Kai Kleinwächter önálló docensként dolgozik (témái: közgazdaságtan, marketing, vállalati menedzsment). Jelenleg politológiát/földrajzot tanul, hogy tanár legyen a Potsdami Egyetemen. A WeltTrends – The Foreign Policy Journal kiadói igazgatója (digitális). A szerző a zeitgedanken.blog honlapján is megjelenteti írásait. ORCID szám: 0000-0002-3927-6245

A háború kimenetelétől függetlenül az ukrán lakosságot kiterjedt társadalmi és gazdasági összeomlás fenyegeti. Az alábbi cikk ezeket a következményeket próbálja felvázolni.

Ám az afganisztáni háborúhoz (2001-2021) hasonlóan ellenőrizhető tények szinte csak a nyugati szövetségesek ellenőrzése alatt álló statisztikai területekről állnak rendelkezésre - ennek megfelelően a hangsúly ezekre összpontosít. A népköztársaságok és az orosz megszállás alatt álló területek életminőségével másutt foglalkozunk. A szöveg végén egy tézisszerű kitekintés található a jövőre vonatkozóan.

Ukrajna már a háború előtt is Európa egyik legszegényebb és legelmaradottabb állama volt. Íme három (rövid) tanulmány: Kai Kleinwächter - Ukraine, das hochgerüstet Armenhaus (Kleinwächter 2022a); David Noack - Fragwürdige Erfolge in der Ukraine (Noack 2022) és OECD - Rebuilding Ukraine by Reinforcing Regional and Municipal Governance (Ch. 3) (OECD 2022).

Adatok

2022 nyara óta az adathelyzet és a közbeszéd az afganisztáni háborúra emlékeztet. Akárcsak akkor, most is a nemzetközi statisztikákkal alig ellenőrizhető egyedi adatok dominálnak. Ennek ellenére azellenőrizhetetlen háborús propaganda szerint sikert a sikerre halmoznak.

A közvélemény-kutatás a nyugati napi politika, a nagyhatalmak geostratégiája és a nyugati gazdaságokra gyakorolt következmények (különösen a migráció és a külkereskedelem) témáira, valamint a legapróbb katonai kérdésekre koncentrál(hat). De szinte teljesen hiányoznak az adott országról, az ottani emberekről és intézményekről szóló empirikus gazdasági és szociológiai tanulmányok.

Pillanatkép a Nemzetközi Valutaalap Economic Outlook (2022. október) című kiadványából. A kék mezők becslések. n/a azt jelenti, hogy "nem elérhető". Forrás: Kai Kleinwächter - zeitgedanken.blog (2023.03.29.).

Az ukrajnai gazdasági helyzetről szóló kevés megbízható információ komor képet fest.

A gazdaság összeomlása

A hazai gazdasági teljesítmény "csak" 35 százalékos visszaesése, melyet  gyakran terjesztettek, inkább álhír, mint valóság. Ezt a számot először a Nemzetközi Valutaalap (IMF 2022) közölte 2022 áprilisában, és azóta sem változtatták meg.

Akkoriban a közgazdászok egy rövid, Kelet-Ukrajnára korlátozódó háborút feltételeztek. Az Oroszország által 2022 októbere óta végrehajtott szisztematikus energia-, hő- és közlekedési rendszerrombolás nem volt része az előrejelzésnek.

Ha az export csökkenését, a magánszektor béreinek összeomlását és a munkanélküliség tömeges növekedését vesszük alapul, akkor a gazdasági erő csökkenése inkább valahol 50 és 70 százalék között valószínűsíthető.

Külföldtől való függés

A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) február 21-i "Ukraine Support Tracker" című kiadványában úgy becsülte, hogy a nyugati államok 2022-re akár 157 milliárd euró támogatást ígértek Ukrajnának (Ukraine Support Tracker: Aggregation by Country Group). Ezek az ígéretek önmagukban egyértelműen meghaladják Ukrajna 2020-as gazdasági teljesítményét.

Ukrajnának felajánlott kormányzati támogatások

	Pénzügyi	Humanitárius	Katonai	Összesen
Länder
EU-tagok	4	5	11	20
EU-intézmények	30	2	3	35
USA	25	4	44	73
Anglia	3	0	5	8
Kanada	2	0	1	4
Egyéb államok	1	1	1	3
Nközi. intézmények	13	0	0	13
Összesen	79	12	65	157

Összehasonlításképpen: Ukrajna GDP-je 2020-ban kb. 130 milliárd EUR volt. (Világbank GDP US-$; 1,2 US-$ = 1 €) * A számok kerekítve. Forrás: IfW Kiel - Ukraine Support Tracker. Fordítás: Kai Kleinwächter (zweitgedanken.blog)

Az IfW statisztikái azonban csak a nyújtott támogatás egy részét tükrözik. Nem tartalmazzák: az országon kívüli menekülteknek nyújtott támogatási pénzeket (2022-re mintegy 27 milliárd euróra becsülve; 7. ábra Ukraine Support Tracker), a háború előtti támogatásokat, a titkos átutalásokat, különösen a katonai szektorban, a magánadományokat, a nonprofit szervezetek kiadásait és az ukrán migránsok magánátutalásait. (Antezza et al. 2022, 2f.) Ez utóbbiak 2020-ban Ukrajna gazdasági teljesítményének mintegy 10 százalékát tették ki.

Ukrajna gazdasági tevékenysége tehát szinte kizárólag a külföldi katonai és sürgősségi segélyeken, valamint a magánadományokon és a hazautalásokon alapul. A külföldről érkező, politikailag motivált támogatáson túl jelentős belföldi gazdaság már nem létezik.

Ukrajna csődben van

A Moody's 2023. február 10-i minősítése Ukrajnát a "Ca" kategóriába sorolja vissza. (Moody's 2023) Ez a második legrosszabb minősítés. Utána már csak a nemteljesítés következik ("C" kategória).

A tőkepiac szempontjából Ukrajna csődbe ment. Csak a nyugati államok pénzügyi támogatása akadályozza meg a fizetésképtelenséget. A nyugati adományozó országok 2022 augusztusában beleegyeztek, hogy 2024-ig halasztják az adósságot. (n-tv 2022). Ez a valóság közvetett beismerése.

A moratóriummal párhuzamosan az adósságteher tovább nő. A Moody's előrejelzése szerint 2023-ban 40 milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség - ez a (hivatalos) gazdasági erő több mint 40 százaléka. A kiszámított finanszírozási igény harmadával magasabb, mint az ukrán kormány 2022. októberi tervei (Kirchner és Poluscskin 2022).

Mindkét becslés két feltételezésen alapul. Egyrészt a szükséges pénz fele feltételezhetően vissza nem térítendő támogatás. Ennek ellenére a gazdasági erő és az adósság aránya 2023-ban jóval a kritikus 100 százalékos érték fölé emelkedik. Másrészt a gazdasági teljesítmény további, mindössze két százalékos csökkenését feltételezik. Ha ennél súlyosabb visszaesés következik be, például azért, mert a háború nem ér véget 2023-ban, akkor ezek az előrejelzések érvényüket vesztik.

A valuta leértékelődése

A háború kezdetével az ukrán kormány masszív tőkekontrollt vezetett be. (Skok és Groot 2022). Központi elemei a külföldi átutalások átfogó korlátozása és a hrivnya dollárhoz viszonyított rögzített árfolyama. Először 29 hrivnyát adtak egy amerikai dollárért (február 25-től július 19-ig), majd ez 36,57 hrivnya-ra nőtt. A feketepiaci árfolyam sokkal rosszabb - körülbelül 40-42 hrivnya kell adni egy amerikai dollárért (2022 októberétől). 2021-hez képest legalább 50 százalékos reálértékvesztés történt.

A hivatalos és a nem hivatalos árfolyam közötti különbség nagyon nagy. Ennek megfelelően további leértékelődés valószínűsíthető. Különösen azért, mert a 30 százalékos hivatalos inflációs ráta kevéssé felel meg a valóságnak. Ugyanakkor a bankrendszeren kívüli devizaállomány megduplázódott, és meghaladja a tizenegy milliárd dollárt (Ukrán Nemzeti Bank 2023).

Egyértelmű jelzés a pénzügyi rendszer eróziójáról és denacionalizálásáról. A hrivnya egyre értéktelenebbé válik, és már nem konvertálható. Jelentősége, még a hazai gazdaság szempontjából is valószínűleg ennek megfelelően alacsony lesz.

Az árfolyam védelme érdekében az ukrán központi bank 2022 júniusától 25 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. Ez már "normális" időkben is elfogadhatatlanul magas érték, de még mindig jóval a hivatalos inflációs ráta alatt van. A jegybank így aligha tudja lenyomni az inflációs rátát. Éppen ellenkezőleg - mivel a reálkamatok negatívak, a növekvő hitelmennyiségek tovább táplálják az inflációs dinamikát.

Az adósság legalább 70 százaléka devizában denominált. (Moody's 2023) Az újabb leértékelések - a magas infláció által tápláltan - tovább növelik a reáladósság terheit.

Kereskedelmi hiány és a világpiacról való leválás

Első pillantásra Ukrajna külkereskedelmi mérlege pozitívnak tűnik. A Központi Bank adatai szerint (2022) 8,6 milliárd dollár többletet ért el. Ha azonban a számokat lebontjuk, kiderül, hogy ez a többlet csak a külföldi transzfereknek köszönhető.

A kereskedelmi forgalomban forgalmazott áruk és szolgáltatások kereskedelmi deficitje 2021-hez képest legalább tízszeresére nőtt. Az Ukrán Központi Bank becslése szerint a deficit mintegy 23,8 milliárd dollárt, vagyis a gazdasági teljesítmény mintegy 20 százalékát tette ki.

Ennek során az export átlagosan 35 százalékkal csökkent, míg az import "csak" 20 százalékkal. A kereskedelmi deficit ennek megfelelően robbanásszerűen megnőtt.

Ukrajna külkereskedelme

(2021 decemberétől 2022 decemberéig)

Termékcsoport	Export	Import
Kohászati termékek	-82 %	-44 %
Vegyipari termékek	-71 %	-49 %
Gépek és berendezések	-58 %	-14 %
Nyersanyagok	-58 %	-20 %
Faipari termékek	-37 %	-48 %
Élelmiszeripari termékek	-28 %	-31 %
ebből gabonafélék*	-40 %	–
Ipari termékek	-10 %	30 %
Szolgáltatások	-25 %	78 %
dv. a migráció nélkül* *	–	-44 %
* * A 2021 novemberétől 2022 novemberéig terjedő időszakra vonatkozó adatok Forrás: Ukrán Központi Bank (2022): Fizetési mérleg.

Érdekes a szolgáltatások importjának közel 80 százalékos növekedése. Ez a több mint nyolcmillió kivándorló kiadásainak köszönhető. Banki díjak a külföldre/külföldről történő átutalásokért és pénzváltásért. A külföldi szállítások, de az adományok és ajándékok visszautalása is hajtóerőnek számítanak itt.

Ukrajna csak azért tudott (statisztikai) többletet elérni, mert 23 milliárd dollárnyi pénzügyi támogatást kapott külföldről. E pénzmozgások nélkül, amelyek elsősorban az ukrán pénzügyi szektornak és a központi banknak kedveztek, a kereskedelmi hiányt már nem lehetett volna finanszírozni. Ezen kívül az ukránoktól külföldre irányuló, közel kilencmilliárd dollár értékű átutalások is érkeztek.

A külkereskedelem összeomlását a kereskedelmi forgalom földrajzi eltolódása is kísérte. Ukrajna egyoldalúan az EU felé orientálódott. A világ más régióinak jelentősége csökkent. Ez különösen a FÁK országait és Afrikát érintette. Afganisztánhoz hasonlóan itt is a világpiacról való leválás fenyeget. (Kleinwächter 2022b)

Ukrajna áruforgalma a világ főbb régiói szerint

	2021	2022	2021	2022	2021	2022
	a külkereskedelem százalékábanmilliárd dollárban
EU	36	61	43	49	-3,2	-0,089
Ázsia	36	23	27	29	4,2	-6,5
FÁK	11	7	19	8	-6,8	-2,2
Afrika	9	5	1,2	1	4,8	1,6
USA	3	2	4,6	3,8	-1,6	-1,2
	2021	2022	2021	2022	2021	2022
* Export minusz Import Forrás: Ukrán Központi Bankhttps://bank.gov.ua/en/statistic/sector-external (2022): Fizetési mérleg

Tömeges munkanélküliség és csökkenő reálbérek

Az ukrán banki és béradatok elemzései a reálbérszint drasztikus, mintegy 20 százalékos csökkenését mutatják. (Djankov és Blinov 2022) Miközben 2019-ben a havi bruttó átlagbér körülbelül 360 euró szegénységi szinten volt.

Ugyanakkor a bérek a magánszektorban és az állami és katonai szektorban teljesen eltérően alakultak. Ez utóbbiban a nominális bérek mintegy 30 százalékkal nőttek. A növekedés nagymértékben ellensúlyozta a hivatalos áremelkedéseket. A reálbérek a magánszektorban ennek megfelelően nagyobb mértékben csökkentek - ágazattól függően 30-50 százalékkal.

Djankov és Blinov (2022) rámutat, hogy a bércsökkentések mellett a munkavállalók több mint 13 százaléka valószínűleg elveszítette a munkáját (2022 októberétől). Ez összhangban van a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becsléseivel is. A hivatalos munkanélküliségi ráta már 2021-ben is alig 10 százalék alatt volt. Most legalább 25 százalékos értékkel kell számolni.

Következik: 2. rész: Ukrajna háború, szegénység és a demográfiai összeomlás

Bibliográfia

Antezza, Arianna; Frank, André; Frank, Pascal; Franz, Lukas; Kharitoniv, Ivan; Kumar, Bharath et al. (2022): The Ukraine Support Tracker. Mely országok segítik Ukrajnát és hogyan?  The Ukraine Support Tracker. Which countries help Ukraine and how? Szerkesztette: Kiel Institute for the World Economy. Kiel (Kiel Working Papers, 2218).

Antezza, Arianna; Frank, Pascal (2022): Nemzetközi segélyek Ukrajnának. Internationale Hilfen für die Ukraine. Der "Ukraine Support Tracker" zeigt Kluft zwischen Zusagen und Umsetzung auf. Az Ukraine Support Tracker feltárja az ígéretek és a végrehajtás közötti szakadékot. Szerkesztette: laender-analysen.de.

Brücker, Herbert; Ette, Andreas; Grabka, Markus M.; Kosyakova, Yuliya; Niehues, Wenke; Rother, Nina et al. (2022): Ukrajnából Németországba menekültek. Menekülés, érkezés, élet: Gefüchtete aus der Ukraine in Deutschland. Flucht, Ankunft, Leben: Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung Foglalkozáskutató Intézet (IAB kutatási jelentés, 24/2022).

Djankov, Simeon; Blinov, Olekszij (2022): Az ukrán bérek és a munkahelyvesztés tendenciái a háború alatt.  Ukraine‘s wages and job loss trends during the war.Szerkesztette: CEPR. London.

FRA (szerk.) (2023): Menekülés Ukrajnából. A kitelepítettek tapasztalatai az EU-ban.  Fleeing Ukraine. Displaced People's Experiences in the EU.Bécs.

Habermas, Jürgen (2023): A tárgyalásokért való könyörgés. Ein Plädoyer für Verhandlungen.  In: Süddeutsche Zeitung, 2023.02.14.

ICMPD (szerk.) (2023): Migration Outlook 2023. Migration Outlook 2023.Bécs.

IMF (szerk.) (2022): Regional Economic Outlook for Europe. April 2022.  Regional Economic Outlook for Europe. April 2022.Washington.

intellinews (szerk.) (2022): Az ENSZ előrejelzései szerint Ukrajna lakossága soha nem fog felépülni a háborúból.  UN projects Ukraine’s population will never recover from war. Berlin.

IOM (szerk.) (2023): Jelentés Ukrajna belső meneküléseiről. Általános népességfelmérés - 12. forduló. Ukraine Internal Displacement Report. General Population Survey - Round 12.Bécs.

Kirchner, Robert; Polushkin, Garry (2022): Nyolc hónap háborús gazdaság. A fiskális politika döntő jelentőségű.  Acht Monate Kriegswirtschaft. Die Fiskalpolitik ist entscheidendSzerkesztette: laender-analysen.de. Bréma.

Kleinwächter, Kai (2022a): Ukrajna. Európa magasan felfegyverzett szegényháza. Die Ukraine. Das hochgerüstete Armenhaus Europas. In: Telepolis, 2022.06.22.

Kleinwächter, Kai (2022b): Afganisztántól Ukrajnáig. Hogyan bukott meg a nyugati geostratégia.  Von Afghanistan bis zur Ukraine. Wie die westliche Geostrategie gescheitert ist. In: Telepolis, 2022.07.23.

Kleinwächter, Kai (2023): Ukrajna - a népesség összeomlása. Ukraine – Implosion der Bevölkerung.Szerkesztette: zeitgedanken.blog. Potsdam: Potsdam.

Moody's (szerk.) (2023): Rating Action. A Moody's stabil kilátással Ca-ra rontja Ukrajna besorolását. Rating Action. Moody's downgrades Ukraine's ratings to Ca with a stable outlook.New York.

Ukrán Nemzeti Bank (szerk.) (2023): Fizetési mérleg. 2022.  Balance of payments. 2022. Kijev.

Noack, David (2022): Keményvonalasok, neoliberálisok, oligarchák. Ukrajna megkérdőjelezhető sikere.  Hardliner, Neoliberale, Oligarchen. Der fragwürdige Erfolg der Ukraine. Szerkesztette: Telepolis. Hannover.

n-tv (szerk.) (2022): Kijev elkerüli a fizetésképtelenséget. A külföldi hitelezők egyelőre lemondanak a milliárdokról.  Kiew vermeidet Zahlungsausfall. Ausländische Gläubiger verzichten vorerst auf Milliarden. Hamburg.

OECD (szerk.) (2022): Ukrajna újjáépítése a regionális és önkormányzati kormányzás megerősítésével.  Rebuilding Ukraine by Reinforcing Regional and Municipal Governance. Párizs.

Peters, Andrea (2022): A szegénység Ukrajnában a magasba szökik.  Armut in der Ukraine steigt sprunghaft anSzerkesztette: Szocialista Egyenlőségi Párt, Negyedik Internacionálé (SGP). Berlin.

Skok, Jevhenii; Groot, Oliver de (2022): Háború Ukrajnában. Ukrajna monetáris-pénzügyi sebezhetőségei.  War in Ukraine. Ukraine’s monetary-financial vulnerabilities.Szerkesztette: CEPR. London.

Unicef Ukraine Country Office (szerk.) (2023): Ukrajna humanitárius helyzetjelentése. December 2022 (Humanitárius helyzet, 24. számú jelentés). Ukraine Humanitarian Situation Report. December 2022

Wagner, Frieder (2023): Mit tennének az uránbombák Ukrajnával. Was Uranmunition in der Ukraine anrichten würde. Szerkesztette: Telepolis. Hannover.

WHO; Világbank; EU; USAID (szerk.) (2022): Az egészségügyi rendszer helyreállításának prioritásai Ukrajnában.  Priorities for Health System recovery in Ukraine.Közös vitairat.

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Wie-Russlands-Krieg-die-Ukraine-in-Abhaengigkeit-und-Armut-gestuerzt-hat-8256605.html?seite=all

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó