja Kallas támogatja. "A jogi érvtől eltekintve egyesek úgy gondolják, hogy ezeket a vagyontárgyakat alku tárgya lehet az Oroszországgal folytatott tárgyalások során. De azzal, hogy felhasználjuk ezt a pénzt, azt kockáztatjuk, hogy többé nem lesz a kezünkben" - hangsúlyozza Gesine Weber.
A védelmi költségvetés növelésének finanszírozása Az Egyesült Államok Európából való kivonulása miatt az EU-27-ek közös szándéka, hogy jelentősen növeljék védelmi költségvetésüket. Néhány ország, mint például Németország kedden, már bejelentette, hogy jelentősen növeli kiadásait. Emmanuel Macron szerdai beszédében ugyanezt tette. A befektetendő összegek azonban jelentősek, és összehangolt erőfeszítést igényelnek. Európa védelme az Egyesült Államok nélkül legalább évi 250 milliárd eurós többletberuházásba kerülne a Bruegel brüsszeli (Belgium) agytröszt és a Kieli Intézet friss becslései szerint. Az Európai Bizottság által kedden bemutatott "Európa újrafegyverkezésének" terve "az első lépés" ebbe az irányba - mondta Gesine Weber. A tervezet különösen azt irányozza elő, hogy a védelmi kiadásokat kivonják a költségvetési hiányra vonatkozó szabályok alól, valamint 150 milliárd eurónyi hitelt nyújtanak a tagállamoknak.
A huszonheteknek azonban végül a "közös védelmi adósságok nehéz kérdésével" kell majd foglalkozniuk a Covid-korszak utáni helyreállítási terv mintájára - mutat rá a szakember. Emmanuel Macron szerdai beszéde során azt mondta, hogy "masszív közös finanszírozást" szeretne, hogy "a leginnovatívabb lőszerek, fegyverek és felszerelések közül néhányat európai földön vásárolhassanak és gyárthassanak". Az Európai Bizottság szerepének kérdése is napirenden van. Egyes tagállamok attól tartanak, hogy "Brüsszel ráteszi a kezét a védelemre" - számolt be a Politico hírportál, amely több diplomatát is megkérdezett. Ursula von der Leyen jelenleg kevés hatáskörrel rendelkezik ezen a területen. "Szükség van a koordinációra, de nem mindenki ért egyet abban, hogy meddig kellene elmenni" - összegezte Gesine Weber.
A Donald Trumppal szemben követendő stratégia
Donald Trump egymást követő ukrajnai döntéseitől megrendülve nem minden európai egyetért abban, hogy milyen stratégiát kellene követni az Egyesült Államokkal szemben. Egyesek úgy vélik, hogy Donald Trumppal nem lehet együtt dolgozni, különösen azért, mert nem tekinti az EU-t legitim partnernek" - mondja Gesine Weber. Lengyelország alapvető fontosságúnak tartja a transzatlanti kapcsolatokat. Keir Starmer brit miniszterelnök a maga részéről vasárnap arról biztosította a BBC-t, hogy Franciaországgal együtt dolgozik "egy terven az Ukrajna és Oroszország közötti harcok megállítására", amelyet az amerikai kormányzat elé terjeszt.
Egy másik visszatérő probléma az EU-n belül Orbán Viktor Magyarországának helyzete. A magyar miniszterelnök európai kollégáival ellentétben köszönetet mondott Donald Trumpnak a Volodimir Zelenszkijjel való veszekedése után. "Az erős férfiak békét teremtenek, a gyengék háborút" - írta az X-en. Szerda este az Elysée-palotában fogadta Emmanuel Macron, mivel a Moszkva-barát álláspontjáról ismert budapesti erős ember azzal fenyegetőzik, hogy semmissé teszi az Európai Tanács által meghatározott törekvéseket, nevezetesen azzal, hogy nem hajlandó megnevezni Ukrajnát az ülés záró következtetéseiben - számol be az Euractiv. Gesine Weber azonban rámutat, hogy "Magyarországgal a háború kezdete óta mindig úgy végződött, hogy engedményekért cserébe feloldotta a blokádokat". Orbán Viktor 2023 decemberében odáig ment, hogy elhagyta a termet, hogy tárgyalópartnerei jóváhagyhassák Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát.
(Az európai országoknak pedig a szociális kiadásokhoz, a nyugdíjakhoz, a társadalombiztosítás, egészségügy, és egyéb közszolgáltatások finanszírozásokhoz kell majd hozzányúlniuk a fegyverkezés érdekében – Balmix szerk.)
