Az Oroszország által megtámadott Ukrajna gazdasági hanyatlása a lakosság széles körű elszegényedésével jár együtt. Több nagy nyugati szervezet (EU, USAID, Világbank, WHO) 2022 decemberében készült tanulmánya világosan rámutat a problémákra:

A nemrég elfogadott 2023-as állami költségvetés-tervezet (Ukrajna) a következő becsléseket tartalmazza 2023-ra: 20,6 százalékos költségvetési hiány, 28 százalékos infláció, 28 százalékos munkanélküliség és 176,1 milliárd hrivnyás egészségügyi költségvetés, ami névértéken közel 10 százalékos csökkenést jelent 2022-hez (194,4 milliárd) képest. Az előrejelzések szerint a szegénység aránya Ukrajnában a 2021-es 5,5 százalékról 2022-re legalább 25 százalékra emelkedik.

WHO et al. 2022, 3. o.

1. rész: Hogyan taszította függőségbe és szegénységbe Ukrajnát az orosz háború

Az ukrán egészségügyi rendszer már a háború előtt is az egyik legrosszabbul finanszírozott volt Európában. Az egy főre jutó éves kiadások 2019-ben alig 250 USD alatt voltak a Világbank szerint. Ez Bolívia vagy Irak szintjének felelt meg. Németországban 5400 dolláron áll az egy főre jutó éves kiadás. A (már tervezett) több mint 40 százalékos (mínusz tíz százalékos költségvetési, valamint 30 százalékos inflációval csökkentett) reálértéken történő több mint 40 százalékos csökkentés a valós ukrán egészségügyi kiadásokat Lesotho szintjére - vagy még ennél is alacsonyabbra - fogja csökkenteni.

Az ENSZ Gyermekalapjának becslései szerint Ukrajnában közel 18 millió embernek van szüksége "sürgős humanitárius segítségre" (Unicef Ukraine Country Office 2023). Ez a még Ukrajna területén élő lakosság mintegy 60 százalékának felel meg.

A "sürgős humanitárius segítségnyújtás" vagy eredetiben a "sürgős humanitárius segítségnyújtás szükségessége" egy bürokratikus kifejezés. Azt jelenti, hogy az érintett lakosság már nem tudja ellátni magát. Külső segítség nélkül az érintettek nagy része hosszú távon valószínűleg meghalna, ha az emberek nem hagynák el az országot.

A statisztikák azonban alábecsülik a valódi mértéket. (Peters 2022) A számadatokat először 2022 augusztusában adták meg - a tél beállta és az energia- és fűtési rendszerek szisztematikus tönkretétele előtt. A háború 2022 októberében kezdődő új szakaszával ez az adatsor is véget ért.

A lakosság többségének alig van eszköze arra, hogy önerőből megmeneküljön az elszegényedésből. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM 2023) háztartási felméréseiből kiderült, hogy az ukrán háztartások 57 százalékának (a belső menekültek kivételével) kevesebb mint havi 10 000 hrivnya áll rendelkezésére. A hivatalos árfolyam szerint ez körülbelül 270 amerikai dollárnak felel meg havonta - két-három személy számára, beleértve az összes állami támogatást is. A háztartásoknak csupán tíz százaléka rendelkezik havi 550 dollárnál többel.

A külföldi támogatások aligha tompítják a burjánzó szegénységet. Afganisztánhoz hasonlóan ezeknek a forrásoknak csak egy töredékét fordítják humanitárius célokra. Az Ukraine Support Tracker szerint a pénznek mindössze 7,7 százalékát szánták erre a célra. Minél tovább tart a háború, annál kirívóbbá válik az aránytalanság. A humanitárius célokra szánt rész 2022 augusztusában még mindig 17 százalékra becsülték. (Antezza és Frank 2022)

A strukturális elszegényedést súlyosbítja a széles körű akna- és fel nem robbant lőszer-szennyezés, valamint a kiterjedt környezeti károk. Ez utóbbit jelentősen súlyosbítja majd az urántartalmú lőszerek jövőbeni bevetése. (Wagner 2023)

Demográfiai hanyatlás

A 2023. januári becslések szerint az ukrajnai háború eddig legalább nyolcmillió embert űzött külföldre. Ebből valószínűleg alig hárommillióan mentek Oroszországba. A többiek szinte mind az EU-ba menekültek. A fő célországok Lengyelország (1,5 millió) és Németország (legalább 0,8 millió) voltak. Az ukrajnai demográfiai fejlemények részletes elemzése a zeitgedanken.blogon olvasható.

Ukrajnából érkező regisztrált menekültek

Helyezés	Országok	Millió fő
1	Oroszország	2,8
2	Lengyelország	1,5
3	Németország	0,8
4	Csehország	0,5
5	Olaszország	0,2
6	Spanyolország	0,2
7	Anglia	0,2
	Összesen	6,2
	Összes menekült	8,0
Forrás: UNHCR 2023.

A menekültek pontos száma nem ismert. Az ENSZ valószínűleg túl konzervatív becsléseket készít. A német kormány szerint például Németországban valamivel több mint egymillió menekült él. Az ENSZ adatai és a német statisztikák közötti eltérés mintegy 200 000 fő, azaz 20 százalék.

Az ENSZ népesedési osztályának becslései szerint Ukrajna jövőbeli demográfiai fejlődése rendkívül negatív. A menekültek valós száma legalább egymillió fővel meghaladja a 2022 nyarától számolt becslésüket.

Mai szemmel nézve az ENSZ modelljei optimista előrejelzéseknek tekinthetők Ukrajna demográfiai fejlődésére vonatkozóan. Különösen, mivel a Nemzetközi Migrációs Politikai Fejlesztési Központ (ICMPD 2023) 2023-ra vonatkozó előrejelzései félmillió-négymillió fő további kivándorlását tartják reálisnak. (S. 2)

Az Ukrajnából való elvándorlás tartós lesz. (Intellinews 2022) Az ENSZ minden előrejelzési forgatókönyvben abból indul ki, hogy a menekültek kevesebb mint egyharmada tér vissza belátható időn belül. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna lakossága 2050-re valószínűleg 33 millió alá csökken. Ez a szint utoljára az 1930-as években volt tapasztalható.

A lakosság számának emelkedése a kiválasztott országokban

(1990 = 100 %; 1950 – 2050)

 

Forrás: Az Egyesült Államok lakossága a mai napig nem emelkedett: World Population Prospects 2022; 2022-es becslés, közepes változat. Illusztráció: Kai Kleiwächter (zeitgedanken.blog)

Az ENSZ feltételezéseit az ukrajnai menekültek körében végzett friss felmérések támasztják alá. Az IAB "Refugees from Ukraine in Germany: Flight, Arrival, Life" (Brücker et al. 2022) című, 2022. decemberi kutatási jelentése a következőket állapította meg:

... 26 százalékuk már örökre, tizenegy százalékuk pedig legalább néhány évig (a háború után) maradni akar (14. o.).

... mindössze két százalék tervezi, hogy egy évig vagy annál rövidebb ideig marad (14. o.).

... az iskoláskorú gyermekek és serdülők mindössze 23 százaléka vesz részt online órákon valamelyik ukrán iskolában (17. o.), és mindössze két százalékuk számára ez az egyetlen oktatási forma.

Hasonló kép rajzolódik ki az EU ukrajnai felméréséből (FRA 2023). A válaszadóknak csupán 35 százaléka mondta azt, hogy tervezi, hogy (minél hamarabb) visszamegy Ukrajnába. (S. 25)

A felmérések eredményei nem meglepőek a fentebb ismertetett katasztrofális ukrajnai helyzetet tekintve. Milyen kilátásai lennének a visszatérőknek Ukrajnában?

Értékelés

1. Ukrajna hivatalos (gazdasági) statisztikái már nem tükrözik a valóságot. A működő gazdaság illúziójának fenntartása érdekében a központi adatsorokat egyre kevésbé teszik közzé, és a költségvetési terveket egyre gyorsabban korrigálják. A donorok növekvő álmai így figyelmen kívül hagyják az átfogó árnyékgazdaság kialakulását.

2. A nyugat széles körű támogatásával a csökkenő külkereskedelmi volumen, a növekvő külföldi adósság és az egyoldalú, az EU-ra koncentráló, fenntarthatatlan kereskedelmi hiány kombinációja jelenik meg.Ha a folyamat folytatódik, Ukrajna radikális de-globalizációja következik be. Az EU- vagy FÁK-tagság (időben történő) megszerzése nélkül Ukrajna nagymértékben el lesz vágva a nemzetközi piacoktól. A (kül)gazdaság jövőbeni fejlődése ennek megfelelően valószínűleg lassú lesz.

3. A külföldi transzferek elsősorban az erősen korrupt állami és katonai szektort támogatják. Ez a nyomdával, külföldi pénzzel, katonai törvényhozással, (külföldi) milíciákkal és zsoldosokkal támogatott szektor már most is uralja az egész társadalmat. Az afganisztáni esethez hasonlóan egy olyan autoriter állam van kialakulóban, amely a külföldi pénztől függ, és már nem rendelkezik önálló gazdasági bázissal. Ha a külföldi transzferek elmaradnak, az állam szétesik.

4. Aggasztóak azok az egyre kétségbeesettebb igények, hogy Ukrajnát "gazdaságilag és pénzügyileg a nemzetközi pénzügyi segélyek gyors és rendszeres folyósításával [...]" (Kirchner és Polushkin 2022) tartsák talpon. A pénzeszközök ellenőrzése már nem játszik szerepet. Az, hogy a hatalmas támogatás ellenére a gazdasági teljesítmény drasztikusan csökken, nem elgondolkodtatást vált ki, hanem érv a még több pénzeszköz mozgósítása mellett.

5.A humanitárius helyzet Ukrajnában borzalmas. Szociális szempontból Ukrajna egy harmadik világbeli állam szintjére esik vissza. Ennek megfelelően mind a jelenlegi menekültek állandó elvándorlása, mind a további elvándorlás várható. A népesség jelentősen csökkenni fog a következő évtizedekben.

Ukrajna már most is viszonylag ritkán lakott ország. Csak feleannyi lakosságot, de 1,9-szer akkora területet foglal magában, mint Németország. A háború után a településsűrűség sok területen valószínűleg túl alacsony lesz a gazdasági prosperitáshoz. A fejlődési lehetőségek ennek megfelelően csökkennek.

6. Ukrajna gazdaságilag a végét járja. Külföldi támogatás nélkül már nem létezik jelentős hazai gazdaság. Ennek megfelelően Ukrajna nem tudja önerőből finanszírozni a gazdaságot és az államapparátust, és nem tudja visszafizetni (külföldi) adósságait. Mindegy, hogy a háború hogyan ér véget. Ukrajna évtizedekig nem lesz képes önálló gazdaságpolitikát folytatni. A függő gyarmat státuszába süllyed - akár a Nyugat, akár Oroszország függő gyarmatává.

Ezzel strukturálisan ki lesz zárva a magasan fejlett államok jólétéből. Ukrajnának még évi öt százalékos folyamatos gazdasági növekedés mellett is körülbelül tíz évre lenne szüksége ahhoz, hogy elérje a háború előtti termelési szintet. Németország jelenlegi gazdasági szintjének eléréséhez valószínűleg a 2080-as évekig tartana.

Az ukrán gazdaság fejlődésének prognózisa

(2023 – 2083-ig, egy főre eső amerikai dollárban)

Sárga szín: „kívánság” 10 % növekedés

Kék szín: „optimizmus” 5 % növekedés

Szürke szín: „realizmus” 2,5 5 növekedés

Vízszintes tengely: évek száma 2025 – 2075-ig

Függőleges tengely: egy főre eső amerikai dollár

* Németországban az egy főre jutó GDP 2021-ben körülbelül 50 000 USD/fő volt. Forrás: B: Világbank Mutatók. Számítás: Kai Kleinwächter (zeitgedanken.blog)

Amennyiben Ukrajna visszatér a régi, háború előtti növekedési pályára, valamikor a 22. században utolérheti az EU jelenlegi jólétét.

7. Ez olyan kérdéseket vet fel a támogatók számára, amelyeket a nyilvánosság előtt egészen szándékosan elhallgatnak. Jürgen Habermas írta nemrég megjelent esszéjében:

Még a Nyugatnak [... sem szabad] elfelejtenie az áldozatok számát, sem a kockázatot, amelynek a lehetséges áldozatok ki vannak téve, sem a tényleges és potenciális pusztítás mértékét. [...] Még a legönzetlenebb támogató sem mentesül az arányosság mérlegelése alól.

Habermas 2023

Németországnak reális jövőképet kell találnia Ukrajna jövőjéről. Az utolsó lakosig tartó harc nem hoz sem szabadságot, sem jólétet Ukrajnának.

Kai Kleinwächter szabadfoglalkozású docensként dolgozik (tárgyai: közgazdaságtan, marketing, vállalatirányítás). Jelenleg a Potsdami Egyetemen politológia/földrajz szakon tanul tanári diplomát. A WeltTrends - Das außenpolitische Journal kiadói (digitális) igazgatója. A szerző blogot is vezet a zeitgedanken.blog honlapon.

ORCID-Number: 0000-0002-3927-6245.

Bibliográfia

Antezza, Arianna; Frank, André; Frank, Pascal; Franz, Lukas; Kharitoniv, Ivan; Kumar, Bharath et al. (2022): The Ukraine Support Tracker. Which countries help Ukraine and how? Hg. v. Institut für Weltwirtschaft, Kiel. Kiel (Kiel Working Papers, 2218).

Antezza, Arianna; Frank, Pascal (2022): Internationale Hilfen für die Ukraine. Der "Ukraine Support Tracker" zeigt Kluft zwischen Zusagen und Umsetzung auf. Hg. v. laender-analysen.de.

Brücker, Herbert; Ette, Andreas; Grabka, Markus M.; Kosyakova, Yuliya; Niehues, Wenke; Rother, Nina et al. (2022): Geflüchtete aus der Ukraine in Deutschland. Flucht, Ankunft, Leben: Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung (IAB-Forschungsbericht, 24/2022).

Djankov, Simeon; Blinov, Oleksiy (2022): Ukraine‘s wages and job loss trends during the war. Hg. v. CEPR. London.

FRA (Hg.) (2023): Fleeing Ukraine. Displaced People's Experiences in the EU. Wien.

Habermas, Jürgen (2023): Ein Plädoyer für Verhandlungen. In: Süddeutsche Zeitung, 14.02.2023.

ICMPD (Hg.) (2023): Migration Outlook 2023. Wien.

IMF (Hg.) (2022): Regional Economic Outlook for Europe. April 2022. Washington.

Intellinews (Hg.) (2022): UN projects Ukraine’s population will never recover from war. Berlin.

IOM (Hg.) (2023): Ukraine Internal Displacement Report. General Population Survey - Round 12. Wien.

Kirchner, Robert; Poluschkin, Garry (2022): Acht Monate Kriegswirtschaft. Die Fiskalpolitik ist entscheidend. Hg. v. laender-analysen.de. Bremen.

Kleinwächter, Kai (2022a): Die Ukraine. Das hochgerüstete Armenhaus Europas. In: Telepolis, 22.06.2022.

Kleinwächter, Kai (2022b): Von Afghanistan bis zur Ukraine. Wie die westliche Geostrategie gescheitert ist. In: Telepolis, 23.07.2022.

Kleinwächter, Kai (2023): Ukraine – Implosion der Bevölkerung. Hg. v. zeitgedanken.blog. Potsdam.

Moddy's (Hg.) (2023): Rating Action. Moody's downgrades Ukraine's ratings to Ca with a stable outlook. New York.

National Bank of Ukraine (Hg.) (2023): Balance of payments. 2022. Kiew.

Noack, David (2022): Hardliner, Neoliberale, Oligarchen. Der fragwürdige Erfolg der Ukraine. Hg. v. Telepolis. Hannover.

n-tv (Hg.) (2022): Kiew vermeidet Zahlungsausfall. Ausländische Gläubiger verzichten vorerst auf Milliarden. Hamburg.

OECD (Hg.) (2022): Rebuilding Ukraine by Reinforcing Regional and Municipal Governance. Paris.

Peters, Andrea (2022): Armut in der Ukraine steigt sprunghaft an. Hg. v. Sozialistische Gleichheitspartei, Vierte Internationale (SGP). Berlin.

Skok, Yevhenii; Groot, Oliver de (2022): War in Ukraine. Ukraine’s monetary-financial vulnerabilities. Hg. v. CEPR. London.

Unicef Ukraine Country Office (Hg.) (2023): Ukraine Humanitarian Situation Report. December 2022 (Humanitarian Situation, Report No. 24).

Wagner, Frieder (2023): Was Uranmunition in der Ukraine anrichten würde. Hg. v. Telepolis. Hannover.

WHO; World Bank; EU; USAID (Hg.) (2022): Priorities for Health System recovery in Ukraine. Joint Discussion Paper

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Ukraine-Krieg-Armut-und-die-demografische-Implosion-8256985.html?seite=all

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó