8.2 2011: a Kommunista Ifjúsági Szövetség megszűnése
A Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség a Munkáspárt 1999-ben megalapított fiatalokat tömörítő szervezete volt, amely a Marxista Ifjúsági Szövetség utódjaként jött létre. Az ifjúsági szervezet a 2005-ös pártszakadás során kiállt a Thürmer-vonal mellett és a 2006-2010 közötti időszakban jelentősen tudta növelni alapszervezeteinek számát. Az ifjúsági szervezet erősödésének a 2010-es országgyűlési választás vetett véget. A fiatal kommunistákat nem a párt katasztrofális választási eredménye tántorította el a Munkáspárttól, hanem azok a választási visszaélések, háttéralkuk és elvtelen kompromisszumok, amelyekben a Munkáspárt is belekeveredett.
Az országgyűlési választások után a Baloldali Front országos vezetői aktívát tartottak Egerben, ahol őszintén beszámoltak a jelenlévő ifjúkommunistáknak a Munkáspárt országos elnökségében megélt negatív tapasztalataikról. Szabó Tamás elnök arról számolt be, hogy míg a Munkáspárt önmagát elvhű kommunista közösségnek mutatja a fiatalok felé, addig - miként azt a választáson megtapasztalhatták - a valóságban bármikor kész együttműködni szocializmus-ellenes politikai szervezetekkel. Szabó Tamás szerint a Munkáspártot saját vezetői teszik tönkre, ezért a vezetés által beharangozott megújulásra nincs reális esély. A Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetői végül lemondtak, az alapszervezetek többsége felbomlott.
Az ifjúkommunisták pártaktíváján nem volt ott azonban Cseh Miklós, akkor 20 éves politológus hallgató, Thürmer Gyula elvakult híve, akit a 23. kongresszuson két másik ifjúkommunistával együtt a Központi Bizottságba választottak. Ő és társai - miután az ifjúsági szervezet teljes vezetősége lemondott - nekiláttak a Kommunista Ifjúsági Szövetség újjászervezéséhez. Erőfeszítéseik felemás sikerrel jártak.
A Baloldali Front újjászervezése során csupán 17 fiatal kommunista vállalta tovább a szocializmusért folyó antikapitalista politikai harcot, az alacsony létszám ellenére azonban a thürmerista ifjúsági szervezet rövid időn belül aktív közösséggé vált. “Frontoldal” néven új ifjúkommunista havilap indult, amely nyomtatott formában Magyarország számos egyetemére eljutott. A fiatal kommunisták bekapcsolódtak a párt által szervezett gyári akciókba, valamint - a rendszerváltás óta először - felvonulást szerveztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, amelyről számos országos sajtóorgánum és televízió beszámolt.
Az ifjúkommunisták azonban leginkább a párt kommunikációs stratégiájának újragondolásában és közösségi médiában rejlő lehetőségek kiaknázásában tudtak kreatívak lenne, hiszen az ifjúsági szervezetben nagy arányban voltak jelen informatikát, politikai kommunikációt és marketinget tanuló tagok, akik az internetes pártmunkában jelentős eredményeket értek el. A Kommunista Ifjúsági Szövetség a 2010-es évek legmodernebb technikai megoldásait alkalmazva elkészítették a párt propaganda videóinak és plakátjainak tervezetét, valamint lefektették az alapjait egy kommunista internetes tv-csatorna és egy munkáspárti hírportálnak is. A fiatalok - jól megérezve a 21. századi tömegkommunikáció fejlődési irányát - szorgalmazták a párt akkor még kezdetleges állapotban lévő facebook oldalának fejlesztést.
A kész terveket az országos elnökség - Kovács István, Thürmer Gyula gépkocsisofőrje javaslatára - azonban elvetette. Kovács István nem technikai/szakmai kifogásokat emelt az ifjúkommunisták professzionális színvonalú munkája ellen, hanem arra hivatkozott, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek nincs joga javaslatokat tenni a párt kommunikációs stratégiájára, mert ő a Kommunikációs Iroda vezetője. A facebook felhasználását egyenesen pártellenes javaslatnak minősítette, mert vélekedése szerint a facebook egy kapitalista üzletág, amelyet egy kommunista pártnak nem szabad felhasználnia. Ez a fajta dilettáns gondolkodásmód már akkor is döbbenettel vegyített derűt váltott ki a fiatal kommunisták soraiban.
Az ifjúkommunisták és Kovács István között konfliktus kezdett kialakulni, mert bár valóban őt nevezte ki a pártelnök a Kommunikációs Iroda vezetőjének, Kovács még az alapvető informatikai ismeretekkel sem rendelkezett, a politika világában alkalmazott kommunikációs módszerekről nem is beszélve. Hogy szakmai felkészületlensége ellenére miért nevezte ki Thürmer a személyi sofőrjét a párt Kommunikációs Irodájának vezetőjévé, arra egyszerű a válasz: Kovács, aki nem csak a pártelnök személyi sofőrje, hanem annak fizetett személyi titkára is volt, Thürmer legszűkebb munkatársi köréhez tartozott, akit a pártelnök alárendelt beosztottként folyamatos kontroll alatt tudott tartani, ellenben az ifjúkommunistákkal, akik társadalmi munkában, önkéntes politikai aktivistaként vállalták a politikai küzdelmet a kommunista mozgalomban.
Kovács István gyanakvó féltékenységgel kezdte figyelni a párt korszerűsítését szolgáló ifjúkommunista javaslatokat, amelyek hatékonyságát a Baloldali Front a gyakorlatban is bizonyítani tudta a pártvezetés számára. A bizalmatlanság pedig kölcsönös volt, miután Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai szembesültek Kovács István életútjának sötét fejezetével. Kovács ugyanis korábban az Autó Kovács Kft. (a vállalat címe: 2030, Érd, Bagoly utca 143) autószerelő családi vállalkozás tulajdonosa volt, amely nem sokkal az után ment csődbe, hogy Kovács átvette édesapjától a családi cég irányítását. Kovács nem örökölte sem édesapja üzleti tehetségét, sem pedig szorgalmát, ám ez nem jelentett akadályt akkor, amikor Thürmer felkínálta számára a gépkocsisofőri és személyi titkári állást. Innentől kezdve pedig Kovács útja egyenes volt a párt elnökségébe is, ahová nem a politikai képességei vagy a pártmozgalomban szerzett tapasztalatai, hanem Thürmer Gyulának fogadott vak lojalitása repítette.
Kovács István informatikai és kommunikációs ismereteinek elégtelensége mellett ideológiai felkészületlensége is szembetűnővé vált az ifjúkommunisták számára, míg végül Cseh Miklós, a Kommunista Ifjúsági Szövetség elnöke feltette a kérdést a Munkáspárt vezetőinek, hogy a politikai kompetenciák és a marxizmus ismeretének ilyen fokú hiánya ellenére hogyan válhatott Kovács a kommunista párt országos elnökségének tagjává?
A válasz nem maradt el. Az országos elnökség a pártvezetés anomáliáit egyre jobban felismerő ifjúkommunisták ellen alattomos lejáratókampányt indított a párttagok és a párton kívüli szimpatizánsok soraiban. A Kommunista Ifjúsági Szövetség korábban fanatikus thürmerista, most azonban egyre inkább kritikussá váló vezetői elleni leszámolási kísérletettel a pártvezetés a Központi Bizottság egy fiatal tagját, Nagy Juditot bízta meg, akit korábban azért zártak ki a KISZ soraiból, mert felvette a kapcsolatot a szakadár Vajnai-féle Munkáspárt 2006 ifjúsági szervezetével. Nagy Judit a közösségi médián, elsősorban a facebookon rágalmazta a Kommunista Ifjúsági Szövetség elnökét, de arra is jutott ideje, hogy személyesen járja végig az ifjúkommunista alapszervezeteket, hogy szembe fordítsa azokat a KISZ vezetőségével.
Ezzel egyidőben elkezdődött az ifjúsági szervezet pénzügyi kivéreztetése is: az országos elnökség álságosan a párt szerény anyagi lehetőségeire hivatkozva nem járult hozzá az ifjúsági szervezet által igényelt vörös zászló varratásához, sem pedig más technikai eszközök beszerzéséhez, így azok költségeit a fiatal kommunisták az egyetemi ösztöndíjuk felajánlásával voltak kénytelenek fedezni. Ezzel egyidőben a párt elnöksége 600.000 forintot - az ifjúsági szervezet által kért összeg többszörösét - szavazta meg a pártelnök által használt illemhelyiség felújítására, valamint további több százezer forintot költött katonai egyenruhák beszerzésére annak céljából, hogy Kovács István elnökségi tag őrült ötletét követve a párt tagjait - többségükben idős embereket - katonai egyenruhába öltöztessék, így erősítve a párt stílusának militáns vonásait. A katonai egyenruhákba öltözött néhány szimpatizáns és párttag sokáig képezték a Munkáspárt inkább szánalmassá, semmint forradalmivá váló imázsát.
Nagy Judit erőfeszítése a Kommunista Ifjúsági Szövetség egységének megbontására nem járt sikerrel. Csupán 3 tagot - Semegi Richárd, Tóth Ádám és Hosszú András - sikerült a KISZ vezetői ellen hangolni, így a Kommunista Ifjúsági Szövetség 2011. május 7-re összehívott 12. tisztújító kongresszusán az országos elnökség reményeivel ellentétesen a fiatal kommunisták nem leváltották, hanem 85%-os többséggel újjáválasztották a Baloldali Front-KISZ addigi vezetőit. Jelzésértékű volt, hogy a sokéves hagyományt megszakítva Thürmer Gyula pártelnök nem kapott meghívást az ifjúkommunisták kongresszusára.
A kongresszus után Cseh Miklós, az ifjúkommunisták újjáválasztott elnöke felszólította a Munkáspárt elnökségét, hogy hagyjon fel az ifjúsági szervezet elleni politikai hecckampánnyal, hiszen a párt elnökségének a kapitalizmus, nem pedig a fiatal kommunisták ellen kell vívnia az osztályharcot.
Miután az elnökség kénytelen volt azzal szembesülni, hogy az ifjúkommunisták többségét nem lehet rágalmakkal és intrikákkal a Baloldali Front-KISZ vezetői ellen hangolni, új szintet lépett a fiatal kommunisták és az elnökség között egyre súlyosabbá váló konfliktus. Az elnökség létrehozta az úgynevezett “Ifjúsági Irodát”, amelynek a hivatalos magyarázat szerint a Munkáspárton belüli fiatalok összefogása volt a célja, a gyakorlatban viszont a Baloldali Front-KISZ-el rivalizáló ellenszervezetként funkcionált. Vezetője természetesen Nagy Judit volt. Az elnökség e lépését a Baloldali Front-KISZ vezetői úgy értékelték, hogy a Munkáspártnak nincs tovább szüksége a saját ifjúsági szervezetére, így elkezdődött a KISZ önállósodásának, a pártról való leszakadásának előkészítése.
Július végén a Baloldali Front vezetői bejelentették kilépésüket a Munkáspártból, de a párt leszakadóban lévő ifjúsági szervezetének vezető tisztségét továbbra is betöltötték. A Munkáspárt akkor legaktívabb fiatal kommunistái távoztak 2011 nyarán: Berényi Imre mérnök, Cseh Miklós egyetemista, Juhász Norbert munkás, Kovács Balázs történész.
A Munkáspárt elnöksége és a Központi Bizottság nem maradt tétlen: kijelentették, hogy a Baloldali Front vezetőinek nincs joga önálló mozgalommá szervezni a párt ifjúsági szervezetét, majd a Központi Bizottság koncepciós eljárás során elmarasztaló határozatot hozott a lázadó ifjúkommunista vezetők ügyében.
A Munkáspárt országos elnökségének javaslatára Nagy Judit, az Ifjúsági Iroda vezetője a Baloldali Front nevében tisztújító kongresszust hívott össze[1]. Ez a komédiába illő jelenet azonban jogilag teljes mértékben törvénytelen volt, hiszen a kongresszus összehívása a Baloldali Front szervezeti szabályzata semmibe vételével történt, ráadásul egy olyan személy javaslatára, akik nem voltak az ifjúsági szervezet tagja.
A Front legitim vezetői törvénytelennek minősítették a minden létező szabály megsértése útján összehívott kongresszust, de nem tettek rendőrségi feljelentést Thürmerék ellen, hogy bírósági úton szerezzenek érvényt igazuknak. Helyette új kommunista párt szervezésébe kezdtek, amely 2012 december 1-jén Népi Front néven alakult meg, majd 9 évvel később, 2021. nyár beleolvadt a Vajnai- Attila-féle Munkáspárt 2006-ba.
A botrány nem kerülte el a polgári sajtó figyelmét sem. Az Index nevű online hírportál “Thürmer visszaszerzi az ifjúkommunisták feletti hatalmat” címmel publikált cikket a fiatal kommunisták elleni belháborúról. Juhász Norbert, a Baloldali Front-KISZ egyik távozó vezetője így nyilatkozott az újságnak.
“a Munkáspártban rendszerint szépítve magyarázták, hogy a fiatalok „nem voltak elég erősek”, „máshol volt a helyük”, vagy „más életszakaszhoz értek”.A „valódi felelős azonban a párt vezetése” – szögezte le Juhász, amely „káros és működésképtelen pénzügyi, és ifjúságpolitikájával lehetetlenné teszi a káderképzést, megfojtja a szervezet fiatal hajtásait, akik magukban hordozzák a magyarországi munkásmozgalom fennmaradásának, majdani győzelmének zálogát”.[2]
A Baloldali Front törvénytelen, 13. kongresszusab2011. július 21-én tartotta meg gyűlését, ami sokkal inkább hasonlított egy színházi bohózatra, semmint egy komolyan vehető kommunista ifjúsági szervezet kongresszusára. A Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak túlnyomó többsége nem vett részt a kongressszuson, hanem szolidaritást vállalva a Front addigi vezetőivel, kiléptek az ifjúsági szervezetből.
Az országos elnökséghez hűséges maréknyi fiatal részvételével lezajlott “kongresszus” az Ifjúsági Iroda vezetőjét, Nagy Judit KB-tagot választotta meg a Baloldali Front új elnökévé. Az új elnökségben helyet kapott az 3 thürmerista fiatal is (Semegi Richard, Tóth Ádám, Hosszú András), akik a kongresszust megelőző időszakban sikertelenül fordultak szembe a Front akkori vezetőivel.
A Munkáspárt elnöksége és Központi Bizottsága megakadályozta ugyan a Baloldali Front leválását, de a Front frissen és trövénytelenül megválasztott vezetői képtelenek voltak fenntartani az ifjúsági szervezet korábbi időszakban produkált aktivitását és pozitív irányú fejlődését. Teljes mértékben megszűnt a Frontoldal nevű ifjúkommunista havilap kiadása, érezhetően csökkent a politikai rendezvények száma, leálltak az egyetemi akciók. Az ifjúsági szervezeten úrrá lett a passzivitás. Súlyosbította a helyzetet, hogy a Baloldali Front új vezetőségében megbomlott az a példátlan egység, amely a Front régi vezetői ellen vívott belharc során kovácsolódott össze. Nagy Judit a Front frissen (és illegitim módon) megválasztott vezetőtársainak kizárásával próbálta a szétesőben lévő ifjúsági szervezetet összetartani, amely azonban csak újabb feszültséghez vezetett. Szintén a sors iróniája, hogy Semegi Richardot[3] és Hosszú Andrást épp olyan törvénytelen és tisztességtelen úton zárták ki a Baloldali Frontot, mint ahogyan azt ők tették a Front korábbi, Thürmer-ellenes lázadóival.
A Kommunista Ifjúsági Szövetségnél bekövetkezett hanyatlás miatt a Munkáspárt elnöksége felelősségre vonta Nagy Juditot, aki néhány hónappal később a Baloldali Front (illegitim) elnökévé való választása után kénytelen volt lemondani az ifjúsági szervezetben betöltött tisztségéről, továbbbá központi bizottsági tagságáről, végül pedig kilépett a Munkáspártból is. A Baloldali Front élére a pártvezetés 2012 augusztusában egy háromtagú tanácsot nevezett ki, köztük Thürmer Mariannt, Thürmer Gyula pártelnök lányát, Filemon Kristófot és Pethő Gábort. A Front új etikai biztosa Thürmer személyi sofőrjének, Kovács Istvánnak a felesége, Petrik Tímea lett. Innentől fogva a Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség fantomszervezetté vált. Soha többé nem került sor politikai megmozdulásokra, nem készült több propaganda videó, sem szórólap, végül pedig a taggyűlések is elhaltak. A Front honlapja immáron 8 éve nem elérhető az interneten. A Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség az 5. olyan ifjúsági szervezet volt a párt történetében, amely a fiatal kommunisták és párt országos elnökségének összetűzése és belharca következtében végleg megsemmisült.
A Baloldali Front utolsó törvényes vezetőinek elüldözése azonban hozott egy pozitív fejleményt is a Munkáspárt számára: az országos elnökség felismerte, hogy Kovács István valóban alkalmatlan a párt informatikai teendőinek ellátásra, így felvették a pártapparátusba Kovács István közeli barátját, Nagy István informatikust, aki már kellő szakszerűséggel fejlesztette tovább a párt internetes felületeteit. Kovács István pedig 7 évvel Cseh Miklós és társainak távozása utána megvalósította a Kommunista Ifjúsági Szövetség egykori javaslatait - immáron azokat saját ötletként beállítva - , amelyeket az elnökség még 2011-ben Kovács István közbenjárása nyomán megvétózott. A 7 éves késlekedés miatt azonban a Munkáspárt nemhogy úttörővé nem vált a közösségi média felhasználásában, hanem egyenesen sereghajtó lett a magyarországi politikai pártok sorában, amelyek alkalmazni tudták a 21. század modern internetes eszközeit és a közösségi platformjait.
2021-ben, amikor e sorok írodnak, a Munkáspártban a fiatalok aránya oly mértékben elenyésző, hogy a párt képtelen megoldani a párt valamennyi vezető testületét súlyosan érintő generációváltás kérdését. Az alapszervezetek és megyei elnökségek vezetését olyan idős, megfáradt, egészségügyi gondokkal küszködő veterán tagok alkotják, akik lélekben még ugyan támogatják a párt irányvonalát, de többségük a gyakorlati munkában fizikailag már nem tud részt venni. Mindez ahhoz vezet, hogy a szintén többségében nyugdíjasokból álló Központi Bizottság határozatai a gyakorlatban nem, vagy elégtelen formában valósulnak meg: megrendítően kevés párttag képes már csak személyesen megjelenni a párt rendezvényein és még kevesebb azok aránya, akik az utcai agitációs munkában részt vesznek. Az időközi választásokon való indulás is sok esetben reménytelenné vált, mert az idős tagság nem bírja összegyűjteni az induláshoz szükséges ajánlásokat, máshol pedig már - fiatalok hiányában - alkalmas jelöltet sem találnak a választáson történő induláshoz. Azok többsége, akik napjainkban még működtetik a Munkáspártot, lassan betöltik 80. életévüket. Az utánpótlás problémájának nagyságát jelzi, hogy arról már a pártsajtó is kénytelen beszámolni. 2019. november 26-án a Szabadság c. újság arról számolt be, hogy több borsod megyei alapszervezet működését a megszűnés fenyegeti, mert miként a párt idős megyei vezetői megfogalmazták:
“Több pártszervezetünknél évek óta nem találták meg a vezetés frissítésének útját, s ahogyan elhangzott „nincs, aki átvegye tőlünk a stafétabotot.”[4]
A pártban politizáló néhány ifjúkommunista szerepe csupán arra korlátózódik, hogy egyfajta biodíszleként egy fiatalosabb imidzset kölcsönözzenek a Munkáspártnak.
A káderutánpótlás területén ekkora kudarcot egyetlen közép-európai kommunista párt sem vallott. A Munkáspárt megfiatalodásásnak elmaradása azonban nem a véletlen következménye. A Thürmer által vezetett országos elnökség és a Központi Bizottság Thürmerhez lojális tagjai ugyanis a párt újjáalakításától kezdve nem csak a pártellenzék, hanem az ifjúkommunista nemzedék ellen is folyamatos belháborút vívott. Íme az ő történetük:
Az 1990-es években két marxista tömörülés, a Kommunista Ifjúsági Szövetség (vezetője Tési Vilmos) és az MSZMP Ifjúsági Tagozat (vezetője Vass Zsuzsanna) szervezte a Munkáspárt köré a kommunista fiatalokat. 1991 márciusában az antikommunista hisztériakeltés közepette neonáci csoportok a budapesti Gellért-hegyen lévő Szabadság-szobor ledöntését határozták el, amely hazánk fasizmus alóli felszabadulásának állít emléket. A Munkáspárt fiataljai (akkor még MSZMP) élő láncot alkottak a szobor köré, hogy testükkel védjék meg azt a neonácikkal szemben.
Thürmer túl radikálisnak találta a fiatalok fellépését és azzal vádolta meg őket, hogy akciójukkal megkockáztatták a párt betiltását. A Kommunista Ifjúsági Szövetséget ezután kitiltották a párt Közraktár utcai országos központjából, irodájukat elvették, Tési Vilmost kizárták a pártból, aki tragikus hirtelenséggel nem sokkal az őt ért tisztességtelen politikai támadás után elhunyt. A Vass Zsuzsanna által vezetett MSZMP Ifjúsági Tagozatot a Központi Bizottság határozati úton oszlatta fel. E két kommunista fiatalatokat tömörítő szervezet helyett megalakult a Marxista Ifjúsági Szövetség (MISZ), amely egészen 1999-ig gondoskodott fiatal kommunista káderek kiképzéséről. A MISZ legendás elnöke, Németh Georgina azonban feloldhatatlan politikai összetűzésbe került Thürmer Gyulával, amely végül a MISZ megszűnéséhez vezetett. A Marxista Ifjúsági Szövetség egykor több száz fiatal tagja közül ma senki sem politizál a Munkáspárt soraiban. Németh Georgina napjainkban Kubában él és egyetemi tanárként dolgozik. A Marxista Ifjúsági Szövetség után 1999-ben megalakult a Baloldali Front-Kommunista Ifjúsági Szövetség, amelynek elnökei kivétel nélkül mind szembe fordultak a Munkáspárt elnökségével és Thürmer Gyulával, egészen a Front 2011-ben bekövetkezett rombadöntéséig.
A Munkáspárt elveszítette azokat az ifjúkommunista generációkat, amelyek a magyar kommunista mozgalom számára a káderutánpótlást, azaz a Munkáspárt túlélését, fennmaradását és a párt jövőjét biztosíthatták volna.
[1] https://index.hu/belfold/2011/07/22/thurmer_visszaszerzi_az_ifju_kommunistak_feletti_hatalmat/
[2] Ugyan ott
[3] Semegi Richard Hosszú Andrással ellentétben a történtek után sem hagyott fel a politizálással. A magát radikális baloldalinak tartó Magyar Ifjúság Közösségi Szervezete nevű csoporthoz csatlakozott, ahol vezető beosztásba küzdötte fel magátt. A 2014. október 12-i önkormányzati választáson szülővárosában, Gyöngyös 4-es számú egyéni választókerületében indult önkormányzati képviselő-jelöltként, de végül egyetlen szavazatot sem kapott. Miután botrányos körülmények között távozott a Magyar Ifjúsági Közösségi Szervezetéből, a 2022-es országgyűlési választáson a Munkáspárt-ISZOMM jelöltje lett Heves megyében, azonban az induláshoz szükséges 500 érvényes aláírást nem tudta összegyűjteni, így végül nem indult a választáson.
Forrás: https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M10/T039/tjk.html
[4] https://hetilapunk.hu/2019/12/04/borsod-ki-veszi-at-a-stafetabotot/
