Egy évvel ezelőtt Putyin megindította a támadást Ukrajna ellen, és egyelőre nem látszik a háború vége. Emberek százezrei haltak meg vagy sebesültek meg, millióknak kellett elmenekülniük otthonukból. De nem mindenki szenved a háború nyomorúságától; egyesek busás hasznot húznak belőle.

1. HADIIPAR

A háború 2022. februári kitörésével a hadiipari cégek részvényárfolyamai világszerte az egekbe szöktek. A közvetlen ok a potenciálisan elhúzódó háború és a növekvő katonai kiadások kilátása volt. Rövid időn belül az uniós országok többsége (esetenként igen magas) fegyverkezési többletkiadásokról döntött. Lengyelországban 17 milliárd, Hollandiában 15 milliárd, Belgiumban 11 milliárd, Németországban 100 milliárd pluszkiadást terveztek.

Az ukrán háború kezdete óta bejelentett extra katonai kiadásokat (EU-országok) ezer milliárd euró-ban:

jobb oldali grafika: A bejelentett védelmi költségvetés strukturális emelkedése az ukrajnai háborúra válaszul, évente milliárd euróban

lent: SMOKE SCREEN: Hogyan használják fel az államok az ukrajnai háborút egy új fegyverkezési verseny elindítására

De a fegyvergyártó vállalatok pénzügyi előnyei még ennél is messzebbre terjednek. Több mint 30 ország szállít fegyvereket saját raktáraiból Ukrajnába. Eközben a készleteket egyre inkább fel kell tölteni - ez a globális fegyverpiacon a kereslet erőteljes növekedését okozza. Németország például Chinook helikopterek és nukleáris fegyverek szállítására alkalmas F35-ös vadászgépek vásárlását tervezi. Lengyelország rakétavetőket és légvédelmi rendszereket vásárol. A legtöbb ilyen új szerződést amerikai vállalatokkal kötik, de az európai védelmi vállalatok kasszája is jól cseng.

Az élen Németország legnagyobb fegyvergyártója, a Rheinmetall áll, amely 1889-es alapítása óta szorgalmasan profitál a háborúkból. A háború kezdete óta a Rheinmetall 1200 új alkalmazottat vett fel, új lőszergyár épül Magyarországon, és a vállalat átvesz egy spanyolországi lőszergyártót. A következő évekre a Rheinmetall a katonai üzletágban évi 15-20 százalékos forgalomnövekedésre számít. Amikor a konszern vezérigazgatója, Armin Papperger a közelmúltban Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszterrel beszélt harckocsik szállításáról, a részvények árfolyama emelkedett. A jövedelmező fegyverüzletek kilátása miatt a Rheinmetall részvényei azonnal 2,7 százalékkal emelkedtek.

Az osztrák cégek korábban is szállítottak fegyvereket Ukrajnának, például pisztolyokat, mesterlövészpuskákat és karabélyokat. A háború kezdete óta ez már nem történik meg közvetlenül. A Glock és a Steyr Arms gyártók osztrák fegyverei azonban kerülőutakon jutnak el a háborús övezetbe, akárcsak más államok fegyverszállításai. Feltételezhető, hogy ők is keresnek a készletek feltöltésén.

Az európai fegyvergyártó cégek a haditechnikai fejlesztések új támogatásaiból is profitálnak. A NATO például egymilliárd dolláros innovációs alapot hozott létre a háború miatt. Olyan országok, mint Hollandia, Belgium és az Egyesült Királyság szintén növelték a finanszírozást. Végül a fegyverlobbi arra használja a háborút, hogy két olyan dolog ellen harcoljon, ami már régóta szálka a szemében: a fegyvergyártó cégek kizárása számos pénzügyi befektetési termékből és a fegyverexport korlátozása.

2. BANKOK

A Raiffeisen International (RBI) 2022-re 3,6 milliárd eurós éves nyereségről számol be, ebből kétmilliárd euró Oroszországban. A háború előtt az orosz piac nagyon népszerű volt az osztrák bankok körében. Az RBI közel húsz éve a legnagyobb külföldi bank a piacon. A legtöbb üzletet magánszemélyekkel és a nagyvárosok közepes méretű cégeivel bonyolítja. Egy olyan ügyfélkör, amely a háború kezdete óta biztonságos menedékként tekint az RBI-ra. Ráadásul az RBI profitál a rubel magas árfolyamából, valamint abból a törvényi kötelezettségből, hogy az exportbevételeket azonnal rubelre kell váltani felárral.

Van azonban egy csepp keserűség az egyébként elégedett részvényesek számára: az RBI orosz leányvállalatának nyereségének jelenleg az országban kell maradnia, és tilos a bécsi anyavállalatnak történő kifizetés. Közben az amerikai szankcióhatóság, az OFAC is érdeklődik az RBI iránt, ami miatt a hét elején nyolc százalékkal esett a részvény árfolyama.

Nemcsak az egyes bankok, hanem számos biztosító is profitál a háborús jelenből és a lakosság bizonytalanságából. A biztonság iránti igény egyre nő, a biztosítási üzletág virágzik. Az Allianz, az American International Group (AIG) és a hasonló biztosítók pozitív mérleggel zárhatták a 2022-es évet. Részvényeik árfolyamnyeresége 1,24 százalék volt.

3. ENERGETIKAI VÁLLALATOK

Miközben mi nap mint nap érezzük az élelmiszerek, a lakhatás és a fűtés magas költségeit, számos energiavállalat mesés profitot realizál.

A legnagyobb nemzetközi olajtársaságok - Exxon, Chevron, BP, Shell és Total - 2022-ben összesen mintegy 190 milliárd dollárnyi nyereséget értek el. A Shell egy év alatt megduplázta nyereségét, a legnagyobb amerikai olajvállalat, az Exxon pedig 140 éves történetének legmagasabb nyereségét könyvelhette el. A BP stratégiája különösen árulkodó: az olaj és a gáz iránti nagy kereslet miatt a brit olajmulti korrigálta klímacéljait - méghozzá lefelé. A BP nem akarja olyan mértékben csökkenteni klímakárosító olajkitermelését, mint korábban. Klímavédelmi céljaival a vállalat korábban az állítólagos "úttörők között tartotta magát az energiaszektorban".

Ausztriában is különleges nyereséget hoz az energiaválság: az OMV arról volt híres, hogy mindig jó kapcsolatokat ápolt az orosz Gazprommal. A háború kitörésével azonban a kettejük kapcsolatának státusza "bonyolultra" változott. Az OMV leállt az oroszországi befektetésekkel, és azóta Oroszországot már nem tekintik központi régiónak. Mindezek ellenére az OMV a háború első évében nagyot kaszált: a háború miatti magas gáz- és olajárak rekordnyereséget, 5,2 milliárd eurót hoztak a részben állami tulajdonú vállalatnak. Az OMV központi szerepet játszik Ausztria Oroszországtól való végzetes gázfüggőségében.

A Verbund is profitál a megemelkedett gázárakból - annak ellenére, hogy a részben állami tulajdonú vállalat vízből és szélből termel áramot. Abszurdnak hangzik? Ez a piaci kapcsolási mechanizmus, te naiv! Mivel a drága gáz felhajtja az áram árát, a Verbund is emeli az árakat. A többi energiaszolgáltatóval, például a Wien Energie-vel ellentétben azonban nem a költségei emelkednek - hanem álomprofitot termel a mi kárunkra.

Van egy másik, kevésbé észrevett nyertes az energiapiacon: a cseppfolyósított gáz, különösen a frackingből származó. Az USA-ból származó fracking gáz egyre inkább felváltja az orosz vezetékes gázt Európában. A cseppfolyósított gáz kitermelésének infrastruktúrája jelenleg bővül, és azzal fenyeget, hogy a gázfüggőség évtizedekre állandósul. A fracking Ausztriában is csak nemrég keltett feltűnést: Magnus Brunner (ÖVP) pénzügyminiszter a Weinviertel régióban lévő palagázlelőhelyek kitermelésére akarja felhasználni a frackinget - de éppen ezt a projektet akadályozta meg az ellenzék tíz évvel ezelőtt. A kilátás, hogy többé nem függünk az orosz gáztól, nyilvánvalóan csábítónak tűnik egyes politikusok és üzleti szervezetek, például az Osztrák Iparszövetség (Industriellevereiningung) számára. Azt a tényt, hogy teljesen le kell szoknunk a gázról, és hogy a fracking rendkívül ellentmondásos, figyelmen kívül hagyják.

Fotó: Andrew Dawes

Forrás: https://mosaik-blog.at/kriegsprofiteure-ukraine/

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó