A Policy Solutions kiemelt célja, hogy kutatásaival hozzájáruljon a magyar társadalom állapotának mélyebb megismeréséhez, és ezáltal ahhoz, hogy az elmúlt években több jelentős válságon átesett Magyarország olyan közpolitikákra épüljön, amelyek a társadalom legfontosabb aggodalmait orvosolják.

E misszió jegyében rendszeresen vizsgáljuk, hogy milyen problémák és remények határozzák meg a magyarok gondolkodását, ha a személyes jövőjükről, Magyarország hosszú távú kilátásairól és a világ előtt álló legfontosabb kihívásokról van szó. Az alábbiakban bemutatott kutatás ezt a hagyományt folytatja, egy olyan időszakban, amelyet egyszerre jellemeznek súlyos külső és belső bizonytalanságok.

Eredményeinkből kiderül, hogy milyen félelmek és vágyak jellemzik a magyar társadalmat 2023-ban. Magyarország aktuális problématérképének felvázolása mellett arra is törekedtünk, hogy megismerjük a magyarok elképzeléseit arról, hogy mire volna szükség ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó ország lehessen.

Részletesen bemutatjuk a politikusokkal és az önkormányzatokkal kapcsolatos elvárásokat, és választ keresünk a kérdésekre: mit várnak el a kormánypárti szavazók a kormánytól? Mit várnak el az ellenzéki választók az ellenzéki pártoktól?

Kitérünk arra is, hogy mit gondolnak a magyarok a felelősség kérdéséről: ki felel a gazdaság helyzetéért, vagy éppenséggel azért, hogy személyes vágyaink megvalósulhassanak? Korábbi kutatásainknak köszönhetően számos kérdésben az időbeli változásokat is bemutatjuk.

Az elemzés megalapozásához 2023. szeptember 8-a és 18-a között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A kutatás a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest támogatásával készült.

Magyarország problématérképe 2023 őszén

A magyarok által érzékelt országos problémalista jelentős stabilitást mutat az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva. Továbbra is a megélhetés magas költségeit nevezték meg a legtöbben: 43% sorolta ezt az ország három legfontosabb problémája közé 2022-ben és 2023-ban egyaránt.

2021 eleje óta a Policy Solutions minden kutatásában a megélhetés költségei álltak a magyarok problématérképének első helyén. 2023 őszén, a problématérkép második helyén az egészségügyi ellátás alacsony színvonala áll (31%), egy hajszállal megelőzve az alacsony fizetések problémáját (30%). A lista negyedik helyére a korrupció került, a magyarok negyede számára ez kimagasló probléma (25%).

Az oktatás állapotával kapcsolatos tiltakozások és a pedagógusok elmaradt bérrendezése ellenére is csak a magyarok tizede (12%) tekinti a közoktatás helyzetét kiemelten fontos problémának – ez az ügy a 13. helyet foglalja el a magyarok országos problémalistáján. 2023-as adatfelvételünk alapján is a lista végére szorult az ellenzék számára fontos orosz befolyás kérdése (8%), és a kormánypártok kommunikációjának egyik fontos eleme, a túlzott „homoszexuális propaganda” (7%).

Magyarország problématérképén 2023 őszén tehát a megélhetési kérdések és az egészségügy továbbra is az élen állnak, a lista végén az oktatás, az orosz befolyás és az LMBTQ ügyek találhatók.

Az ellenzéki szavazók között dobogón van a korrupció témája, de az orosz befolyás kérdése még őket sem érdekli

A kormánypárti (41%) és az ellenzéki (40%) szavazók között is a megélhetés magas költségei vezetik a listát. Az egészségügy helyzete szintén dobogós a kormánypártiak körében (33%, 2. hely) és az ellenzékiek között is (31%, 3. hely).

Fontos különbség azonban, hogy az ellenzéki szavazók között kimagaslóan sokan nevezték meg a korrupció problémáját (33%), míg jóval kevesebb kormánypárti válaszadó számára volt ez a téma prioritás (16%). A fideszes választók között viszont az 5. helyen végzett a migráció kérdése, míg az ellenzékiek körében a bevándorlás csak a 11. legfontosabb ügy.

Az egyes táborok problémalistájának végén az ellenoldal fontos témái szerepelnek: a kormánypártiak körében a magyarországi orosz befolyást említették a legkevesebben (5%), míg az ellenzéki oldalon a „homoszexuális propagandát” (6%). Fontos kiemelni, hogy

az orosz befolyás problémája még az ellenzékiek számára sem volt prioritás: az ellenzéki problémalista utolsó előtti helyén szerepelt, mindössze 10 százalékos említési aránnyal.

A 2023-as megélhetési válság még többeket ért el, mint a koronavírus-járvány alatti gazdasági nehézségek

A megkérdezettek fele nem tapasztalt változást anyagi helyzetében az elmúlt egy évben, míg a társadalom közel azonos része (46%) romlást érzékelt. Anyagi helyzetük javulásáról a megkérdezettek alig számoltak be (3%). Összehasonlítva 2021-es, a koronavírus-válság hatásaival foglalkozó kutatásunk eredményével (nem változott: 59%, romlott: 39%, javult: 2%) megállapítható, hogy a 2023-as megélhetési válság, az elmúlt egy év gazdasági folyamatai még szélesebb körben érintették a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek.

Az alacsonyabb végzettségűeket nagyobb arányban érintette a gazdasági helyzet romlása. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek között 58% számolt be romló anyagi helyzetről. Szakmunkás végzettségűek esetén ez az arány 43%, az érettségizetteknél 42%, a diplomásoknál pedig 36%. A felsőfokú végzettségűek mellett a fővárosi lakosok a legkevésbé kitettek a megélhetési válság hatásainak.

A kormánypártok szavazóinak bő harmada tapasztalt romlást anyagi helyzetében (36%). Ugyanekkora arányban számoltak be romló anyagi helyzetről a Momentum szavazói, emellett körükben a legmagasabb azoknak az aránya, akiket az elmúlt évben tapasztalt recesszió nem érintett (62%). A Momentum szavazói körében mért értéknél jóval magasabban alakult a többi párt szavazótáborában a negatív változást tapasztalók aránya (DK: 47%, Mi Hazánk: 48%, MKKP: 49%, Jobbik: 51%, MSZP: 55%).

Gazdasági kilátások

A gazdasági kilátások terén a jövőre nézve sem optimisták a magyarok: mindössze 3% gondolja, hogy anyagi helyzetében javulást fog tapasztalni. Nagyjából felük nem vár változást (49%). Pesszimistán tekint a jövőbe a résztvevők több mint harmada (36%), emellett 12% bizonytalan anyagi helyzetének alakulását illetően.

A Fidesz–KDNP szavazói között látják a legkevesebben negatívan a jövőt (27%), tízből hat kormánypárti válaszadó pedig nem vár változást anyagi helyzetében. Őket ebben a kérdésben is a Momentum választói követik: körükben tízből három ember szerint fog romlani az anyagi helyzete. A többi párt szavazóbázisában kicsit magasabb, mint egyharmad a negatív változással számolók aránya (Mi Hazánk: 34%; Jobbik: 36%; MKKP: 37%; DK: 38%). Egyedül az MSZP szavazóinak abszolút többsége (52%) gondolja, hogy anyagi helyzetében romlást fog tapasztalni a következő évben.

A legkisebb arányban a budapestiek számolnak negatív változással (28%), jelentős többségük stagnálásra számít anyagi értelemben (59%). A megyei jogú városok lakosai sokkal pesszimistábbak, közel felük (45%) romlásra számít anyagi helyzetében, 38 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy nem fog változást tapasztalni. A kisebb városok lakosainak harmada vár romlást, míg a községben élőknek közel negyven százaléka (38%).

A többség tehát stagnálásra vagy romlásra számít, alig van, aki javulást vár az anyagi helyzetében.

 A Fidesz szavazói szerint ugyanakkora hatása van az EU-nak és a háborúnak a magyar gazdaságra, mint a kormánynak, az ellenzékiek szerint egyértelműen a kormányé a felelősség

A gazdasági folyamatokra gyakorolt legerősebb hatást a magyar kormánynak tulajdonítják a válaszadók (54% mondta azt, hogy nagyon erős hatása van rá). Másodikként az Európai Unió hatását tartják a magyarok nagyon jelentősnek (38%), melyet az orosz–ukrán háború (34%) és a multinacionális cégek követnek (30%). A válaszlehetőségek közül az Egyesült Államok szerepét látják a legkevesebben fontosnak a hazai gazdaság helyzete szempontjából (24%).

A Fidesz–KDNP szavazóinak körében a teljes társadalomhoz képest 12 százalékponttal alacsonyabb azok aránya, akik szerint a magyar kormány nagyon erős hatással van a magyar gazdaság helyzetére (42%). Ugyanennyi válaszadó jelölte meg az Európai Unió hatását nagyon erősnek, vagyis a kormánypártiak véleménye szerint a két szereplő ugyanakkora mértékben bír hatással Magyarország gazdaságára.

Szintén nagy szerepet tulajdonítanak a fideszesek az orosz–ukrán háború gazdasági hatásának (40%). Ezt jócskán leszakadva követik a multinacionális cégek (28%) és az Egyesült Államok (25%). A hatpárti ellenzék szavazói egyértelműen a magyar kormány hatását látják a legerősebbnek (59%). Jelentősen elmaradva ettől az Európai Uniót említették a második legtöbben (34%) – tehát a hatpárti ellenzék szavazótáborának véleménye alapján a két szereplő hatása érdemben eltér. Az ellenzékieknél a harmadik helyen a multinacionális cégek hatása áll (28%), melyet az orosz-ukrán háború (26%) és végül az Egyesült Államok követ (21%).

A kormánypárti szavazók tehát összességében jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak az Európai Uniónak és az orosz–ukrán háborúnak, mint az ellenzékiek. Az ellenzéki szavazók körében pedig a magyar kormány hatása egyértelműen a legmeghatározóbb tényező, amihez képest a többi szereplő hatása jelentősen kisebb.

A legfőbb személyes aggodalmak

Kutatásunk következő blokkjában arra kérdeztünk rá, hogy milyen személyes jellegű félelmei vannak a magyaroknak. A résztvevőknek 12 különböző állítást olvastunk fel és arra kértük őket, hogy mondják el, ezek mennyire ébresztenek bennük félelmet. A válaszokat egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett megadniuk, ahol az 1 azt jelenti, hogy az adott állítás egyáltalán nem okoz félelmet, míg az 5-ös azt, hogy nagyon erős félelmet ébreszt.

A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63%), egészségük megromlik és ezért kórházba kerülnek (57%), valamint az anyagi helyzetük bizonytalanná válik (54%). A megkérdezettek fele (51%) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára.

Két évvel ezelőtti felmérésünkben a dobogó első négy helyén a fent említett élethelyzetek szerepeltek, azonban némi változás ennek ellenére kimutatható: 2023-ban 7 százalékponttal többen tartanak egy esetleges megbetegedéstől, illetve 4 százalékponttal többen az anyagi helyzetük bizonytalanná válásától. 2021-ben is a magyarok 63 százalékában ébresztett félelmet, hogy szeretteiknek baja esik.

Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók hasonló helyzetektől tartanak, egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között: a kormánypártiak között 12 százalékponttal többen tartanak attól, hogy a közelükbe bevándorlók költöznek.

A legfőbb félelmeink tehát: féltjük szeretteinket, félünk a megbetegedéstől és az anyagi bizonytalanságtól.

A magyar álom: egészséges élet, anyagi biztonságban, a család jövőjét biztosítva

Hat évvel ezelőtti kutatásunkhoz hasonlóan a magyarok számára továbbra is az a legfontosabb álom, hogy egészséges életük legyen (53%, 4 százalékponttal kevesebb, mint 2017-ben), és elkerüljék a komolyabb megbetegedéseket. A dobogó második helyén az anyagi biztonság áll (49%, ahogy 2017-ben is): a megkérdezettek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a biztos megélhetést nyújtó munkahelyeknek és nyugdíjnak.

Ahogy a félelmek esetében is láthattuk, a családtagok és a szerettek jóléte szintén kiemelt prioritást élvez: a harmadik legfontosabb vágyként (42%) a gyermekeik és unokáik biztonságos jövője szerepel (1 százalékponttal többen jelölték, mint hat éve).

A politikai preferenciáktól függetlenül a magyarok álma, hogy egészséges életet tudjanak élni boldog párkapcsolatban, biztos fizetésük, nyugdíjuk, munkahelyük és otthonuk legyen, illetve családtagjaik jövőjét biztonságban tudják. A kormánypárti és az ellenzéki tábor között két kérdésben mutatkozott érdemi különbség: a kormánypárti szavazók számára fontosabb vágy, hogy tegyenek Magyarország boldogulásáért (16% vs. 10%), míg az ellenzékiek körében többen gondolkoznak hazánk elhagyásáról és a külföldi életről (12% vs. 6%).

A magyarok tehát legfőképpen egészséges életről és anyagi biztonságról álmodnak, miközben családjuk jövőjét szeretnék biztosítottnak látni.

A magyarok leginkább a családtagjaikra, a barátaikra és saját magukra számítanak az álmaik megvalósításában

Az álmok megvalósítása nem csak saját magunkon múlik, számos külső szereplő tudja akadályozni vagy segíteni jövőnk alakulását. Felmértük ezért, hogy a megkérdezettek mit gondolnak, kik állnak mellettünk, magyarok mellett álmaink megvalósítása érdekében. A magyarok több mint kétharmada (68%) szerint álmaink elérését elsősorban a családunk és a barátaink segítik. A válaszadók fele (50%) úgy gondolja, hogy a magyar állampolgárok egyénenként felelősek a vágyaik kiteljesítésében. A dobogó harmadik helyén a civil szervezetek állnak (45%).

Az Európai Unióval kapcsolatban a többség (41%) pozitívan vélekedik, míg egyharmaduk (32%) szerint nincs direkt hatása, a magyarok ötöde (22%) szerint pedig az EU gátolja a vágyaik beteljesülését. A vállalatok a megkérdezettek közel fele szerint nem gyakorolnak jelentős hatást a személyes céljaikra: 47 százalékuk vélekedik így a magyar tulajdonú, míg 45 százalékuk a multinacionális cégekről. Emellett azonban nagyobb a bizalom a magyar hátterű cégek irányába: 37 százalék szerint segítik az álmaik megvalósítását, míg a multinacionális vállalatokról csak a megkérdezettek 29 százaléka gondolta hasonlóképp.

A kormány az egyedüli szereplő, akiről a többség (41%) úgy gondolja, hogy gátolja a személyes célok megvalósítását, azonban minden harmadik válaszadó (33%) szerint támogató szerepet tölt be, és 22 százalék szerint nincs hatása a kormánynak az álmaink valóra válására.

A kormánypárti és a hatpárti ellenzéki szavazók között jelentős eltérések mutathatók ki: a fideszesek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kormánynak, és az Európai Unió áll a listájuk végén, míg az ellenzékiek kifejezetten negatívan ítélik meg a kormányt, és számítanak az Európai Unióra a kitűzött céljaik elérésében.

Elvárások a politikusokkal szemben: az inflációra, a megélhetésre, az emberek hétköznapi problémáira figyeljenek

A magyarok félelmei és álmai mellett fontosnak tartottuk azt is feltárni, hogy milyen elvárásaik vannak a politikusokkal szemben. A magyarok számára a spontán válaszok alapján a legfontosabb ügynek az infláció és a megélhetési válság bizonyult: a megkérdezettek 56 százaléka elvárja a politikusoktól, hogy foglalkozzanak az árak emelkedésével és az emberek reáljövedelmének csökkenésével.

Számottevő az aránya azoknak is, akik szerint a gazdasági és megélhetési válság közepén a politikusok nem valós kérdésekkel foglalkoznak. Ezért általános elvárásként merül fel, hogy a hétköznapi emberek problémáira figyeljenek és az ország valós ügyeit kellene napirenden tartani. Jelentősen leszakadva, a dobogó második helyén a gazdaság fejlesztése és új munkahelyek teremtése áll (27%). A magyarok negyede (25%) szerint a közegészségügy helyzete az egyik leginkább figyelmet igénylő ügy hazánkban, ezáltal a dobogó harmadik helyén szerepel.

A fideszesek még nagyobb arányban várják el, hogy a kormány a megélhetéssel foglalkozzon, mint az ellenzékiek az ellenzéki pártoktól

A teljes társadalom véleménye mellett azt is felmértük, hogy a kormánypárti szavazók szerint milyen ügyekkel kellene foglalkoznia az Orbán-kormánynak. A nyitott kérdésre adott spontán válaszokból kiderül, hogy a Fidesz–KDNP szavazóinak közel kétharmada (65%) szerint a kormánynak kiemelt figyelmet kell fordítania az infláció csökkentésére, valamint a megélhetési válságra. A magyar egészségügy helyzetét (30%) kiemelt ügyként értékelik a kormánypártiak is.

A dobogó harmadik helyén a gazdaság fejlesztése és az új munkahelyek teremtése (28%) szerepel. Emellett sokan úgy vélekednek körükben, hogy olyan intézkedéseket is napirendre kellene vennie a kormánynak, mint a közoktatás helyzete és a tanárok bérrendezése (15%). Jelentős figyelmet kell szentelni a kormánypártiak szerint az orosz-ukrán háborúra és a béke sürgetésére (14%), valamint 9 százalékuk szerint a bevándorlás elleni fellépés is kiemelten fontos ügy.

Zárt listáról választva is ugyanez az eredmény jön ki: a kormánypárti szavazók abszolút többsége (54%) várja el az Orbán-kormánytól, hogy az inflációt csökkentsék és a megélhetési válságot kezeljék. A dobogó második helyén a magyar egészségügy helyzete áll: 50 százalék szerint nagyobb erőfeszítést kellene tennie a kormánynak az egészségügy modernizációja, valamint az ápolók és a szakszemélyzet béremelése érdekében. A felmerülő témák közül a Fidesz–KDNP szavazói a legkevésbé az LMBTQ közösség és a „genderideológia” elleni fellépést tartották fontosnak.

Ezzel foglalkozzon az ellenzék az ellenzéki szavazók szerint: infláció, korrupció, és bármi, ami leváltja Orbán Viktort

Megkérdeztük az ellenzéki szavazókat is arról, hogy milyen ügyekkel kellene szerintük foglalkoznia az ellenzéki pártoknak. Az ellenzékiek is úgy gondolják, hogy leginkább az inflációval és a megélhetési válsággal (31%) kellene elsődlegesen foglalkozniuk. A dobogó második helyén – mindössze 1 százalékponttal lemaradva (30%) – a kormány kritikája és minden olyan ügy napirenden tartása szerepel, amely Orbán Viktor leváltásához vezethet. A kormányzati korrupció ügyeinek kiemelten kezelése az ellenzékiek negyede (25%) számára az egyik legfontosabb ügy, amit spontán is említenek a válaszadók.

A zárt listáról választva is azt várják el az ellenzéki szavazók a leginkább a politikusaiktól, hogy leginkább az infláció csökkentésével és a megélhetési válság mérséklésével (54%) foglalkozzanak. A dobogó második helyén a magyar egészségügy helyzete áll (45%). A szabad asszociációkhoz hasonlóan a zárt listán is kiemelt figyelmet fordítanának az ellenzéki szavazók a korrupciós ügyekre (36%) is.

A zárt listás válaszlehetőségek közül választva a hatpárti ellenzéki szavazók negyede véli úgy, hogy a legégetőbb kérdések közé sorolhatók Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának rendezése (26%), a közoktatás állapotának javítása és a tanárok bérrendezése (25%), valamint az akkumulátorgyárak nagyszámú betelepítése hazánkba (25%).

Elvárások az önkormányzatokkal szemben: szociális támogatások, háziorvosi rendszer javítása, bérlakásépítés, zöldfelületek növelése

A jövő évi önkormányzati választásokra tekintettel külön vizsgáltuk, hogy mit várnak el a választók az önkormányzati politikától. A felsorolt 13 lehetőség közül a résztvevők három lehetőséget választhattak, amivel szerintük az önkormányzatoknak foglalkozni kellene.

A válaszlehetőségek közül a magyarok abszolút többsége (55%) számára fontos, hogy az önkormányzatok különféle szociális támogatásokat – például élelmiszercsomag, tűzifaprogram, lakhatási támogatás, rezsitámogatás – juttassanak a településen élő rászorulóknak. A második leggyakrabban jelölt elvárás a háziorvosi ellátórendszer javítása (41%), ezt az önkormányzati bérlakásépítés (28%), a zöldfelületek növelése (27%) és az útfelújítások (26%) követik.

A sorrend alapján az látszik, hogy a magyarok az önkormányzatoknak elsősorban szociális jellegű feladatokat tulajdonítanak, melyeket különféle infrastrukturális fejlesztések követnek. A legkisebb arányban a közösségi témák (civil szervezetek, egyházak, sportegyesületek támogatása, illetve kulturális események szervezése és közösségépítés) foglalkoztatták a válaszadókat.

Pártpreferencia szerinti bontásban szinte azonos képet láthatunk. Ez alapján az önkormányzati politikával szembeni elvárásokban nincsenek erős pártos törésvonalak, csupán a fontossági sorrendben vannak kisebb eltérések. Jelentősebb eltérés a kormánypárti és ellenzéki szavazótábor között csupán az épületfelújítások és energetikai korszerűsítések, valamint az útfelújítások fontosságának megítélésében van. Előbbi az ellenzéki szavazók számára fontosabb (7 százalékponttal magasabb, mint a fideszesek körében), míg utóbbi a kormánypártiak körében támogatottabb (6 százalékponttal többen választották, mint az ellenzékiek körében).

Településméret szerint sincsenek jelentős különbségek az önkormányzatokkal szembeni elvárásokban. Mindegyik vizsgált csoportban a legtöbben a szociális támogatásokkal, illetve a háziorvosi ellátórendszerrel kapcsolatban fogalmaznak meg elvárást a helyi politikával szemben. Az önkormányzati bérlakások iránti igény viszont a településmérettel arányosan növekszik: amíg a községben élők 17 százaléka tartja ezt a három legfontosabb feladat egyikének, addig a megyei jogú városokban élők harmada (33%), a fővárosiak közül pedig tízből négyen (39%) említették az önkormányzati bérlakásokat, mint fontos állampolgári elvárást.

Mi kell ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó ország legyen?

Mire volna szükség ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva egy virágzó ország lehessen? A magyarok szerint az egészségügyi rendszer a legfontosabb terület, ahol javulást kell elérnie az országnak (30%). Szorosan mögötte a második helyen a jelentős bérnövekedés és a nyugdíjak emelése áll (29%). A dobogó harmadik helyén az ország gazdasági fejlesztése és modernizációja (26%) szerepel, valamint mindössze 1 százalékponttal lemaradva (25%), a negyedik helyen áll a korrupció mértékének jelentős csökkenése. A lista utolsó helyén szerepel, hogy a Trianon előtti határok álljanak vissza (6%).

A Policy Solutions 2017-es eredményeit megerősítve, a magyar társadalom tehát 2023-ban is úgy véli, hogy Magyarország felvirágozásához az kell, hogy a következő 20 évben jelentős erőforrásokat fordítsanak az egészségügyi rendszer fejlesztésére, a fizetések és a nyugdíjak rendezésére, a gazdaság modernizációjára, valamint a korrupció felszámolására. A politikai polarizáció magas szintje miatt nem meglepő, hogy a két politikai tábor támogatói eltérő kérdésekre helyezik a hangsúlyt.

A Fidesz–KDNP szavazói a béke és összetartás megteremtésére, a gazdaság fejlesztésére, valamint a jövedelmek és a nyugdíjak rendezésére helyezik a hangsúlyt, ahogy a hagyományok és identitás védelmét is fontos tényezőnek tartják, míg például az oktatási rendszer fejlesztése csak az utolsó előtti helyen szerepel náluk. Az ellenzéki szavazók ezzel szemben elsősorban az egészségügy fejlesztésében, a korrupció csökkentésében, a fizetések és a nyugdíjak emelésében, illetve az emberi jogok és demokrácia garantálásában látják a jövőt.

Mi kell tehát ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó ország lehessen? Jobb egészségügy, magasabb fizetések, fejlett gazdaság és kevesebb korrupció.