Orbán Viktor ellenzi a katonai segélyt és az uniós tagságot Ukrajnának - ez újabb ok arra, hogy a magyar kisebbség elhagyja az egykor Kelet-Európa egyik etnikailag legváltozatosabb régióját.
Kép: Le Monde diplomatique: Ukrajna zsugorodó magyar közössége A magyar kisebbséghez tartozó ukrán katona Ungváron, Kárpátalján, Nyugat-Ukrajnában, 2023. március 2. Kép: Kisbenedek Attila - AFP - Getty
Az 1920-ban, az Osztrák-Magyar Birodalom felbomlását meghatározó trianoni békeszerződéssel létrejött határon túl található Beregszász, a magyar közösség központi helye. A látogatóknak nem kell kijevi időre váltaniuk, mivel Ukrajna délnyugati szeglete, több mint 800 km-re a fővárostól, a helyiek szerint „nyugati” vagy „budapesti” idő jár.
Mint sok magyar városnak, Beregszásznak (25 000 lakos) is van egy Hősök tere a központjában, de a hősök, akikről itt megemlékeznek, ukránok. Egy emlékmű a tíz évvel ezelőtti Majdan-forradalomban meghalt száz ember arcát mutatja. A második világháborúban elesetteket felsoroló obeliszkre pedig annak a húsz, a városból származó katonának a neve került fel, akik 2022 februárja óta a közel ezer kilométerre keletre fekvő fronton estek el.
Beregszász polgármestere, Babják Zoltán - aki magát "magyarnak, és ukrán hazafinak" nevezi - az ukrán zászló mellett lobogtatja a ma már megszokott piros-fekete zászlót, amely egykor az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) jelképe volt. A második világháborúban az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN-B) ez a fegyveres, radikális szárnya, amelyet a virulens nacionalista és antiszemita Sztepan Bandera vezetett, hol ellenfele, hol szövetségese volt a náciknak a szovjetek elleni harcban, és számos mészárlást hajtott végre zsidó és lengyel civilek ellen.(1)
Az ukrajnai magyar kisebbség Budapest és Kijev nehéz viszonyának kellős közepén találja magát, amely az elmúlt évtizedben megromlott. Először is, amiatt, hogy 2012 óta tömegesen adnak ki magyar útlevelet a magyaroknak, bár Ukrajna tiltja a kettős állampolgárságot. Másodszor pedig amiatt, hogy az ukrán parlament 2017-ben olyan törvényeket vezet be, amelyek korlátozzák a magyar nyelvű oktatást az iskolákban. A neheztelés csak nőtt a háborúval, azzal, hogy Budapest nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával, valamint a Kijevnek nyújtott uniós segélyek blokkolására tett kísérleteivel.(2).
A beregszászi piacon a vásárlók többsége idősebb magyar ajkú, Orbán Viktor magyar vezetőnek szurkolóknak. Itt mindenki Orbán mögött áll - mondja József nyugdíjas, aki 20 éve árul itt zöldséget. 'Mi nem bántjuk az ukránokat. Az ukránok azok, akik agresszívak a magyarokkal szemben, és megpróbálják megakadályozni, hogy beszéljük a nyelvünket.' József vásárlói helyeslően bólogatnak, amikor megszakítja a beszélgetést, hogy ukránul beszéljen valakivel. Bár a falvakban az idősek néha csak magyarul beszélnek, a családokon belül a többnyelvűség a jellemző, és az emberek könnyen váltogatják a magyar, az ukrán és az orosz nyelvet.
"Az összes fiatal elment”
"A háború miatt az összes fiatal elment. Az idősek pedig a szánalmas nyugdíjukkal nem engedhetik meg maguknak, hogy megvegyék a termékeimet" - mondja József. Két gyermeke Németországba költözött; a magyar közösség jelentős része pedig a 2022. február 24. óta tartó menekültáradattal hagyhatta el a térséget. Sok katonai szolgálatba behívható korú férfi magyar útlevéllel menekült, mielőtt néhány héttel később a határ lezárult előttük.
A Kárpátok e részének délnyugati oldalán az évszázadok során sok uralkodó volt: lengyel, osztrák, szlovák, magyar, szovjet és most ukrán (lásd a térképeket). Az Osztrák-Magyar Monarchia által Kárpátaljai Rusz-nak nevezett terület a mai ukrán Kárpátalja területének felel meg. A Beregszász határában lévő temetőben ukrán zászlók jelzik a közelmúltbeli katonák sírjait. Magyar, orosz, ukrán, szlovák, német és zsidó sírok tanúskodnak arról, hogy mennyire keveredtek itt a kultúrák. A legutóbbi népszámláláskor (2001) az ukránok - ebbe a kategóriába tartoznak a ruténok (vagy ruszinok) és a görög és más keleti katolikus egyházak hívei is - a régió lakosságának 80%-át tették ki. A magyar anyanyelvűek alkották a legnagyobb kisebbséget (12,7%), őket követték a ruszinok és a románok, a romák, akik többsége magyarnak vallja magát, valamint néhány ezer szlovák és német (3).
Oroszország szerint Kárpátalja olyan régió, ahol az etnikai feszültségeket lehet szítani, illetve ezt a benyomást lehet kelteni. Most már Ukrajnában is vannak, akik úgy gondolják, hogy Magyarországon etnikai problémák vannak
Dmytro Tuzhanskyi
Magyar Levente kisebbségügyi államtitkár a magyar külügyminisztérium irodájában kifejtette kormánya álláspontját: "Miután 2014-ben kitört a háború a Donbasszban, Kijev nemzetépítésbe kezdett, és az ukrán nyelv hegemóniájának érvényesítését tervezte. A fő cél az orosz kulturális befolyás visszaszorítása volt. Más kisebbségek azonban jogokat veszítettek el, amelyek közül néhányat már a szovjet idők óta birtokoltak. Ők járulékos áldozatai az ukrán nacionalizmus és az orosz kulturális örökség közötti történelmi harcnak".
Vlagyimir Putyin egykori főstratégájának, Vlagyiszlav Surkov-nak 2016-ban kiszivárgott e-mailje felfedte azokat a terveket, amelyek célja Ukrajna destabilizálása azáltal, hogy Kárpátalján interetnikus konfliktust provokálnak és nacionalista követelésekre ösztönöznek (4). A Krím 2014-es annektálása után a Jobbik, egy oroszbarát szélsőjobboldali párt, amely akkoriban komoly kihívója volt Orbán Viktor Fideszének, Budapesten tüntetett, autonómiát követelve Kárpátaljának.
2018-ban Budapest gyorsan az "ukrán szélsőségességet" tette felelőssé a régió fővárosában, Ungváron a magyar kulturális központ ellen elkövetett gyújtogatásért. A videofelvételekből kiderült, hogya gyújtogatás az oroszbarát szélsőjobboldali Falanga (Falang) csoport három lengyelének műve volt, akik közül ketten a donbásszi szeparatisták oldalán harcoltak. A lengyelországi tárgyaláson az egyik vádlott azt állította, hogy Manuel Ochsenreiter német újságíró, a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) egyik parlamenti képviselőjének tanácsadója, aki rendszeresen szerepel a Kreml-barát médiában, rendelte el a gyújtogatást(5).
1772: Lengyelország első megosztása; 1914: Az I. világháború időszaka; 1925: Osztrák-Magyar Monarchia szétesése; 1942: Az európai „új rend”; 1991: Független Ukrajna
Forrás: Jean és Andre Sellier, 2014.
Kárpátalja az idők folyamán Cécile Marin
'Itt nincs feszültség'
Dmytro Tuzhanskyi politológus Ungvár várnegyedének egyik éttermében kifejtette, hogy "Oroszország valóban azt hiszi, hogy Kárpátalja olyan régió, ahol az etnikai feszültségeket lehet szítani, vagy legalábbis ezt a benyomást lehet kelteni". Úgy tűnik, némi sikerrel, mert még Ukrajnában is vannak, akik úgy gondolják, hogy léteznek etnikai problémák és magyar szeparatizmus. De kutatócsoportunk kereste a szeparatizmus bizonyítékait, és nem talált semmit. Ami az interetnikus együttélést illeti, az kiváló. A legkisebb közösségek közötti feszültség sincs'.
Több ukrán politikus és magas rangú köztisztviselő - köztük Iryna Verescsuk miniszterelnök-helyettes (6) és Olekszij Danilov, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára - irredentista törekvésekkel, sőt azzal vádolta Magyarországot, hogy Oroszországgal összejátszva követeli vissza az egykori Kárpátaljai Ruszföldet. Az elmúlt három évtizedben Budapest időnként támogatta a magyar kisebbség kulturális és területi autonómiájára vonatkozó terveket, de mivel Ukrajna szeparatista követelésekkel nézett szembe a Donbasszban, ezeket a terveket félretették. A gyanakvást azonban továbbra is táplálja a magyar oktatási és kulturális intézmények pazarló budapesti finanszírozása, valamint az irredenta jelképek viselése a magyar tisztviselők részéről. Nagy-Magyarország térképe még azon a sálon is szerepelt, amelyet Orbán Viktor viselt a 2022 novemberében megrendezett Magyarország-Görögország labdarúgó-mérkőzésen.
2023 decemberében az ukrán parlament törvényt fogadott el, amely előkészítette az utat a kisebbségi jogok helyreállításához, összhangban Budapest és Bukarest követeléseivel, amelyeket az Európa Tanács közvetített. Ennek ellenére Magyarország geopolitikai egyensúlyozásának köszönhetően a kisebbség helyzete kiszolgáltatottabbá vált. December 15-én Orbán Viktor elhagyta az Európai Tanács üléstermét az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, a többi 26 tag által jóváhagyott szavazás előtt.
Orbán Viktor őszintén kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati pénzügyi és katonai segítség értelmetlen, és csak késlelteti egy olyan háború diplomáciai megoldását, amelyet nem tud megnyerni. Bár február 1-jén végül engedett, amikor az uniós állam- és kormányfők egyhangúlag jóváhagyták a Kijevnek négy évre szóló, 50 milliárd eurós pénzügyi csomagot, Orbán Viktor valószínűleg nem fog többé vétójához folyamodni az ukrán kérdésben. Az ukrajnai magyar közösség képviselői azonban nyilvánosan arra kérték Budapestet, hogy ne akadályozza Ukrajna szorosabb kapcsolatát az EU-val, ami annak a jele, hogy a magyar kormánytól való nagyfokú függősége ellenére a közösség gondolkodik.
Ukrajnában azonban makacs gyanakvás él a magyar közösség lojalitásával kapcsolatban. Sőt, Kijev az egész Kárpátokon túli régiót potenciálisan gyanúsnak tartja. Ungváron, a regionális kormány épületében találkoztam a terület kormányzójával, Viktor Mikitával, aki Volodimir Zelenszkij elnök Nép Szolgája pártjának tagja. Itt nincsenek szeparatisták és szélsőségesek - erősködött. '2022. február 24-e óta mindenki láthatja Ukrajnában, hogy nincs probléma a kisebbségekkel'.
Mikita azzal dicsekedett, hogy Kárpátalján még mindig békés multikulturalizmus uralkodik, dicsérte a lakosság - különösen a magyarok - befogadását és szolidaritását a belső menekültek iránt, és dicsérte a több száz magyar származású harcost, akik önként jelentkeztek az ukrán hadseregbe, bár megbízható adatok erről nincsenek. Irodájában a katonák által aláírt regionális harci egységek zászlóit mutatja, köztük a Madyar’s Bird (Magyarmadár) katonai drónegységét, amelyet barátja, Robert Brovdi, alias Madjar (ukránul Magyar) parancsnoka irányít. Kárpátalja a magyar kisebbség nélkül már nem lenne Kárpátalja - mondta.
Az ukrajnai magyar jelenlét ennek ellenére csökken. A 2001-es népszámláláskor megszámolt 150 ezer magyar nemzetiségűből 2017-ben nagyjából 130 ezer maradt (7), a háború kitörése előtt, 2022-ben pedig 100 ezer (8). Pontosabb hivatalos adatok hiányában a magyar külügyminisztérium elismeri, hogy azóta "valószínűleg több tízezer kisebbséghez tartozó ember hagyta el Ukrajnát".
Ugyanakkor a harcoktól megkímélt Kárpátalja a háború kezdetén tömegesen érkezett kitelepítettek menedékhelye. Sokan már visszatértek az Oroszországtól 2022 őszén visszafoglalt harkivi és herszoni területekre, de akár 300 ezren is maradhattak. Emellett a megszállt régiókból 400 vállalkozás települt át Kárpátaljára Mikita kormányzó szerint. Ez a helyzet emlékeztet a jugoszláv háborúk utáni észak-szerbiai helyzetre, ahol a vajdasági magyar kisebbség az 1948-as 433 ezer főről 1991-re 343 ezerre, 2022-re pedig 184 ezerre csökkent (9). Ukrajnában más a helyzet - mondja Magyar államtitkár -, de a következmények ugyanazok lehetnek: a magyarok marginalizálódása a helyi és regionális politikában. Reális a félelem, hogy a háború után Kárpátalja kulturálisan és etnikailag teljesen más lesz'.
'Amikor fiatal voltam a kilencvenes években, a magyaroknak nagy presztízse volt Ukrajnában' - mondja Andrij Ljubka, Ungváron élő író és önkéntes katona. 'Ma a kisebbség a gettósodás felé tart. Magyarnak lenni olyasvalaminek tekinthető, amit szégyellni kell. Orbán politikája belülről emészti a kisebbséget, ölelése megfojtja. Az ukránok számára létfontosságú pillanat ez, és a magyaroknak is nagy döntéseket kell meghozniuk. Egyes fiatalok úgy döntöttek, hogy most ukránként határozzák meg magukat - mások nem, és ebből a csoportból sokan el fognak menni, amikor a határ újra megnyílik". A háború tehát Európa egyik legmultikulturálisabb régiójának emberi örökségét fogja megrongálni.
Corentin Léotard
Fordította George Miller
(1) Lásd Éric Aunoble, A clash of memories – „Az emlékek összecsapása", Le Monde diplomatique, angol kiadás, 2022. május.
(2) Lásd Corentin Léotard, ‘Hungary does it Orbán’s way’ - "Magyarország Orbán módjára csinálja", Le Monde diplomatique, angol kiadás, 2022. december.
(3) 2001-es népszámlálás, Ukrajna Nemzeti Statisztikai Szolgálata.
(4) "Az oroszbarát szélsőséges csoportok tevékenysége Közép-Kelet-Európában", Political Capital, 2017. április 28.
(5) Le Monde, 2019. április 7.
(6) Ukrajinszka Pravda, Kijev, 2022. március 22.
(7) Tátrai Patrik et al, 'A kárpátaljai magyarok számának változása a "SUMMA 2017" felmérés alapján ', Magyar Kisebbségkutató folyóirat, 2. sz. 2018.
(8) Magyar Hang, Budapest, 2022. május 27.
(9) Szerbiai népszámlálás, Belgrád, 2023.
Lásd még
Transcarpathia through the ages (Kárpátalja a korokon át)
https://mondediplo.com/maps/transcarpathia
Cécile Marin, 2024. február
Corentin Léotard a budapesti Courrier d'Europe centrale főszerkesztője.
Forrás: https://mondediplo.com/2024/03/07transcarpathia
Angolból magyarra fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
