A hadsereg „kiterjedt támadásokat” hajt végre - közölte Izrael. Nem sokkal korábban Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is riadót fújt. Azt mondta, hogy a világ nem engedheti meg magának, hogy „Libanon egy második Gázává váljon”.
Libanon a szakadék szélén áll - mondta Guterres ENSZ-főnök az általános vita kezdetén. A gázai háború „szüntelen rémálom”, amely azzal fenyeget, hogy az egész régiót magával ragadja. Az Izrael és a síita Hezbollah szervezet közötti erőszak napok óta eszkalálódik. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint hétfő óta 569 ember halt meg izraeli légicsapásokban. Több mint 1800-an megsebesültek.
Izrael kedden is folytatta a Libanon elleni légicsapásokat. Este Izrael közölte, hogy a Hezbollah több tucat célpontját támadta, köztük fegyverraktárakat és rakétakilövő állásokat. A jelentések szerint Ibrahim Kubaisi, a Hezbollah parancsnoka is meghalt egy Bejrútra mért légicsapásban. A Hezbollah forrásai megerősítették Kubaisi halálát. Közben az NNA libanoni állami ügynökség halálos áldozatokról és súlyos bombázásokról számolt be több dél-libanoni helyszínről, valamint további támadásokról az ország keleti részén fekvő Baalbekből.
Növekvő aggodalom a további eszkaláció miatt
A Hezbollah viszont ismét rakétatűzzel bombázta Izrael északi részét. Az izraeli hadsereg mintegy 300, Libanonból izraeli területre kilőtt rakétát regisztrált. Nemcsak Libanonban nő a háború kirobbanásától való félelem a legutóbbi eszkaláció miatt. Ugyanakkor a Gázai övezetben folytatódik a háború.
Guterres, aki többször is bírálta az izraeli hadseregnek a Gázai övezetben folytatott háborús magatartását, most láthatóan hasonló lépésektől tart Libanonban is. „A gázai gyilkosságok és pusztítás sebessége és mértéke páratlan a főtitkárként eltöltött éveim alatt” - folytatta Guterres.
Kép: Reuters/Mike Segar Biden a diplomáciai megoldás mellett foglalt állást
Biden: „A totális háború senkinek sem érdeke”
„Egy totális háború senkinek sem áll érdekében” - mondta Joe Biden az ENSZ általános vitáján, amerikai elnökként tartott utolsó beszédében a libanoni helyzetről. A diplomáciai megoldás még mindig lehetséges. Ez az egyetlen módja annak, hogy tartós biztonságot teremtsünk a térségben - mondta Biden. Közben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy katonai támaszponton kijelentette, hogy Izrael nem a libanoni nép, hanem a Hezbollah ellen harcol.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Biden ismét határozottan elítélte az iszlamista Hamász október 7-i támadását.* Ugyanakkor utalt a Gázai övezetben kialakult humanitárius válságra és az izraeli telepesek által Ciszjordániában elkövetett erőszakra. Az amerikai elnök hangsúlyozta a tűzszüneti tárgyalások lezárásának sürgősségét. Hosszú távon Biden ismét a kétállami megoldás mellett foglalt állást. Netanjahu és a Hamász egyaránt elutasítja a kétállami megoldást.
ZIB 2, 2024.9.24. Video: Félelem az eszkalációtól Libanonban
Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete „a képmutatás éves parádéjának” nevezte az általános vitát. Szerinte Izraelnek nem áll szándékában szárazföldi csapatokkal előrenyomulni Libanonban. „A múltban tapasztalatokat szereztünk Libanonban. Sehol sem akarunk szárazföldi inváziót indítani” - mondta Danon New Yorkban. Izrael a diplomáciai megoldást részesíti előnyben. „Ha ez nem működik, más módszereket fogunk alkalmazni, hogy megmutassuk a másik félnek, hogy komolyan gondoljuk” - mondta Danon.
Maszúd Peszeschkian iráni elnök új politikai rend kialakítására szólított fel a Közel-Keleten. Az ENSZ-közgyűlés előtt tartott beszédében „az instabilitás forrásának” nevezte a külföldi hatalmak jelenlétét a térségben. Több együttműködést sürgetett a szomszédos országokkal. Peseshkian ismét elítélte az izraeli hadsereg akcióit. Magától értetődik, hogy a „terrorista bűncselekmények” és a „Libanon elleni agresszió” nem marad válasz nélkül.
Erdogan Hitlerrel hasonlította össze
Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal vádolta Izraelt, hogy figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi jogokat. Beszédében különösen Netanjahut vette zokon. „Ahogy Hitlert 70 évvel ezelőtt az emberiség szövetsége állította meg, úgy Netanjahut és gyilkos bandáját is az emberiség szövetségének kell megállítania” - mondta Erdogan.
Törökország a libanoni nép oldalán áll - mondta. A bécsi külügyminisztérium felháborodva reagált Erdogan kijelentéseire. „Elutasítjuk azt a fajta polémiát, amelyet a török elnök folytat” - tette közzé a minisztérium az X-en.
Netanjahut New Yorkba is várják
Az Izrael és a Hezbollah közötti libanoni erőszak eszkalálódására tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa helyi idő szerint szerdán 18 órakor (csütörtökön 00:00 óra MÁSZ) rendkívüli ülést tart. A hét folyamán várhatóan Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök is felszólal az általános vitában. Csütörtöktől Alexander Schallenberg (ÖVP) külügyminiszter is New York vendége lesz.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén tervez részt venni. Szerda délelőtt pedig a közgyűlésen tart beszédet. A hét folyamán több mint 140 állam- és kormányfőnek kell beszédet mondania az általános vitában.
Kép: Reuters/Mohamed Azakir Tízezrek menekülnek Libanonban
Bizonytalan helyzet Libanonban
Libanonban bizonytalan a helyzet. A hivatalos adatok szerint a harcok miatt több tízezer ember kényszerült lakóhelyét elhagyni. Közülük 27 ezren sürgősségi menedékhelyeken kerestek menedéket, akik délről és a keleti Bekaa-síkságról érkeztek - mondta Nasser Yassin megbízott környezetvédelmi miniszter. Több mint 250 iskolát alakítottak át rövid időn belül szükségszállásokká. Azóta mintegy 20 000 embernek osztottak ki egyszerű segélyszállítmányokat, higiéniai cikkeket és ételt. Szóvivője szerint Volker Türk, az ENSZ emberi jogi biztosa felszólította az összes államot a helyzet de-eszkalálására.
Abdinasir Abubakar, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselője ugyanezen az eseményen leírta, hogy Libanon egyes kórházai túlterheltek a több ezer sérült miatt. Vannak jelek arra, hogy egészségügyi létesítmények és mentőautók ellen is támadások történtek.
Linkek:
Forrás: https://orf.at/stories/3370781/ 2024.09.24.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
*(Itt kezdôdött minden: 1947-1948-ban. 800 000 palesztint elűztek a földjükről, a cionista erők több tucatnyi mészárlást követtek el, 15 000 palesztint öltek meg, 500 várost és falut tettek a földdel egyenlővé, 700 település pedig teljes izraeli ellenőrzés alá került; mintegy 17 000 km2 palesztin földet koboztak el … és ez csak a kezdet volt – Balmix szerk.)
