Nyomtatás

A líbiai parti őrséget uniós forrásokból támogatják. Kevés az ellenőrzés, hogy mi történik a pénzzel. Kép: AFP/-

Végül mintegy ötmilliárd euróra rúgott az a gyorssegélyalap, amellyel az Európai Unió az illegális migráció gyökerei ellen akart fellépni, és segíteni az afrikai országokban élő embereket abban, hogy saját életet építhessenek a kontinensen. Jövő év végén megszűnik a nehézkes nevű, „Európai Unió sürgősségi vagyonkezelői alapja a stabilitásért és az illegális migráció és a lakóhelyváltoztatás kiváltó okainak leküzdéséért Afrikában” - röviden EUTF Afrika - elnevezésű finanszírozási eszköz, amelyet az Európai Számvevőszék ellenőrei bíráltak.

„Hosszú évek után az EU Bizottságának még mindig nem sikerült azonosítania az illegális migráció okait és egyértelmű intézkedéseket meghatározni” - mondta Bettina Jakobsen, a Számvevőszék tagja a jelentés bemutatásakor a média képviselőinek. Hat évvel ezelőtt, nem sokkal a sürgősségi alap elindítása után a Bizottság ellenőrző szerve megállapította, hogy az EUTF Afrika céljait túl tágan határozták meg, és hogy nagyjából minden olyan projekt finanszírozható, amely valamilyen módon a „migráció” vagy a „biztonság” címszó alá esik. Valójában semmi sem változott. A jelenlegi jelentésben az ellenőrök leírják például, hogy olyan iskolák számára vásároltak konyhai eszközöket, például turmixgépeket, ahol egyáltalán nincs áram, vagy a líbiai Szabrata város római színházának helyreállítását.

Hiányzó számlák vagy nyugták

A sürgősségi alapból összesen három afrikai régiót támogattak: A pénzeszközök mintegy 40 százaléka a Száhel- és a Csád-medence, valamint Afrika szarvának régióiba került. Észak-Afrika számára mintegy húsz százalékot bocsátottak rendelkezésre.

A Bizottság nem mindig követi nyomon, hogy az alapból kifizetett forrásokat végül hogyan használják fel a helyszínen. Néhány szúrópróbaszerűen megvizsgált projekt esetében nem találtak számlát vagy bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a finanszírozott intézkedéseket ténylegesen végrehajtották volna. Az Európai Unió például már 2021-ben szállított felszerelést egy líbiai tengeri mentési koordinációs központ (MRCC) számára. Erre azért van szükség, hogy a tengeren bajba jutott embereket biztonságba lehessen helyezni egy Líbia partjainál meghatározott keresési és mentési zónában. Egy vezető ellenőr szerint az anyagok még mindig a leszállított konténerekben voltak, amikor az uniós ellenőrök 2023 decemberében látogatást tettek. Nyárra legalább az alapvető szerkezeteket felállították, de például egy rádiótorony még mindig hiányzott.

A líbiai parti őrség által a Földközi-tengeren felszedett emberek befogadóközpontjaiba való bejutást szintén megtagadták az ellenőrző szerv munkatársaitól. Arról sem kaptak információt, hogy ki működteti azokat az épületeket, amelyeket az EU finanszírozott befogadóközpontként, de amelyeket azóta a líbiai hatóságok bezártak. Líbia példáján keresztül az ellenőrök az emberi jogi jogsértések bejelentésére szolgáló struktúrák gyakori hiányáról is beszéltek. A helyszíni projektpartnerek gyakran nem tudták, kihez fordulhatnak. A Számvevőszéknek adott visszajelzésben a munkatársak elmondták, hogy tíz lehetséges emberi jogi jogsértést jelentettek. Az ellenőrök szerint azonban csak egy bejelentést dokumentáltak bizottsági szinten. „Szükség van egy olyan személyre, aki felvállalja az ügyet, fogadja és nyomon követi a bejelentéseket” - mondta egy vezető ellenőr. Csak a legritkább eseteket követik nyomon.

Nem vonják meg a finanszírozást

Az uniós támogatásból finanszírozott emberi jogi jogsértések - és többször felmerült az a vád, hogy a partnerországok a migránsok illegális visszatoloncolására használnak felszerelést - a finanszírozás megvonásához vezethetnek. Az EU Bizottsága biztosította a Számvevőszéket arról, hogy létezik ilyen mechanizmus. Annak ellenére, hogy még soha nem került sor a működésére. A számvevők szerint azonban nincsenek konkrétan meghatározva azok a feltételek, amelyeknek ténylegesen teljesülniük kell. A Bizottság ezután példákat hozott fel helyzetekre, de bár a Számvevőszék szerint az egyik ilyen helyzet bekövetkezett, a finanszírozást nem vonták meg.

Az alap egyik fő célkitűzése az is volt, hogy a helyszínen tényalapú segítséget nyújtson. Ezért mintegy 100 tanulmányt és kutatáson alapuló cikket támogattak annak elemzésére, hogyan lehet a támogatásokat a legtartósabban felhasználni. Az eredmény: a finanszírozott munkák nagy része csak akkor fejeződött be, amikor már majdnem az összes pénzt kiutalták a projekteknek. Az ellenőrök szerint például az egyik tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az érintett régiókban élő emberek számára szervezett munkahelyi tanfolyamok ugyan segítenek, de nem fenntartható módon. Az emberek csak akkor járnak jól, és akkor kevésbé hajlandóak a veszélyes útra Európába, ha maguk is aktívak lehetnek, és ha támogatják őket például egy kis gazdaság vagy vállalkozás létrehozásában. Ez a felismerés a jelenlegi projektekben már nem érvényesül.

A Bizottság egy első nyilatkozatában üdvözölte az Európai Számvevőszék különjelentését, és jobbítást ígért - különösen az EUTF Afrika utódjának, a szomszédsági, fejlesztési és nemzetközi együttműködési eszköznek (NDICI) a 2027-ig tartó jövőbeli programozását illetően. Az emberi jogok esetleges megsértésével kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy egyedi esetekben van ellenőrzés, de ezt „tovább kellene erősíteni és hivatalosan dokumentálni”.

Link:

Az Európai Számvevőszék teljes jelentése

Bővebben

Brunner biztos garantálja Európa biztonságát és alapvető jogait

Európa tovább dolgozik az Afganisztánba és Szíriába történő kitoloncolásokon

Segélyszervezet szerint ezreket hagytak magukra a nigériai sivatagban

Miért csörög újra gyakrabban a nigériai embercsempészek telefonja

Tud-e még humánus menekültügyi politikát folytatni az EU?

Forrás: https://www.derstandard.at/story/3000000238059/eu-pruefer-fuenf-milliarden-aus-nothilfefonds-fuer-afrika-nicht-immer-nachvollziehbar 2024. szeptember 25

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Bianca Blei 2024-09-26  derstandard.at