10.8.2 Az önkormányzati választási eredményei

A Munkáspárt egészen a 2006-os önkormányzati választásokig a városi és falusi önkormányzatok, valamint megyei közgyűlések aktív politikai szereplőjének számított. A párt legsikeresebb választási évében, 1998-ban 11 település választott magának kommunista polgármestert, további 141 munkáspárti jelölt jutott be önkormányzat döntéshozó testületébe, és a párt 8 mandátummal rendelkezett a megyei közgyűlésekben. A Munkáspárt tömegbefolyása azonban az idő múlásával erőteljesen csökkenni kezdett, amely  egyre rosszabbra forduló választási eredményekben tükröződött vissza.

A párt kiszorulása az önkormányzatokból és megyei közéletből a 2002-es helyhatósági választások után indult meg. A Munkáspárt először a megyei közgyűlésekben veszítette el összes pozícióját, 2006-os önkormányzati választáson pedig az ország összes településén leváltották a munkáspárti polgármestereket, és szinte valamennyi kommunista önkormányzati képviselőt, egyetlen 800 lelket számlóló falut^[1] kivéve. Jelenleg e polgármesteren kívül csupán 4 apró faluban van önkormányzati képviselője a pártnak. Az alábbi táblázat tartalmazza e folyamat legfontosabb adatait.

Az adatok a Magyar Választási Iroda honlapjáról származnak.

A pártvezetés kétségbeesetten törekszik visszaszerezni a Munkáspárt korábbi politikai befolyását vidéken, így az országos elnökség arra kényszeríti a megyei szervezeteket, hogy minden egyes időközi önkormányzati választáson állítsanak jelöltet függetlenül attól, hogy az adott településen van-e tagja a Munkáspártnak. Az országos pártvezetés ezen értelmetlen döntése megalázó helyzetbe hozta a Munkáspártot, mivel számos esetben fordult elő, hogy az időközi választáson induló munkáspárti jelölt, akinek semmilyen kötődése nem volt az adott településhez, egyetlen egy szavazatot sem kapott a helyi jelöltekkel szemben. A legnagyobb megaláztatást Kós Zoltán, a Központi Bizottság tagja szenvedte el, aki 3 különböző faluban is megmérettette magát az időközi önkormányzati választáson, ám mind a 3 alkalommal 0 voksot^[2] kapott a lakosságtól.

10.9 A Munkáspárt választási csalásai

A Munkáspártot nem csak a deklaráltan marxista, antikapitalista ideológiai elköteleződése különböztette meg a tőkésosztály más pártjaitól, hanem az is, hogy a párt neve nem szennyeződött be a korrupció és a választási csalás vádjával. A párt fontos kincsének számító erkölcsi tőkét azonban a Thürmer-féle pártvezetés erodálta.

Ahogyan csökken a párt szervezeti ereje és létszáma, úgy okozott ugyanis egyre nagyobb problémát az országgyűlési és önkormányzati választásokon a kommunista jelöltek elindításához szükséges aláírások összegyűjtése.^[3] A párt sikeres indulása érdekében - feltehetően az országos elnökség jóváhagyásával - a párt tagjai választási csalásra vetemedtek. Az alírásgyűjtő ívekre ugyanis elhunyt személyek adatait írták, más esetben pedig meghamisították a választópolgárok aláírásait. Az első ilyen esetre a 2010-es országgyűlési választáson került sor, amely miatt a rendőrség nyomozást indított, a munkáspárti jelölt indulását pedig megtagadták.^[4]

A Munkáspárt e kegyeletsértéssel is felérő választási csalása megismétlődött a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választáson is, Budapest 14. kerületében. A 2018-ban elkövetett választási csalás miatt a Munkáspárt két tagját, a 89 éves Bejczi Gézánét és a 90 éves Nyitrai Lajosnét bíróság elé állították, és mivel az aláírások hamisítását a magyar törvények büntetik, így akár felfüggesztett börtönbüntetést is kaphatnak.^[5] A bíróságon kihallgatták a párt képviselő-jelöltjét, Szentpáli Kolost is.

Folyamatban van a rendőrségi nyomozás a 2019-es önkormányzati választásokon elkövetett választási csalás miatt is. Koch János, a Munkáspárt 14. kerületi polgármester-jelöltje a gyanú szerint szintén halott emberek adatainak visszaélésével és meghamisított aláírásokkal tudta csak összegyűjteni a választáson való indulásához szükséges aláírásokat.^[6]

A Munkáspárt számára nem csak erkölcsi, hanem politikai bukás is a 2019-es önkormányyzati választás. A fővárost alkotó 23 kerületben induló összes polgármester-jelölt közül az 5 legnépszerűtlenebb nem  polgári pártok, hanem a Munkáspárt soraiból kerültek ki.^[7]

10.10.A Munkáspárt helye a nemzetközi kommunista mozgalomban

A Munkáspárt amilyen erőtlen, súlytalan a magyar belpolitikai életben, annál nagyobb a befolyása a nemzetközi kommunista mozgalom fórumain. Ezt állítják a pártsajtóban megjelenő cikkek, amelyek a Munkáspárt erős külföldi kapcsolatiról és a párt nemzetközi tekintélyéről tájékoztatják a párt tagjait.

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Munkáspártot beválasztották az európai kommunista pártokat tömörítő Initiative of Communist and Workers' Parties nevű nemzetközi kommunista szövetség munkáját irányító munkacsoportjába. A párt rendszeresen részt vesz a Kommunista és Munkáspártok Nemzetközi Találkozóján (International Meeting of Communist and Workers' Parties). A világ kommunista pártjai által közösen kiadott szolidaritási nyilatkozatok és állásfoglalások aláírói között mindig megtaláljuk a Munkáspárt nevét, holott e nyilatkozatok tartalmilag homlok egyeneset ellentmondanak a Munkáspárt belföldön hangoztatott álláspontjával, legyen szó az antifasiszta küzdelem stratégiájáról, vagy az imperializmus okozta menekült-válságról.

Thürmer Gyula kettős kommunikációja sikeresnek tűnik. A pártenök hiába hangoztatja a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozóin pontosan az ellenkezőjét annak, mint amit a magyar belpolitikában képvisel, a párt nemzetközi kapcsolataira ez nincs kihatással. A pártsajtó szerint a Munkáspárt szorosan együttműködik a portugál, cseh, belga, szlovák, görög, török, orosz kínai és koreai testvérpártokkal. Így fordulhatott elő például az az ellentmondásos helyzet, hogy amikor 2019. november 7-én Magyarországra látogatott az Orbán-kormánnyal jó kapcsolatot ápoló háborús bűnös, tömeggyilkos török Erdogán elnök, akkor Thürmer Gyula az Erdogán elnök ellen tüntető kommunista, szocialista és civszervezetektől elhatárolódott, méltatta^[8] Erdogán elnököt, pár hónappal később pedig Thürmer Gyula és az Erdogán-rezsim ellen harcoló Török Kommunista Párt főtitkára, Kemal Okuyan között jó hangulatú telefonkonferencia zajlott le.^[9]

Ugyan ez a kettősség jellemzi a Munkáspárt és az olasz Kommunista Párt (Partito Comunista) kapcsolatát. A Munkáspárt honlapja az olasz újfasiszta Salvini pártvezérrel való mély egyetértésének ad hangot^[10] a bevándorlókkal szemben alkalmazott embertelen fellépés ügyében, a párt ugyanakkor forradalmi üdvözletét küldte a Salvini-féle fasiszta politika ellen küzdő Kommunista Pártnak.

11.Végszó

Az első kommunista pártot Magyarországon (Kommunisták Magyarországi Pártja) Kun Béla nemzedéke alapította meg 1918. november 24-én Budapesten. A párt a Tanácsköztársaság idején egyesült a szocialdemokrata párttal, majd a kommün bukása után az illegalitás életveszélyes közegében született újjá. Csak hazánk felszabadulása után léphettek napfényre elvtársaink, akik kezdetekben Magyar Kommunista Párt, a fordulat évétől (1948) pedig Magyar Dolgozók Pártja néven építették az új népi demokratikus államot. Az 1956-os események idején Magyar Szocialista Munkáspártként szerveződött meg pártunk Kádár János vezetésével, majd 1989-ben ugyan ezen a néven tettünk hitet a szocializmus eszméje mellett, amikor nem nyugodtunk bele az MSZMP feloszlatásába. A semmiből hoztuk létre a kapitalista útra tévedő Magyarország új marxista pártját, a mai Munkáspártot. Ez a történelmi kontinuitás szakadt meg 2022-es esztendőben, amikor a párt immáron 10 éve tartó szélsőjobboldali-nacionalista elhajlásának, valamint a 1989 és 2013 között konstans módon zajló belharcainak következtében gyakorlatilag megsemmisült. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a párt nem volt képes országos listát állítani a 2022. április 3-i parlamenti választáson. Most már biztos, hogy a Munkáspárt véglegesen eltűnik a magyar politika térképéről.

Fontos hangsúlyozni, hogy a megsemmisülését nem az illegalitással járó üldöztetés és életveszély vagy a párt jogi úton történő betiltása okozta, mint sok más országban, ahol üldözik a kommunistákat, hanem az Orbán Viktor-féle fasiszta rezsimmel való elvtelen kollaboráció és azok a mélyen antidemokratikus és tisztességtelen vezetési stílus, amely lelkes és tettrekész párttagok, aktivisták ezreinek távozását eredményezték Thürmer Gyula három évtizedes elnöksége során. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a Munkáspárt megmenthető lett volna az utókor számára, ha 1989. decemberében azon a legendás 14. kongresszuson a küldöttek nem Thürmer Gyulát választják meg a párt elnökének. Attól a pillanattól kezdve ugyanis Thürmert és szűk környezetét elhomályosította a beteges hatalomvágy. Számukra többé nem a kapitalizmus, hanem a vezetéssel szemben kritikus, ám az eszméhez halálukig hűséges kommunisták váltak elsőszámú ellenséggé. A sokszor aljas eszközökkel vívott belháborúk végül megpecsételték a párt sorsát. Thürmer Gyula neve örökre bevésődött a munkásmozgalom történetének fekete lapjaira.

Lesznek olyanok, akik hitetlenkedve fogadják e tanulmányt. Mások majd azzal vádolnak, hogy a sértettség beszélt belőlem, amiért megvontam a bizalmat az egyre inkább nacionalista és szélsőjobboldali szólamokat játszót pártvezetéstől és kiléptem abból a pártból, amelynek megalapításától kezdve tagja voltam feleségemmel együtt. Kijelentem, hogy sem a sértettség, sem a Munkáspárttal szemben álló, politikailag hontalanná vált kommunisták felkérése nem szolgált indítékul e tanulmány megírásához. Kizárólag a lelkiismeretem és marxisita meggyőződésem motivált abban, hogy megörökítsem a párt történetét. Az utókornak ugyanis joga van megtudnia, hogy miért nem létezik a 21. század Magyarországán autentikus kommunista párt.

Ennek szellemiségében a tanulmány megírása során soha nem használtam információforrásként a Munkáspárttal szemben ellenséges tőkés sajtó lejárató kampányanyagit és a rosszindulató pletykáit. Kutatómunkám során kizárólag Thürmer Gyula sajtónyilatkozatait, valamint az országos elnökség és a Központi Bizottság korabeli határozatait, valamint egyéb dokumentumait vettem alapul, amelyeket a Thürmer-csoport a budapest országos pártközpont kiürítésekor tonnaszámra igyekezett megsemmisíteni. A fennmaradt másodpéldányok és a pártból távozó kommunisták emlékiratai szintén fontos segítséget jelentettek a párttörténet megírásában. Ennek eredményeképp a Munkáspárt múltja iránt érdeklődök olyan részleteket is megismerhetnek, amelyek létezéséről ma már szinte senki sem tud.

Álljon e tanulmány rekviemként azon elvtársainkért, akik a kommunista párt 1989-es újjászervezése után élet-halál küzdelmet vívtak a Thürmer-csoport ellen a maxizmus és a párt védelméért, hogy a Munkáspártot kommunista pártként őrizhessék meg az utókor számára!

Bár e nagyszerű emberek e nemes harcban végül mindannyian elbuktak, így nem tudták megóvni a Munkáspártot Thürmer Gyulától, küzdelmük mégsem volt hiábavaló. Példát mutattak elvhűségből, emberségből és igazságszeretetből. Meggyőződéses kommunistaként, de nem a Munkáspárt tagjaiként távoztak az élők sorából. Az idő pedig őket fogja igazolni. Eljön majd a kor, amikor a Munkáspárt és Thürmer Gyula de facto eltűnése után a kommunista újjászületés köszönt majd Magyarország forradalmáraira. Lesz még egyszer ismét igazi Magyar Kommunista Párt!

^[1] Borsodbótán Gulyás János a mai napig polgármester

^[2] Forrás: https://www.bama.hu/kozelet/a-politikus-aki-tobb-faluban-is-polgarmester-akart-lenni-726046/

^[3] Egy országgyűlési képviselő-jelölt indulásához 500 állampolgár aláírása kell a jelenleg hatályos törvény szerint

^[4] https://index.hu/belfold/2010/valasztas/a_soproni_halottak_a_munkaspart_jeloltjet_ajanlottak/

^[5] https://index.hu/belfold/2021/04/21/alairast-hamisitottak-a-munkaspart-89-es-90-eves-aktivistai/

^[6] https://merce.hu/2019/09/16/halottak-alairasat-hamisitotta-ajanloivekre-a-zugloi-munkaspart-es-a-mi-hazank/

^[7] https://infostart.hu/belfold/2019/10/19/itt-vannak-az-onkormanyzati-valasztas-legnagyobb-vesztesei-is

^[8] A Munkáspárt a liberális ellenzék provokációjának tartotta a valójában szocialisták, kommunisták és kurdok által rendezett Erdogán-ellenes demonstrációt. Az alábbi idézet a Munkáspárt honlapjáról származik: „A liberálisok támadják Erdogant, mert nemzetállamot akar a liberálisok „világállama” helyett, nemet mond az USA egyeduralmára, szövetkezik Oroszországgal és Kínával, támogatja Venezuelát. Karácsony bajban van, mert a kormány együttműködést ajánlott neki. A liberálisok érdeke a konfrontáció, a polgárháborús hangulat szítása.” forrás:https://munkaspart.hu/mi-ti-2/3986-karacsony-nem-egyuttmukodest-hanem-haborut-akar-a-kormannyal

^[9] https://munkaspart.hu/mi-ti-2/5155-magyar-torok-partkozi-csucs

^[10] Az alábbi nyilatkozatot a Munkáspárt adta ki annak kapcsán, hogy Salvini nem akarta beengedni Olaszországba az Afrikából oda menekülő bevándorlókat. A Munkáspárt így nyilatkozott: „A liberálisok zsarolják az európai országokat. Összeszedik az illegális bevándorlókat és folyamatos lélektani, politikai és médianyomással arra akarják kényszeríteni az európai országokat, hogy törvényeiket félretéve engedjék be az illegális bevándorlókat. Ezzel az eljárással nem lehet egyetérteni, az államok szuverenitását nem szabad korlátozni!” Forrás:https://munkaspart.hu/mi-ti-2/3827-salvini-mr-gere-vigye-a-migransokat-hollywoodba