A menopauzán áteső nők kevesebb mint 15 százaléka kap hatékony kezelést a menopauzához kapcsolódó tüneteire, az ausztráliai Monash Egyetem Susan Davis molekuláris biológusa által vezetett nemzetközi kutatócsoportja szerint. A terápiák gyakran nem eléggé kutatásokkal alátámasztottak, egyes terápiák alig hatékonyak, mások kellemetlen mellékhatásokkal járnak.

A "Cell" című tudományos folyóiratban szerdán megjelent átfogó áttekintésben a tudósok 71 év kutatásainak több mint 200 forrását értékelték, hogy összefoglalják a menopauzáról jelenleg rendelkezésre álló ismereteket. Következtetésük: egyénre szabott, holisztikus kezelésre van szükség, amely figyelembe veszi mind a klimaxos tüneteket, mind a szervezetben a menopauzával járó egyéb változásokat.

Cukorbetegség, csontritkulás, szív- és érrendszeri betegségek

A kutatók különösen kiemelik a menopauza azon hatásait a szervezetre, amelyek ritkán kapcsolódnak a menopauzához. Még azokat a nőket is érinthetik ezek a hormonális változások által kiváltott "csendes egészségügyi következmények", akik nem észlelnek olyan panaszokat, mint a hőhullámok, a depresszív hangulat, az alvászavarok és a hajhullás.

Például a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rákos megbetegedések kockázata megnő az elhízással összefüggésben. A csontritkulás és az ezzel járó fokozott csonttörési kockázat szintén a menopauza kevéssé észrevett hatásai közé tartozik. A tanulmány szerzői arra is rámutatnak, hogy egyes tünetek, például a depresszió, bizonyos esetekben már korábban is fennállnak, és a stigmatizáció miatt tévesen a menopauzának tulajdonítják őket.

Az életminőségre és a munkateljesítményre gyakorolt hatás

A kutatócsoport szerint a tünetek egyénenként és a menopauza folyamán is nagymértékben változnak. Egyesek sok súlyos tünetet tapasztalnak, mások csak néhányat vagy egyáltalán nem. Nem utolsósorban azonban a "csendes következmények" miatt minden nőnek lehetőséget kell kapnia a menopauza idején egy általános egészségügyi szűrésre, amelynek során ezekre a lehetséges hatásokra is figyelmet fordítanak. A közvetlen fizikai következmények mellett gyakran nem veszik figyelembe az olyan társadalmi-gazdasági tényezőket, mint az alacsonyabb életminőség és a klimaxos tünetek esetleges negatív hatása a munkateljesítményre - áll a tanulmányban.

Hormonterápiák és növényi alternatívák

A tünetektől szenvedő nőket a kezelési lehetőségekről is jobban tájékoztatni kell. A spektrum a hormonterápiáktól a gyógynövényes készítményekig terjed, de ezek közül csak néhányat vizsgáltak kellően hosszú időn keresztül. Még a jelenleg leghatékonyabb és legjobban kutatott lehetőség - a hormonpótló terápia - sem jelent mindenki számára tökéletes megoldást.

RFBSIP - stock.adobe.com Tabletták, tapaszok, krémek: ha hormonpótló kezelésről van szó, a betegnek bele kell szólnia az alkalmazásformájába.

A kutatók rámutatnak a lehetséges mellékhatásokra és egészségügyi aggályokra is, amelyek bármely típusú terápiával kapcsolatban felmerülhetnek. További vizsgálatokra van szükség a tudásbeli hiányosságok megszüntetése és a jobb ellátás elérése érdekében. A terápia típusáról a beteggel együtt kell dönteni, egyénre szabottan, életkorához és egészségügyi kockázataihoz igazítva. A kutatócsoport a menopauzával összefüggő betegségek kockázatának csökkentése érdekében rendszeres testmozgást és tápanyagokban és fehérjékben gazdag étrendet is javasol.

"Logikátlan és problémás"

A menopauza világszerte átlagosan 49 éves korban következik be. Az időzítés azonban nem pontosanismert, és egyénenként változik. A szerzők ezért úgy érvelnek, hogy a jelenlegi korhatár-korlátozások a receptek és terápiák esetében logikátlanok és problematikusak. Például, bár a tünetek gyakran a perimenopauzában - az utolsó menstruációt közvetlenül megelőző és követő évben - kezdődnek, jelenleg kevés terápia engedélyezett ebben az időszakban.

A kutatócsoport szerint ezért a perimenopauzában lévő nők bevonásával végzett vizsgálatokra van szükség a kezelési lehetőségek hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálatához. "A menopauza területén végzett több évtizedes kutatás ellenére több munkára van szükség" - írják a kutatók. Felhívják a figyelmet arra, hogy a jövőbeni kutatások során jobban meg kell vizsgálni, hogy mikor kezdődik a menopauza, és arra kell összpontosítani, hogy a kezelés összességében hatékonyabb és biztonságosabb legyen. És hangsúlyozzák a menopauza tüneteinek és egyéb egészségügyi hatásainak kutatásának fontosságát a magas jövedelmű országokon kívül is.

Új meghatározás

A kutatócsoport a menopauza új meghatározását is javasolja, nevezetesen a petefészek működésének végleges megszűnését, a reproduktív hormontermelés elvesztésével és a termékenység visszafordíthatatlan elvesztésével. Napjainkig a menopauzát általában az utolsó menstruáció időpontjaként határozták meg, amelyet legalább tizenkét hónapig nem követ a petefészek által kiváltott vérzés a méhből. Az új meghatározás azokra a nőkre is vonatkozik, akik rendszertelenül menstruálnak, fogamzásgátlót, például spirált használnak vagy méheltávolításon estek át - és végül, de nem utolsósorban minden nemű emberre.

Bővebben a témáról

• A 2-es típusú cukorbetegséget a nőknél gyakran később diagnosztizálják
• Magas vérnyomás: a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a férfiak
• Miért fordul elő migrén gyakran a menstruáció alatt
• Hormonpótló terápia: még a növényi alternatívák is veszélyesek
• Mely gének befolyásolják a menopauzát

Forrás: https://science.orf.at/stories/3221057/ 2023. szeptember 7.

Szerző: Romana Beer, science.ORF.at

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó