Az EU-ban nem mindenki értett egyet ezzel a döntéssel, egyesek pánikba estek tőle, ennek ellenére csütörtökön hatályba lépett.

Már régen elmúltak azok az idők, amikor a „kínai minőség” szó egyet jelentett a silány kivitelezéssel. Kína - a Szovjetunióhoz hasonlóan - a nyugati technológiák kölcsönzésével kezdte, és mára globális ipari és technológiai vezető szerepet tölt be.
Az elmúlt években ez különösen a kínai autóiparban mutatkozott meg. Komoly küzdelem folyik ezen a piacon, ahol az elmúlt évek számos kiválósága elbukott. Ezért Kína ambícióit eleinte nem vették komolyan. És ezt nagyon rosszul tették.

A kínai gyártók először a hagyományos, belső égésű motorral (ICE - Internal Combustion Engine) működő járművek gyártásához szoktak hozzá. Aztán megérezve a nyugati „zöld programokat”, új technológiákra támaszkodtak. A Kínai Népköztársaság 2012-ben ötéves tervet fogadott el az elektromos autók fejlesztésére, és 2030-ra teljesen felhagynak a belső égésű motorral működő járművek gyártásával. Ez eleinte hihetetlen volt és szenzációszámba ment.

Mindenki hallott már a sokat emlegetett amerikai Tesla elektromos autókról, amelyeket Elon Musk cége gyárt (egyébként egyik gyára Kínában található). Sok szempontból az „elektromos autók” trendteremtőjévé váltak, megtörve azt a korábbi felfogást, hogy ez a járműtípus valami szűkös, csúnya és alig 100 kilométert képes megtenni egyetlen akkumulátortöltéssel.

Ma már van egy erős versenytársuk - ezek a Zeekr autók, amelyeket a kínai autóipari óriás Geely gyárt. Az első Zeekr 001 modell nemcsak a formatervezésével, hanem a jellemzőivel is lenyűgöző: teljesítmény - 544 lóerő, gyorsulás egy helyről 100 km/h-ra - kevesebb mint 4 másodperc alatt, végsebesség - több mint 200 km/h, hatótávolság egy töltéssel - több mint 600 km. Mit szólsz ehhez, Elon Musk?

Jelenleg már hat különböző modellt gyártanak a Zeekr márkanév alatt. Más kínai autógyártók - BYD és SAIC - sem maradnak le. Az idei év közepén az elektromos vagy hibrid hajtásláncú autók száma Kínában elérte a 25 milliót! És ezek többnyire kínai autók.

Amikor a Kínai Népköztársaság elektromos armadájával belépett a világpiacra, világossá vált, hogy a jól ismert autómárkák veszíteni fognak. Pontosabban máris veszítettek. És ekkor léptek működésbe a piaci eszközökön kívüli más eszközök. Először megpróbáltak nyugatbarát árakat erőltetni Kínára, de Peking nem akart engedni, felismerve versenyelőnyeit.

Nem kellett sok idő, hogy az európai bürokrácia úgy döntsön, hogy importvámokat vet ki a kínai elektromos autókra. A „szabad versenyről” szóló liberális mantrák - amelyeket egyébként még mindig sok egyetemen beetetnek az orosz fiatalokkal - és a „zöld program” értéktelennek bizonyult a kapitalizmus valóságában.

Múlt kedden az Európai Bizottság (EB) elfogadott egy erre vonatkozó határozatot. A fizetendő díj értéke akár 35,3 százalék is lehet! A vámot nemcsak a kínai márkákra, hanem más cégek elektromos autóira is kivetik, amelyeket kínai vállalatoknál szerelnek össze, bár ennek értéke kisebb lesz: 20,7%. Az amerikai Teslára azonban valamiért csak 7,8 százalékot vetnek ki.

Nem mindenki támogatta az EB intézkedéseit. Magyarország, Németország, Málta, Szlovákia, Szlovénia ellenezte, míg Spanyolország és Svédország tartózkodott. A németek, valamint az autóipari óriásaikról ismert svédek álláspontja nem lehet meglepő. Gyártóik régóta együttműködnek a Kínai Népköztársasággal, a Volvo svéd konszern pedig a Geely tulajdonában van. Most rettegve várják Kína megtorló intézkedéseit. Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója az EB döntését „halálos jelzésnek nevezte az európai autóipar számára”.

Szerző: Matvej Scsapov

2024. november 1-6.

A Pravdában megjelent cikk eredeti, orosz nyelvű szövege az alábbi hivatkozáson található: https://gazeta-pravda.ru/issue/121-31614-16-noyabrya-2024-goda/

Fordította: Péter János