"A munkaerőpiacok megemelték a nominális béreket, de kevésbé, mint az infláció, ami a reálbérek csökkenéséhez vezetett szinte minden iparágban és az OECD-országokban."

A reálbérek növekedése %-ban 2022

Forrás: OECD (2023), OECD Employment Outlook 2023; https://www.oecd.org/employment/employment-outlook-2023-launch-presentation.pdf

A visszaesések OECD-országonként jelentősen eltérőek. A legnagyobb esések Skandináviában és Kelet-Európában következtek be, ahol az energiaárak az orosz olaj- és gázveszteség miatt emelkedtek a legnagyobb mértékben, míg az Egyesült Államokban az egyik legalacsonyabb, mivel az energiaárak bár emelkednek, de nem ugrottak fel annyira. Európának át kellett térnie az oroszországi vezetékes energiáról a sokkal drágább folyékony földgáz (LNG) hajózási szállítására.

Unit labour costs:egységnyi munkaerőköltség; unit profits: egységnyi profit;
Real unit labour cots: valós fajlagosmunkaerő költség

Az OECD-tanulmány részletesen feltárja azt is, hogy az inflációs ráták a COVID-járvány kezdete óta mostanáig tartó emelkedésének mekkora része köszönhetőa béreknek és a profitnak.

unit taxes less subsidies: egységnyi adók mínusz támogatások; GDP deflator: A GDP-deflátor megmondja, hogy a nominális GDP növekedésének mekkora része köszönhető az áremelkedéseknek.

Úgy tűnik, hogy az OECD-szerte (súlyozatlan) átlagban az egységnyi kibocsátásra jutó nyereség körülbelül 22%-kal nőtt 2019 végétől 2023 első negyedévéig, miközben az egységnyi kibocsátásra jutó bérek körülbelül 16%-kal emelkedtek. Egyes országokban a profitok szerepe az árak emelésében sokkal nagyobb volt a bérekhez képest: Svédországban 27%-os profitnövekedéssel szemben 9%-os béremelés; Németországban 24% szemben 10%; Ausztriában 23% szemben 10%.

A legnagyobb profitnövekedés az inflációs spirál idején Magyarországon volt, 60% felett, ezt követték a kelet-európai államok 30%-kal pluszban. Az egységnyi kibocsátásra jutó bér- és profitnövekedés nagyjából egyenlő volt, egyenként 14%-kal. Csak Portugália tapasztalta, hogy az egységnyi kibocsátásra jutó bérek jelentősen nagyobb mértékben járultak hozzá az inflációs spirálhoz (18%), mint a nyereség (9%).

Az OECD egyetért velem és sokakkal abban, hogy az inflációs kiugrást a nyersanyag- és energiaárak emelkedése indította el, amelyet az ellátási láncok elzáródásai okoztak a világjárvány vége után, majd felgyorsította azt az ukrajnai orosz invázió.

Ahogy az OECD fogalmaz: „Az infláció kezdeti megugrását nagyrészt sok OECD-országba importálták, és a nyersanyag- és energiaárak vezérelték. 2022 folyamán azonban az infláció szélesebb bázisúvá vált, és a magasabb költségek egyre inkább átkerültek a hazai áruk és szolgáltatások áraiba.”

Az inflációs spirál növekedésétnem a béremelések okozták.  Az OECD ismét azt mondja: „A bizonyítékok egyelőre nem utalnak ár-bér spirálra. A nominális növekedés felgyorsult, de nincs egyértelmű jele a további jelentős gyorsulásnak az országok között. Úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban csökkenni látszik az inflációs rés, elsősorban az infláció lassú csökkenése miatt, de a reálbérek eróziója még nem állt meg az OECD-országok túlnyomó többségében."

Valójában a profitnövekedés sokkal nagyobb tényező volt az infláció növekedésének fenntartásában. A jelentés következtetései egyértelműek: először is, az átlagos reálbérek (azaz az inflációval korrigált) csökkentek a fejlett kapitalista világban az elmúlt három évben – ez valóban a legnagyobb és leghosszabb zuhanás legalább 50 éve. Másodszor, az áruk és szolgáltatások magasabb áraihoz ebben az időszakban a kibocsátási egységre jutó profit növekedése járult hozzá, nem pedig a bérek – különösen az eurózónában."Az euróövezetben a profit hozzájárulása különösen nagy, ami a belföldi árak 2022 második felében és 2023 első negyedévében bekövetkezett növekedésének legnagyobb részét tette ki." Ami az Egyesült Államokat illeti, az OECD úgy számolt, hogy "a különösen feszes munkaerőpiacok közepette a bérek általában jobban hozzájárultak a hazai árak növekedéséhez, mint a profit az elmúlt negyedévekben". De "a profitráták hozzájárulása a közelmúltban sokkal nagyobb volt, mint a válság előtti években."

Az Európából és Ausztráliából származó adatok azt mutatják, hogy 2022-ben a profit erős teljesítménye nem korlátozódott az energiaszektorra. A 2023 első negyedévét megelőző egy évben Európában a fajlagos profit nagyobb mértékben nőtt, mint a fajlagos munkaerőköltség a feldolgozóiparban, az építőiparban és a pénzügyekben, és ugyanolyan mértékben nőtt, mint a fajlagos munkaerőköltségek a „szállás, élelmiszer és szállítás” területén. Hasonlóképpen, a fajlagos profit nagyobb mértékben nőtt, mint a fajlagos munkaerőköltség Ausztráliában számos ágazatban, beleértve a szállást és az élelmezést, a gyártást, a kereskedelmet és a szállítást.

Tehát ez a válasz az inflációs ráták csökkentésére, hogy a cégeknek csökkenteniük kell a profitnövekedést? Nos, talán nem, mondja az OECD, mert „a cég jövedelmezőségét rövid távon alááshatja a monetáris politika szigorodása és a vásárlóerő eróziója miatti kereslet csökkenése. Ebben az összefüggésben a növekvő munkaerőköltségek nagyobb valószínűséggel eredményezhetik a munkaerő-kereslet csökkenését és a foglalkoztatás esetleges csökkenését. Mindent összevetve, bár a bizonyítékok arra utalnak, hogy a profit több ágazatban és országban elnyeli a bérek bizonyos kiigazításait, a pontos mozgástér valószínűleg ágazatonként és cégtípusonként eltérő lesz.” 

Más szóval, ha a profitnövekedés korlátozásával próbálják csökkenteni az áremelkedést, miközben a munkavállalók béremelése felzárkózhat, az visszaesést okozhat, mivel a munkaadók a megnövekedett munkaerőköltségek megállítása érdekében csökkentik a foglalkoztatottságot. Ez növekvő munkanélküliséget jelentene.  Igen, ez történik egy profitorientált termelési rendszerben.

Mi tehát a válasz a gazdasági növekedésre az infláció felgyorsulása nélkül? Az OECD szerint „Hosszú távon a tartós reálbér-növekedés csak a termelékenység tartós növekedésével biztosítható.” Az OECD-országoknak „a legtöbbet kell kihozniuk az új technológiai fejlesztések, például a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekből”. So far, no sign of that - egyelőre ennek semmi jele.

Forrás: https://thenextrecession.wordpress.com/2023/07/12/the-cost-of-living-and-profits/ 2023. július 12.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó