Az orosz-ukrán háború rámutatott Európa energiaellátásának rendkívüli sebezhetőségére. Míg eddig a klímaválságra adott válaszaink határozták meg a zöld energiaátállás ütemtervét, addig most a legalapvetőbb biztonságunk sürgeti a megfelelő lépéseket. A zöld mozgalmak évtizedek óta szorgalmazzák a rendszerek olyan irányú átalakítását, hogy az energiát a lehető legközelebbről, a lehető legkevésbé kiszolgáltatott helyzetből, a lehető legkülönfélébb megújulók bevonásával, a lehető legáltalánosabban rendelkezésre álló módon próbálják meg biztosítani. Vajon az orosz-ukrán konfliktusra adott válaszaink is ezt vetítik előre? És mi történik az atomenergiával? És Paks 2-vel? Tudjuk-e finanszírozni a zöld átállást akkor, amikor a kormányok a legbékepártibb országokban is megduplázzák a védelemre szánt katonai költségvetéseket? Ezekre keresi a választ Köves Alexandra Jávor Benedek biológussal, energiapolitikussal, volt EP képviselővel, a főváros brüsszeli képviseletének vezetőjével.

Míg ökológiai szempontból nincsen zöldebb energia annál, amit egyáltalán nem kell felhasználni, még a legfenntarthatóbb életvitelhez is szükségünk van energiára. Ráadásul az energiahatékonyságra vonatkozó beruházások, mint például a megújulók infrastrukturális kiépítésének energiaigénye még mindig először fosszilis energiát követel meg.  Ukrajna orosz megtámadásáig azonban a zöld energiaátállásról a szén-dioxid csökkentésének kényszere miatt beszélt a világ és évtizedekben gondolkodott. Most azonban a zöld átmenet teljesen más megvilágításba került, és sokan már a jövő téli fűtésen gondolkodnak. Összeurópai szinten – Magyarország esetében pedig hangsúlyosan – egyértelművé vált, hogy az energiarendszerek kitettsége tarthatatlan mértéket öltött. A zöld mozgalmak évtizedek óta szorgalmazzák a rendszerek olyan irányú átalakítását, hogy az energiát a lehető legközelebbről, a lehető legkevésbé kiszolgáltatott helyzetből, a lehető legkülönfélébb megújulók bevonásával, a lehető legáltalánosabban rendelkezésre álló módon próbálják meg biztosítani. Vajon a jelenlegi helyzet is ezt diktálja? És mi történik az atomenergiával? Míg sokan ebben láthatják a megoldást, Paks 2 esete is jól mutatja, hogy az nem csökkenti egy nemzet energiafüggőségét kellő mértékben. De miért nem? És mi történik a zöld átállással akkor, amikor a kormányok a legbékepártibb országokban is megduplázzák a védelemre szánt katonai költségvetéseket? Ebben az adásban ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Jávor Benedek biológussal, energiapolitikussal, volt EP képviselővel, a főváros brüsszeli képviseletének vezetőjével.

Címfotó: paks2.hu