Fotó: Google Deepmind
A mesterséges intelligencia (AI) hamarosan teljesen kiváltja az emberi munkát? Már régóta a feladatok széles skáláján nyújt segítséget: a mobiltelefonok arcfelismerésétől kezdve a tervezési és fejlesztési folyamatokon át az ügyfélszolgálatig és nem utolsósorban a szöveggyártásig.
A ChatGPT valóságos AI-eufóriát váltott ki, többek között az ingyenes elérhetősége miatt. Még a radikális baloldal egy része is olyan világról álmodik, amelyben a gépek átveszik a munka nagy részét. "Robotkommunizmusnak" nevezi ezt például a bécsi "Radikális Baloldali Platform" (PRL). Egy 2020-as felhívásban azt írja: "A közeljövőben a jelenlegi bérmunka akár 80 százalékát is gépek válthatják fel. [...] Ezt a radikális baloldalnak fel kell vállalnia és elő kell mozdítania". Ez nyilvánvalóan Aaron Bastani vízióján alapul, aki egy teljesen automatizált luxuskommunizmusról beszél. Ebben a vízióban a csúcstechnológia legyőzi a szűkösséget, például az űrből történő nyersanyag-kitermeléssel.
A teljes automatizálás víziója azonban a baloldalon belül kritikával találkozik. Christian Fuchs a digitális kapitalizmusra adott szocialista válaszokról szóló értekezésében arra a következtetésre jut, hogy "egyrészt nem lehetséges, másrészt nem kívánatos egy olyan robotszocializmus, ahol a robotok az embereket helyettesítik", "mert vannak bizonyos tevékenységek, amelyek automatizálása emberellenes". Potjeh Stojanovic szerint a technológiai utópiákban a "technológia politikai-demokratikus ellenőrzésének" kérdését is elhanyagolják. Mozaik-cikkében óva int attól, hogy "a technológiát központi felszabadító eszközként eltúlozzuk". Egy másik probléma: egy olyan mesterséges intelligencia, amelyet rasszizmussal és szexizmussal átitatott tudással táplálnak, a döntéseit is ennek a tudásnak az alapján hozza meg - és így maga is rasszistává és szexistává válik. Végül, de nem utolsósorban, baloldali szempontból fontos megvizsgálni a mesterséges intelligencia és a teljes automatizálás társadalmi és ökológiai előfeltételeit is.
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA KŐZETBŐL, LÍTIUMBÓL ÉS KŐOLAJBÓL
"A cloud a mesterséges intelligenciaipar gerince (felhő - Az informatikai környezetben a felhő a számítási felhő rövidítése, és gyakran nevezik számítógépes felhőnek, adatfelhőnek vagy internetes felhőnek is). És kőből, lítiumból és olajból van" - írja Kate Crawford az "Atlas of AI"-ban. Ebben tematizálja többek között az adatközpontok hatalmas energia- és vízfogyasztását, valamint a tech-utópiák anyagi infrastruktúrájának kiépítéséhez szükséges erőforrás-kitermelést.
A digitalizáció energiafogyasztását és a kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátást gyakran alábecsülik. A számítógépes infrastruktúra már ma is annyi kibocsátásért felelős, mint a globális légi közlekedés. A mesterséges intelligencia használatának elterjedése jelentősen növelni fogja ezt az energiaigényt. Már a mesterséges intelligencia algoritmusainak hosszadalmas betanítása is nagy mennyiségű energiát fogyaszt. A nyílt mesterséges intelligencia esetében ez a becslések szerint annyi, mint egy egész kisváros éves fogyasztása. Az előrejelzések szerint az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra tizenötszörösére nő. És hogy 2040-re a technológiai ágazat a globális kibocsátás 14 százalékáért lesz felelős.
Az energiafogyasztás mellett a digitalizáció vízfogyasztása is óriási problémát jelent az egyre növekvő aszályok idején. Egy átlagos beszélgetés az AI bot ChatGPT-vel fél liter ivóvizet fogyaszt. Ennek oka, hogy az adatközpontok a nagyobb energiahatékonyság miatt egyre inkább a vízre támaszkodnak a hűtéshez. Az USA nagy adatközpontjai évente 300-500 millió litert fogyasztanak. Egyre gyakrabban tapasztalható ellenállás emiatt. Nem csak az USA-ban. Hollandiában, Írországban és Luxemburgban is leállították a tervezett adatközpontokat a magas vízigény miatt. A fokozottabb digitalizáció és automatizálás egyben nagyobb erőforrás-fogyasztást is jelent - és ezáltal több kitermelést. De már ma is túllépték a bolygó terhelhetőségi határait. A természet véget nem érő kisajátításának közvetlen következményei a világjárványok növekvő valószínűsége és a tiszta vízhez és élelmiszerhez való korlátozott hozzáférés miatt növekvő globális egyenlőtlenségek.
AZ ELFELEJTETT MUNKA
Az AI eufória, akárcsak a robotkommunizmusról való ábrándozás, nem csak a növekvő digitalizáció és automatizálás ökológiai hatásait hagyja figyelmen kívül. Láthatatlanná teszik a technológia mögött álló emberi munkát is. Hiszen a robotokat meg kell építeni, a szükséges nyersanyagokat ki kell termelni, a mesterséges intelligenciát ki kell képezni, a gépeket pedig karbantartani kell. E tevékenységek közül sok nem a magasan iparosodott globális központokban zajlik, hanem a perifériára szervezik ki őket. Olyan helyekre, ahol a munkát különösen bizonytalan körülmények között kell végezni. És az erőforrások kiaknázásához hasonlóan az emberi jogok megsértésével és környezetszennyezéssel jár. A robotok és a mesterséges intelligencia itt tehát gyakran az emberi munkaerőhöz való hozzáférést és annak kizsákmányolását jelenti.
Még a mesterséges intelligencia alapját képező gépi tanulás sem önjáró. Ez a tanulás ugyanis nagyrészt úgynevezett felügyelt tanulásként zajlik. Ebben a folyamatban egy algoritmust emberek által kódolt anyaggal táplálnak, és így tanul meg különbséget tenni. Ebben a folyamatban is emberi munkára van szükség, hogy biztosítsák az adatanyag minőségét és megfelelőségét, valamint a "tanulási hibák" elkerülését. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kutatása szerint ez az alapvető munka a mesterséges intelligencia számára gyakran rendkívül bizonytalan munkakörülmények között zajlik. A mesterséges intelligenciáról és a gépesítésről szóló vitában fennáll a veszélye annak, hogy minden olyan munka, amelyet nem lehet vagy nem szabad gépekkel helyettesíteni, háttérbe szorul. Ilyen például az emberek számára végzett gondozási munka az egészségügy, a gondozás és az oktatás területén. Vagy a természetért végzett gondozási munka a kisüzemi mezőgazdaság formájában.
KEVESEBB FOGYASZTÁS ÉS JOBB MUNKA A ROBOTIZÁLT KOMMUNIKÁCIÓ HELYETT
A mesterséges intelligencia és az automatizálás hasznos formái ellenére sem szabad alábecsülni a potenciálisan kapcsolódó társadalmi és környezeti költségeket. Az ökológiai válságra való tekintettel az igazságosság-orientált szemléletnek arra kellene törekednie, hogy a korai iparosodott országokban, mint például Ausztriában, jelentősen csökkenjen az erőforrás- és energiafogyasztás. Ez ellentétes egy olyan társadalom utópiájával, amelyben a mesterséges intelligencia és a teljes automatizálás átveszi a munka nagy részét. A kevesebb erőforrás- és energiafogyasztás még több emberi munkát is jelent számos területen, például a mezőgazdaságban. Ez még inkább központi kérdéssé teszi az emberi munka megfelelő feltételeiért folytatott küzdelmet, itt is, mint máshol. És az arról szóló gondolatokat, hogy a mesterséges intelligencia esetleg kikövezheti-e az utat egy munkaerő-mentes, fenntartható, bőségben élő társadalom felé, azzá teszi, aminek látszik: Álom.
Forrás: https://mosaik-blog.at/kuenstliche-intelligenz-kosten-mensch-natur/
2023 június 26.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
