10.4 Szélsőjobboldali fordulat a Munkáspárt szövetségi politikájában
A Munkáspárt politikai irányvonalában bekövetkezett nacionalista-konzervatív fordulat következményeként gyökeresen megváltozott a párt szövetségi politikája is. A Munkáspárttal korábban szoros kapcsolatot ápoló marxista és szocialista civil egyesületek (Marx Károly Társaság, Május Elseje Társaság, Kádár János Baráti Kör) a Munkáspárt és a Fidesz közötti informális politikai együttműködés erősödése miatt szembe fordultak a Thürmer-féle pártvezetéssel és a Munkáspárt 2005-ös kettészakadása idején a belső pártellenzék élére állt Vajnai Attila alelnököt támogatták.
E szervezetek többek között a kommunista mozgalom antifasiszta hagyományainak elárulásával vádolták Thürmert, aki mereven elutasította a Fidesz és az Orbán Viktor vezette szélsőjobboldal ellen létrehozandó antifasiszta összefogás gondolatát. A Munkáspárt máig hivatalos álláspontja szerint az országban nincs fasiszta veszély, miközben az egész magyar társadalom a jobboldali radikalizmus és a 1930-as-40-es évek fasiszta rendszerének rehabilitálása felé sodródik. Az antifasiszta harctól való elhatárolódást jelzi az is, hogy Thürmer Gyula az Orbán-barát Vasárnap.c. újságnak adott interjúja során elítélte a Magyarországon is szerveződő radikális baloldali Antifa Mozgalmat, amely a szélsőjobboldal egyre nagyobb politikai és kulturális térhódítása ellen próbálja felvenni a küzdelmet.
https://vasarnap.hu/2020/07/29/thurmer-szo-sem-lehet-europai-egyesult-allamokrol/
A Munkáspárt azonban nem maradt szövetségesek nélkül. Nacionalista-konzervatív fordulatának megfelelően olyan szélsőjobboldali, últranacionalista szervezetekkel kötött együttműködési megállapodást vagy szervezett közös tüntetést, amelyek olykor a szélsőjobboldali Orbán-kormánynál is radikálisabb álláspontot képviselnek. Az alábbiakban három olyan esetet fogunk ismertetni, amelyek alátámasztják állításunk valódiságát.
10.4.1 A Munkáspárt és a Honfoglalás 2000 együttműködése
A Munkáspárt és a fasiszta eszméket hirdető Honfoglalás 2000 kapcsolatfelvételére 2006-ban került sor[1] a pártszakadás után, hogy Thürmer új szövetségeseket találjon az akkor még hatalmon lévő MSZP-kormány megdöntésére irányuló küldetéséhez, így véve revansot a szocialista párt ellen azért, amiért az - Thürmer gyanúja szerint - támogatta a Munkáspárt Thürmer-ellenes pártellenzékét a párt kettészakadásának folyamatában.
Hogy a Munkáspárt és e nyíltan szélsőjobboldali, radikális nacionalista egyesület közötti együttműködés miért ér fel a kommunista eszme elárulásával, arra az alábbi rövid történelmi áttekintés ad magyarázatot.
A tőkés ellenforradalom 1989-es győzelme után reaktivizálódtak a szocializmus idején passzív neonáci és antiszemita csoportok, amelyek Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) névvel politikai pártot alapították. E párt 1998 és 2002 között parlamenti frakcióval rendelkezett a magyar országgyűlésben. A MIÉP igazgatója és egyik országos elnöke Szilvásy György volt, aki napjainkban a Honfoglalás 2000 egyesület elnöke.
A Munkáspárt és a Honfoglalás 2000 közötti összhang harmonikus. Amikor 2015-ben több tízezernyi kormányellenes tüntető vonult utcára - többségükben munkások és fiatalok -, akkor Thürmer Gyula és Szilvásy György közös nyilatkozatban ítélték el a tüntetőket és méltatták az Orbán-kormány antidemokratikus intézkedéseit. Íme egy idézet Szilvássy és Thürmer közös nyilatkozatból:
„ Jóllehet az ország vezetői jelentős erőfeszítéseket tesznek a problémák (munkanélküliség, szegénység) megoldására, a gondok leküzdése nem egyszerű feladat. Aggasztó, hogy egyes, liberálisokhoz kötődő csoportok a társadalom megosztására törekednek, s hangulatkeltéssel és erőszakos cselekményeikkel még súlyosabb helyzetbe hozhatják hazánkat.”
Forrás: https://index.hu/belfold/2015/01/28/erdo_peternel_lobbiztak_a_keleti_nyitasert_thurmerek/
Thürmer Gyula és Szilvásy György a menekült-kérdésben is azonos, xenofób álláspontot képvisel, így a menekültválság egyik legkritikusabb időszakában 2016. május 18-án a Munkáspárt és a Honfoglalás 2000 egyesület közös tüntetést[2] szervezett a bevándorlók befogadása ellen.
10.4.2 A Munkáspárt és a Magyar Nemzeti Arcvonal akcióegysége
A Munkáspárt antifasiszta értékektől való elfordulása akkor vált vitathatatlanná, amikor a párt 2012. október 31-én közös demonstrációt tartott a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű, azóta már betiltott neonáci félkatonai szervezettel. Mit kell tudni a Magyar Nemzeti Arcvonalról (MNA)?
Az MNA önmagát az egykor Hitlerrel kollaboráns hungarista mozgalom ideológiai örökösének tartja, amely a második világháború idején 600.000 zsidó, cigány, kommunista, szocialista, szakszervezeti vezető náci megsemmisítő táborba való deportálásááért volt felelős. A Magyar Nemzeti Arcvonal a rendszerváltás után egészen annak betiltásááig az ország több pontján működtetett edzőtáborokat, ahol a neonácik katonai kiképzésben vettek részt. A szervezetet Györkös István alapította, aki rendőrgyilkosság miatt napjainkban életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Ezzel a szervezettel tartott közös megmozdulást a Munkáspárt annak érdekében, hogy megakadályozzák a Munkáspárt országos elnökségében helyet foglaló Kovács Istvánnak a kilakoltatását, aki egyúttal Thürmer Gyula személyi sofőrje is.
Kovács István egykoron egy sikeres üzletember volt, aki egy 15 főt foglalkoztató autójavító műhelyt vezetett. Rossz üzletpolitikai döntések következtében a vállalat először pénzügyi válságba jutott, így Kovács kénytelen volt 30 millió forint hitelt felvenni.[3] A vállalatot azonban ez sem mentette meg a csődtől, így az 2005-ben végül tönkre ment, így Kovács István nem tudta tovább törleszteni adósságát. A munkáspárti politikust a kilakoltatás veszélye fenyegette. A bank úgy határozott, hogy felfüggeszti Kovács Isván munkáspárti politikus kilakoltatását, ennek ellenére azonban a Munkáspárt “otthonvédő demonstrációt” hirdetett Kovács István háza elé. Ehhez a céltalanná vált áldemonstrációhoz csatlakozott a Kovács Istvánnal kapcsolatban álló neonáci Magyar Nemzeti Arcvonal. A kommunisták és a neonácik közös tüntetésén felszólalt a Magyar Nemzeti Arcvonal irányítását apjától átvevő hitlerista ifj. Györkös István, aki a sajtó számára úgy nyilatkozott, hogy a Munkáspárt és a Magyar Nemzeti Arcvonal között „akcióegység” jött létre.”[4]. Hasonlóan pozitívan értékelte a közös akciót Kovács István, a Munkáspárt elnökségi tagja is, aki a neonácik és a kommunisták közötti összefogás ideológiai összeférhetetlenségét cáfolta. Kovács István az alábbi nyilatkozatot tette a Népszabadság újságnak:
„léteznek közös ügyek, ilyen például a kilakoltatások elleni fellépés, amikor nem számít a világnézet vagy a párthoz való tartozás. Egyébként is: ki tudja, mit hoz a jövő? Előfordulhat, hogy tíz év múlva „a kizsákmányoló kapitalizmus összemossa a perifériákat, megszűnik a jobb- és a baloldal, helyette kialakul az osztályharc, aminek a jelei már kezdenek megmutatkozni.”
Forrás: http://nol.hu/belfold/20121124-hungaristak_es_kommunistak-1348363
A neonácikkal való közös és indokolatlan tüntetés megtartása miatt a Munkáspártot nem csak a polgári sajtó, hanem a pártra addig szimpátiával tekintő kommunisták is élesen bírálták az internetes fórumokon.
10.4.3 Thürmer Gyula látogatása Ózd város “nemzeti radikális” polgármesterénél
Közfelháborodást váltott ki a magyar kommunisták és antifasiszták körében az az eset, amikor Thürmer Gyula és a Munkáspárt Központi Bizottságának több tagja – köztük Kónya Béla, a párt ózdi alapszervezetének titkára - 2015. szeptember 2-án baráti látogatást tettek a Janiczak Dávid szélsőjobboldali polgármesternél. Felháborodásuk a magyar belpolitikai viszonyok ismeretében nem volt alaptalan.
Ózd a szocializmus idején fontos ipari szerepet betöltő munkásváros volt, amely a rendszerváltás után hanyatlásnak indult. A 90-es években a Munkáspárt komoly befolyással bírt a város életére, támogatottságát azonban a 2005-ös pártszakadás után teljes mértékben elveszítette. Ózd legerősebb politikai pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalom lett, amely önmagát “nemzeti radikális” pártként definiálja. A Jobbik nem csak Ózdon, hanem egész Magyarország területén jelentős társadalmi támogatottsággal bír. A “nemzeti radikális” párt a társadalom rasszista (és antiszemita) érzelmeiből kovácsolt politikai tőkét. Hozzájuk köthető a Magyar Gárda nevű újfasiszta félkatonai szervezet megalapítása, amely a náci időket idéző felvonulásokkal szította tovább a rasszista indulatokat a magyarországi cigány lakosság ellen. A lincshangulat odáig fokozódott, hogy 2009. február 23-án a tatárszentgyörgyi romatelepen[5] ismeretlen tettesek megöltek egy 28 éves családapát és 5 éves kisfiát, miután házukat felgyújtották.
A Jobbik a magyarországi zsidóságra is komoly fenyegetést jelentett. 2012. november 26-án a Jobbik egyik országgyűlési képviselő-jelöltje, Gyöngyösi Márton, a zsidó származású képviselők összeírását és listázását sürgette a magyar parlamentben.[6]A Jobbik a kommunistákat is célpontba vette. A szélsőjobboldali párt a szocializmus idején magas rangú pártfunkcióban lévő, veterán kommunista politikusok ellen indított boszorkányüldözést, amely során az egykori szocialista Magyar Népköztársaság belügyminiszterét, Biszku Bélát hamis vádak alapján bíróság elé állíttották és elítélték.
A Munkáspárt elnöke és a Központi Bizottság ózdi tagjai mindezek ellenére nem látták akadályát annak, hogy Ózd város jobbikos polgármesterével megbeszélést folytassanak a két párt helyi szintű együttműködését illetően. A Munkáspárt elnöke büszke volt arra, hogy létrejöhetett ez a történelmi találkozó a Munkáspárt és a Jobbik között. Íme Thürmer Gyula nyilatkozatának egy részlete:
„A Munkáspárt elnöke egy olyan városban tesz most látogatást, ahol a Jobbik adja a polgármestert, ilyenre nem volt példa az elmúlt időszakban. Arra sem volt példa, hogy a Munkáspárt elnöke egy nagyváros Jobbikos polgármesterével találkozna. De történelminek tartom én a találkozót abból a szempontból is, hogy mindketten megerősítettük a mai válságos magyar és európai viszonyok között új politikai gondolkodásra van szükség”
Forrás: http://ozd.hu/news.php?id=3630
A találkozót Janiczak is pozitívan értékelte, aki kifejtette, hogy
„a két szervezet programjában több cél is közös, ezek mentén pedig az együttműködés is biztosított lehet.”
Forrás: ugyan ott
A magyarországi marxista szervezetek az eset kapcsán elhatárolódtak a Munkáspárttól és elítélték a kommunista párt szélsőjobboldal felé tett gesztusait.
Balra Thürmer Gyula, jobbra Janiczak Dávid, Ózd város jobbikos polgármester. Thürmer Gyula ajándékba adja a polgármesternek “Az elsikkasztott ország” című könyvét.(Ugyanezt a könyvet kapta Thümertől ajándékba Lázár János fideszes politikus is.)
[1] http://nol.hu/archivum/archiv-411357-222471
[2] https://www.youtube.com/watch?v=4HO5sfAF50Q
[3] A Szabadság, 2012.november 10-i szám
[4] http://nol.hu/belfold/20121124-hungaristak_es_kommunistak-1348363
[5] Tatárszentgyörgy egy magyarországi falu
[6] https://index.hu/belfold/2012/11/26/jobbik_listat_a_zsidokrol/
