Forrás: https://www.goethe.de/ins/cz/de/kul/the/bud/b20/22055756.html

Michael Thumann:Der neue Nationalismus: Die Wiederkehr einer totgeglaubten Ideologie

Die Andere Bibliothek, Berlin, 2020ISBN 978-8477-0430-0285 oldal

 Die andere Bibliothek. Berlin 2020.

A mai világrend nem létezne nacionalizmus nélkül, és nem is nemzetállamokra épülne. Szuverenitás, nemzeti önrendelkezés, függetlenség - a gyarmatosítás végéig a nacionalizmus ideológiája olyan irányba sodorta a történelmet, amelyben egyre több ember kapott lehetőséget arra, hogy saját maga döntsön sorsáról. Még demokratikusan is. Konstruktív ideológia. De persze soha nem volt ilyen szép. A nacionalizmus mindig is magában foglalt kirekesztést, kisebbségekkel való visszaélést, nemzetállamok közötti konfliktusokat, erőszakot, sőt két világháborút is.

A globalizáció és az európai integráció korszakában azt gondolhatnánk, hogy ez az ideológia betöltötte küldetését. Michael Thumann munkája a napi hírekből ismert példákon keresztül mutatja be, hogy korunk nacionalizmusa meglehetősen romboló hatású. Thumann újságíró, aki a Die Zeit hetilap külpolitikai tudósítójaként személyesen követte az 1990-es és 2000-es évek történetét, a helyszínen a volt Jugoszláviában, Moszkvában, Isztambulban, az elmúlt évtizedek legszomorúbb olvasatát mutatja be, a balkáni háborúktól a Brexitig és Donald Trump elnökig.

Hogyan vezetett Putyin „gyártott” nacionalizmusa a Krím annektálásához, mi a szerepe az egyháznak, a propagandának és a történelemhamisításnak Putyin hatalmában? Hogyan lett Fethullah Gülen prédikátor Erdoğan török elnök "rémálma" és hogyan váltak szövetségesei közül a kurdok legnagyobb ellenségévé, miért avatkozott be a szíriai háborúba? Hogyan terjesztette ki a két autokrata a hazai ellenségek elleni háborúját az Európai Unió területére, hogyan zajlik az erőszakkal, diplomáciával és dezinformációval vívott hibrid háború Európában? Hogyan volt lehetséges még a legstabilabb demokráciákban is, mint az USA és az EU, hogy nacionalista és populista kifejezésekkel gyengítsék a demokratikus intézményeket és a választói bizalmat. Mit jelent az elitellenesség, ha maguk az ellenfelek is az elit erős tagjai?

A könyvből átfogó képet kapnak az olvasók az eseményekről, a világméretű nacionalista és populista tendenciák hátteréről. Függetlenül attól, hogy Németországban vagy Magyarországon olvassa ezt a történetet, sok okot fog találni arra, hogy aggódjon Európa és az európai demokrácia jövője miatt.

Recenzió:

GÁBOR POLYÁK

 Fotó. Csoszó Gabriella

Polyák Gábor a Pécsi Tudományegyetem egyetemi oktatója, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője. Jogot és kommunikációt tanult. Alapítója és technikai igazgatója a magyar és európai médiapolitikai helyzetet vizsgáló Mérték Media Monitor magyar agytröszt szervezetnek. Kutatási területei a médiajog, a médiapolitika és a politikai oktatás.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó