Azért, hogy felkészüljenek az »Oroszországgal való háborúra«, »az állam kirabolja a legszegényebbeket«, már a helyi ellenzék is felháborodott. A lakosság és a vállalkozások érintett szegmensei közül azonban nem ők lesznek az egyetlenek.

Az Észt Köztársaság már a negyedik egymást követő évben szenved gazdasági recessziótól, amelyet a kormány az adók emelésével »gyógyít«. Idén emelték a forgalmi adó mértékét, növelték a földadót, növelték a szociális adó havi mértékét, emelték az alkohol, a dohány, az üzemanyag, a földgáz és a villamos energia jövedéki adóját. A jövőben már egy új nyereségadó bevezetését tervezik, amelyet a vállalkozásokra vetnek ki.

 „A jelenlegi kormány adópolitikája valóságos őrület. Az állam kirabolja a legszegényebbeket, az életszínvonal csökken, az embereknek még a közüzemi számlák kifizetésére sincs pénzük. A kereskedelmi forgalom csökken, a vállalatok leépítik a termelést, mert az észt emberek elszegényedtek, és nincs, aki megvegye az általuk megtermelt árukat. A gazdaság már harmadik éve nem tud talpra állni” - mondja Alekszandr Csapligin, az ellenzéki Centrumpárt parlamenti képviselője.

Észtország azonban hamarosan egy másik adónemet is bevezet, amelyről egész évben viták folytak. Ez egy rendkívüli adó, amelyet minden alacsony jövedelmű embernek, köztük a nyugdíjasoknak is fizetniük kell majd. Az észt kormánykoalíció megállapodott abban, hogy ez a - ahogyan nevezték - »biztonsági adó« három részből áll majd: 2025 júliusától a vállalkozások forgalmának 2 százalékából, 2026-tól a személyi jövedelem 2 százalékából, 2026-tól pedig a vállalati nyereség 2 százalékából.

Az összegyűjtött pénzt a védelmi minisztérium kapja meg, hogy »felkészüljön egy esetleges orosz agresszió visszaverésére«. Észtországnak például az elkövetkező években 1,6 milliárd euróra lesz szüksége lőszerek vásárlására, erre fogják felhasználni az észt nyugdíjasok pénzét.

Az észteknek eddig azt ígérték, hogy ez az adó ideiglenes lesz, és csak 2028-ig lesz hatályban. Csakhogy, mint tudjuk, semmi sem véglegesebb, mint az ideiglenes. Különösen, mivel Jürgen Ligi pénzügyminiszter szerint „a biztonsági adó nem fedezi az összes szükséges védelmi kiadást”. Ebből arra következtethetünk, hogy a kormány nem zárja ki az illeték emelésének és állandóvá tételének lehetőségét.

Az észteknek azonnal megmondják, hogy kit kell hibáztatniuk a pénztárcájuk ilyen mértékű lerohanásáért - természetesen Moszkvát. Ligi hangsúlyozza, hogy az adóemelés nem a jelenlegi kormány döntése, hanem »Oroszország katonai agressziójának« következménye.

Manuela Pihlap, a tallinni városi tanács egyik centrumpárti tagja megjegyzi, hogy az ország jelenlegi légkörében a katonai adóra vonatkozó kezdeményezés nem találkozhat szervezett ellenállással: az emberek „nem fognak kényelmetlen kérdéseket feltenni ezzel az adóval kapcsolatban, hogy elkerüljék a hazafiatlanság vádját”. Az ő szavaival fogalmazva,

»megdöbbentő az a közöny, amellyel ezt a megállapodást meghozták és az alacsony jövedelmű emberek megélhetését feláldozták«.

A képviselő emlékeztet arra, hogy Észtországban 65 000 alacsony jövedelmű háztartás van, és ez a szám a gazdaság további hanyatlásával csak növekedni fog. Más szóval a szegények megadóztatásával az állam arra kényszeríti őket, hogy az élelmiszeren, a ruházaton és a gyermekeik oktatásán spóroljanak.

Litvánia szintén úgy döntött, hogy további pénzt szednek ki az emberektől a militarizációra, de egy kicsit más utat választottak. Júniusban a litván parlament - a Szejmasz - és a Litván Köztársaság elnöke jóváhagyta az Állami Védelmi Alap létrehozásának tervét, amely lehetővé teszi, hogy az elkövetkező években az ország katonai kiadásainak finanszírozását a GDP 3%-ára növeljék.

Az alapot a tervek szerint az országban működő bankokra kivetett ideiglenes »szolidaritási hozzájárulásból« (amely 2025-ben 60 millió eurót fog eredményezni), valamint a polgárok önkéntes hozzájárulásaiból, a beszedett jövedelemadóból származó bevételből, valamint a jövedéki adóból és a jövedelemadóból származó kamatokból finanszírozzák.

Az alap feltöltése érdekében úgy döntöttek, hogy a társasági adót a korábbi 15 százalékról 16 százalékra emelik, valamint a biztosítási és az egészségügyi ágazatot érintő adómentességeket megszüntetik. A védelmi alap létrehozásáról szóló terv készítői azt is kikötötték, hogy Litvániában jövőre egy liter benzin ára mintegy 6-7 eurócenttel, a gázolaj literje pedig csaknem 16 eurócenttel drágulna.

Emellett az alkoholra, a dohányra és az üzemanyagra kivetett adók emeléséből 2025-ben várhatóan közel 87 millió euró, 2026-ban több mint 168 millió euró, 2027-ben pedig 186 millió euró fog befolyni. 2025-ben összesen 259 millió euróval számolnak az Államvédelmi Alap számára.

Ezt a pénzt a litván hadsereg új egységeinek létrehozására, a Bundeswehr egy dandárjának Litvániába telepítésére, valamint fegyverek és lőszerek vásárlására, a polgári védelmi rendszer fejlesztésére, az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határainkon lévő akadályok kiépítésére stb. fogják fordítani. A hatóságok arra számítanak, hogy 2026-ban 425 millió euró, 2027-ben pedig 444 millió euró kerül az alapba.

A litván hatóságoknak azonban ez nem tűnt elégségesnek.

Laurinasz Kaszcsunasz litván védelmi miniszter bejelentette egy internetes platform létrehozását, amelynek segítségével bármely »hazafi« elküldheti adományait, hogy fegyvereket, rakétákat vagy tankokat vásárolhasson a litván hadsereg számára. A platform elindítását októberre tervezik, közvetlenül a következő parlamenti választások előtt. Mint azonban kiderült, nem minden litván lakos ért egyet a miniszter terveivel. Több mint 60 százalékuk (derült ki a felmérés során) egyáltalán nem kívánja használni a védelmi minisztérium legújabb fejlesztését. Sőt, a válaszadóknak csak 19,2 százaléka áll határozottan készen arra, hogy egy ilyen alkalmazáson keresztül utaljon pénzt.

Gintare Szkaistye pénzügyminiszter a maga részéről elmondta, hogy október elejétől megkezdődik az ország védelmi kötvényeinek forgalmazása Litvániában. Korábban ugyancsak Szkaistye felszólította a litván lakosokat, hogy »lépjenek ki a komfortzónájukból« és készüljenek fel a katonai kiadások növelésére, hogy - szavai szerint - »a védelem megkapja a szükséges finanszírozást«.

Meg kell jegyezni, hogy a hivatalosan elismert szegénységi küszöb alatt élő litvánok száma tavaly 2,7%-kal nőtt, és elérte az ország lakosságának 6,5%-át, azaz mintegy 187 ezer embert (Litvániában összesen mintegy 2,8 millióan élnek).

Ugyanakkor több mint 580 ezer litván él a szegénységi küszöb közelében. Vagyis az ország lakosságának körülbelül egyharmada vagy már a szegénységi küszöb alatt - szegénységben - él, vagy e szakadék szélén egyensúlyoz.

És ezekkel az emberekkel elhitetik, hogy Litvániának nincs fontosabb feladata, mint különböző fegyverek felvásárlása. Aki ebben kételkedni mer, az »Moszkva ügynökeinek« jelöltje.

Ennek fényében Lettország kívülállónak tűnik - még nem vezetett be további járulékokat a hadseregre, bár az ötletet megvitatják. „Ha jelentősen növelni kell a védelmi kiadásokat, van még egy kis tartalékunk - a hozzáadottérték-adó egy százalékpontos emelése” - javasolta júniusban Arvils Aseradens lett pénzügyminiszter. Őt azonban még saját kollégái is bírálták, akik megértik, hogy a hadsereg fenntartására kivetett új adó bevezetését a közvélemény rendkívül ingerülten fogja fogadni.

Szerző: Sztanyiszláv Lescsenko -Vzgljád üzleti napilap

2024. augusztus 13.

A Vzgljád üzleti lapban megjelent, orosz nyelvű cikk az alábbi hivatkozáson található:

ВЗГЛЯД / Ради «войны с Россией» в Прибалтике грабят пенсионеров :: В мире (vz.ru)

Fordította: Péter János