Az Európai Klímaügynökség ma jelentette, hogy az idei nyár volt a valaha mért legforróbb a Földön.
A Copernicus szerint az északi félteke meteorológiai nyara — június, július és augusztus — átlagosan 16,8°C volt.
Ez 0,03°C-kal melegebb, mint a 2023-as korábbi rekord. A Copernicus feljegyzései 1940-ig nyúlnak vissza, de az amerikai, brit és japán feljegyzések, amelyek a 19. század közepétől kezdődnek, azt mutatják, hogy az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy rendszeres méréseket végeznek, és egyes tudósok szerint valószínűleg az elmúlt 120 000 év legforróbb időszaka.
A 2024-es és 2023-as augusztus hónap egyaránt 16,82°C-os globális átlaghőmérséklettel holtversenyben a legmelegebb augusztus volt.
Július volt az első alkalom több mint egy év alatt, hogy a világ nem döntött rekordot, egy kicsivel elmaradva a 2023-as évtől, de mivel 2024 júniusa sokkal melegebb volt, mint 2023 júniusa, az idei nyár összességében a legforróbb volt — mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója.
Hozzátette: „Ahhoz, hogy 2024 ne legyen a valaha mért legmelegebb év, jelentős lehűlésnek kellene történnie az év hátralévő hónapjaiban, ami jelenleg nem tűnik valószínűnek.”
„Ezek a rideg számok azt jelzik, hogy az éghajlati válság egyre szorosabbra fogja markát rajtunk” — mondta Stefan Rahmstorf, a potsdami Klímakutató Intézet éghajlatkutatója, aki nem vett részt a kutatásban.
Jennifer Francis, a cape codi Woodwell Klímakutató Központ éghajlatkutatója elmondta, hogy az utóbbi időben özönlenek a szélsőséges időjárási események, mint a hőhullámok, áradások, erdőtüzek és erős, veszélyes szelek.
„Ahogyan a háborús övezetben élő emberek is megszokják a bombák robbanását és a fegyverek kattogását, úgy mi is süketekké válunk a vészjelzőkre és légiriadó szirénákra, amelyek figyelmeztetni próbálnak” — üzente Francis egy e-mailben.
Samantha Burgess, a Copernicus helyettes igazgatója hozzátette: „A hőmérséklettel összefüggő szélsőséges események, amelyeket idén nyáron tapasztaltunk, csak még intenzívebbé válnak majd.”
forrás: Morning Star
