Részlet a beszélgetésből:

B. F.: Olyan típusú külső kényszerek vannak, és olyan csapdákba lavírozta magát bele az Orbán-kormány, amik miatt az Európai Bizottság azt gondolja, hogy most van esélye arra, hogy egy a NER rendszerét fellazító intézkedéssorozatot, politikát elfogadtasson.

P. Z.: Nem olyannak ismerjük Orbán Viktort, mint aki egykönnyen elfogadná,hogy érdemi beleszólása legyen az Európai Uniónak az átláthatósági kérdésekbe. Nehezen képzelhető el, hogy nem a NER-közeli tőke lesz az uniós pénzeknek a végső kedvezményezettje. Félő, hogy Orbán inkább lemond az uniós forrásokról, mint hogy a NER gazdasági alapjait feladja.

B. F.: Szerintem pont ez az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti vita lényege. Borzasztó erős a nyomás mind a két irányból a megegyezésre, de vannak olyan puhatolózások, például a 2023-ra betervezett kötvénykibocsátások, amelyek mutatják, hogy az Orbán-kormánynak van van B terve is. A B terv lényege az uniós források nélküli túlélés. A legnagyobb konfliktusa Orbán Viktornak az uniós források elmaradása esetén nem az állampolgárokkal van, hanem a NER-tőkével. Fajsúlyos szereplők, továbbá ebben a történetben az itt lévő multinacionális cégek is. Egy Audi, Mercedes, Samsung vagy Bosch számára nagyon fontos, hogy legyen megállapodás, mert nekik sokat számít az a stabilitás, amit a megállapodással járó források jelentenének. A megállapodás létrejötte és betartatása azt jelentheti, hogy a NER-tőke nem tud abban az ütemben gazdagodni, mint eddig, de cserébe a gazdaság stabil marad.

P. Z.: A multik reménykednek abban, hogy uniós pénzeket felhasználhatnak? Vagy csupán arról van szó, hogy ha nem kapjuk meg a forrásokat, az olyan instabilitást okoz, ami már probléma?

B. F.: A multinacionális cégek számára igen. Nagyon sok áttételes viszony van. Ha nem kapjuk meg a helyreállítási alap forrásait, és a kormány nem tud – például erre hivatkozva – pedagógusbért emelni, és elhúzódnak a sztrájkok, a polgári engedetlenség, az előbb-utóbb a termelési szerkezetre is hatással lesz. Nem tudnak bemenni a gyárba, kevesebb munkaórát tudnak ledolgozni a gyárakban az érintettek. Az európai uniós megállapodásra a nálunk lévő és nálunk jelentős profitot zsebre tevő multinacionális tőkének, elsősorban német ipari tőkének a stabilitás helyreállása miatt van szüksége, igen ám, de ez a megegyezés az eddigiekhez képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja a NER-tőkét, és akkor az a kérdés, hogy ki az erősebb.

Címfotó: Béres Márton – Népszava

(Talán "egy kicsit" belejátszik a válság hazai kibontakozásába a tőkés társadalom újabb általános krízise is, nem? - Balmix szerk.)