Tüntetők Lipcsében 2024 júliusában a Budapesten körözöttek szabadságát követelik Kép: MoritzSchlenk/ Imago

taz | Két éve bujkál kilenc német baloldali, akik állítólag részt vettek a budapesti szélsőjobboldaliak elleni súlyos támadásokban. A neonácik 2023 februárjában találkoztak ott a „Becsület Napján”, egy Európa-szerte megrendezett szcénatalálkozón, amelyen a Wehrmacht és az SS előtt tisztelegtek. A magyar és a német hatóságok azóta is sikertelenül keresték a kilenc német baloldali aktivistát. Egészen hétfőig, amikor a körözöttek közül heten feladták magukat a németországi rendőrségen.

A taz szerint a körözöttek közül ketten Kiel-ben, Bréma-ban és Köln-ben, egy másik pedig Hamm-ban adta fel magát. Ügyvédeik szerint a lépés önkéntes volt. Ügyfeleik Németországban akartak védekezni a vádak ellen. Magyarországon azonban, ahol kiadatásuk előtt állnak, „túlságosan hosszú, akár 24 évig terjedő börtönbüntetés” vár rájuk „a jogállami elveknek nem megfelelő” büntetőeljárásban. A magyarországi börtönkörülmények is „embertelenek”.

A szövetségi ügyészség szóvivője egyelőre nem kívánta kommentálni az ügyet. Az első fogvatartási tárgyalásokat azonban hétfő este tartották volna a karlsruhei szövetségi bíróságon.

A körözött személyek 21 és 27 év közötti fiatal baloldaliak, akik Szászországban és Türingiában éltek, mielőtt illegalitásba vonultak. A hatóságok az autonóm szcénához tartozónak minősítik őket. Bűnszervezet létrehozásával és súlyos testi sértés okozásával vádolják őket. A nyomozók mindent megtettek, hogy megtalálják őket: rokonokat hallgattak ki, családi partikat követtek figyelemmel és telefonokat hallgattak le.

A hét személy kiadatása Magyarországnak azonban továbbra is lehetséges. Egy tizedik körözött személyt, a 2023 decemberében Berlinben letartóztatott, nem bináris türingiai Maja T.-t a berlini fellebbviteli bíróság döntése nyomán - a szövetségi alkotmánybírósághoz benyújtott fellebbezésről szóló határozat megvárása nélkül - júniusban egy éjszakai villámcsődület keretében adták ki Magyarországnak. A bíróság később ténylegesen megtiltotta a kiadatást. De Maja T. akkor már Magyarországon volt.

A szövetségi ügyészség nem volt hajlandó beszélni

A többi körözött személy már hónapokkal ezelőtt megkereste a szövetségi ügyészséget, és felajánlotta, hogy feladja magát, ha biztosítják, hogy nem adják ki őket Magyarországnak. Ügyvédeik szerint a szövetségi ügyészség többször is elutasította a tárgyalást. Hétfőn bírálták, hogy a hatóságok világossá tették, „hogy a magyarországi többéves előzetes letartóztatás és a túlzott magyarországi büntetések elrettentő hatását akarják”. Ez „elvesztette minden arányérzékét”. Most a körözöttek mégis feladják magukat. Két körözött személy azonban továbbra is bujkál.

Egy berlini sajtótájékoztatón a körözöttek három édesanyja azt mondta, hogy az, hogy gyermekeik feladják magukat, „a de-eszkalációra való hajlandóságot” mutatja. Ez egyben cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint „földalatti radikalizálódás” zajlik - ahogyan azt például Armin Schuster (CDU) szászországi belügyminiszter állította. Ők csak az ügyvédeken keresztül értesültek a lépésről, és egyszerre voltak megkönnyebbültek és aggódtak. Most arra számítanak, hogy nem lesz kiadatás Magyarországnak, és tisztességes németországi eljárásra számítanak - mondták az anyák. Az előzetes letartóztatást is el kell kerülni, mivel nem áll fenn a szökés veszélye. Az, hogy a körözöttek közül ketten nem adták fel magukat, „nem meglepő, mivel nem volt biztosíték a németországi eljárásra”.

A körözött személyek támogatóinak szövetsége kifejtette, hogy a feladásra vonatkozó döntés „nem a gyengeség jele a vádlottak részéről, és nem is a nyomozó hatóságok előtti megadás”. A „börtönbe vonulásról szóló döntés politikai döntés is lehet”. Továbbra is „a legteljesebb szolidaritásukat” fejezik ki.

Martin Schirdewan volt baloldali pártelnök és EP-képviselő azt követelte, hogy a német hatóságoknak most már biztosítaniuk kell, hogy ne kerüljön sor kiadatásra Budapestnek. A német antifasiszták bírósági eljárására nem kerülhet sor Magyarországon. Európa-szerte le kell állítani a kiadatásokat az Orbán Viktor vezette autoriter Magyarországnak, és vissza kell juttatni Maja T.-t Németországba. Helge Limburg zöldpárti jogpolitikus is azt mondta a taz című lapnak, hogy „a Maja kiadatása körüli botrányos eljárás nem ismétlődhet meg”. Magyarországon nincs garancia a tisztességes eljárásra, amit az is bizonyít, hogy nem látogathatta meg a fogva tartási helyét.

Katharina König-Preuß thüringiai baloldali párti képviselőnő, akinek a tartományából a körözött személyek egy része származik, szintén felszólította a német hatóságokat, hogy „tegyenek meg minden intézkedést annak érdekében, hogy Németországból ne adjanak ki ismét antifasisztákat Magyarországnak”. A körözött személyeknek lehetőséget kell adni arra, hogy Németországban álljanak bíróság elé. Magyarországon nem biztosított a jogállamiság és az emberhez méltó fogvatartási körülmények.

Maja T. ügyében a közelmúltban vádat emelt a budapesti ügyészség: a védőügyvédek szerint T.-t már 14 év börtön fenyegeti, ha beismeri tettét - egyébként jóval több. Maja T. első tárgyalását most február 21-én tartják Budapesten. Ezt követően születik döntés a per további menetéről. Maja T. ügyvédei a büntetési fenyegetést teljesen eltúlzottnak minősítették, és katasztrofális börtönkörülményekről is beszámoltak. A higiénia és az étkeztetés rossz volt, a magánzárkák pedig a mai napig léteznek.

Két berlinit, Anna M.-t és Tobias E.-t, valamint egy magyart és az azóta az Európai Parlamentbe beválasztott olasz Illaria Salis-t már 2023 februárjában, Budapesten, a helyszínen letartóztatták. Tobias E. beismerő vallomást tett, lemondott a bizonyítási eljárásról, és három év börtönbüntetésre ítélték, amelyet végül egy év tíz hónapra csökkentettek. Decemberben kiadták Németországnak, és itt ismét letartóztatták, mert a szövetségi ügyészség további vádakat emelt ellene. Anna M. jelenleg Budapesten áll bíróság elé. SalisIllaria tárgyalását az európai parlamenti mandátuma miatt felfüggesztették.

Ezt követte 2024 májusában a nürnbergi Hanna S. letartóztatása - ő nem tartozott az eredetileg körözöttek közé, és csak később azonosították a nyomozók. A magyar hatóságok tehát nem keresték őt, és később sem kérték kiadatását. Hanna S.-t februártól Münchenben állítják bíróság elé, a szövetségi ügyészség vezeti a vádat - amely gyilkossági kísérlet vádját is tartalmazza.

Johann G.-t végül novemberben tartóztatták le Türingiában. A gyanú szerint Budapesten is jelen volt. A nyomozók őt tekintik a lipcsei Lina E. által vezetett csoport vezetőjének is, aki a gyanú szerint több támadást is végrehajtott a jobboldali szélsőségesek ellen Türingiában és Szászországban. Lina E.-t, Johann G. korábbi társát és három vádlott-társát 2023 májusában többéves börtönbüntetésre ítélték. Johann G. már egy ideje szökésben volt. Egyelőre nem tudni, hogy őt is kiadják-e Magyarországnak.

Forrás: https://taz.de/Nach-Attacken-auf-Rechtsextreme/!6063116/ 2025.01.20.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó