"

A széteső kapitalizmus viszonyai között a tömegek az elnyomottak szokàsos életét élik, ám a végleges elszegényedés jobban fenyegeti őket mint valaha. Ha kenyerüket megnagyobbítani vagy megjavítani nem tudják, kénytelenek megvédelmezni.

A kapitalista rendszer növekedő értelmetlenségének két alapvető tényezője: a munkanélküliség és a megélhetés drágulása.

A tôkések és kormányaik megkísérlik a dolgozókra hárítani a válság, a fegyverkezés terheit, a pénzügyi rendszer zűrzavarát és a kapitaliszmus  minden egyéb baját.

 Mi munkát és tisztes megélhetést követelünk mindenkinek.

Az egyre zabolátlanabb jelleget öltő drágulás ellen a mozgó bérskála jelszavával tudunk harcolni. Követelnünk kell a kollektív szerződéseket, melyeknek biztosítaniuk kell a bérek automatikus növekedését (index) abban az ütemben, ahogy a fogyasztási cikkek ára növekszik.

Nem tűrhetjük, hogy a munkások egy növekvő része krónikus munkanélkülivé válik, nyomorultul sínylődik. A munkához való jog a munkás egyetlen valódi joga a kizsákmányuláson alapuló társadalomban., de ezt a jogot is megtagadják tőle.

A munkanélküliség ellen a közmunkák követelése mellett a munkaidő mozgó skálája jelszavával kell előállni. A szakszervezeteknek és egyéb tömegszervezeteknek össze kell kapcsolni a dolgozókat és munkanélkülieket a kölcsönös szolidaritás elvén. A rendelkezésre álló munkát meg kell osztani az összes létező munkás között és eszerint meghatározni a heti munkaidő hosszát. Minden munkás munkabére meg kell feleljen régi bérének és követnie kell az árak mozgását szigorúan biztosított minimummal.

A munkáltatók és a politikusok be fogják mutatni követeléseink „megvalósíthatatlanságát”. A munkásoknak kategorikusan vissza kell utasítaniuk ezeket az érveléseket, mert nem az ellentétes anyagi érdekeltség „normális” ütközéséről van szó, hanem arról, hogy a munkásság megóvja magát a széteséstől, a demoralizálódástól és a pusztulástól.

Pusztuljon a kapitalizmus, ha nem képes kielégíteni a saját maga által létrehozott bajból kerekedő elkerülhetetlen követeléseket! A követelések megvalósítása  csak harcban dőlhet el.. Akármi is legyen az azonnali, gyakorlati siker, e küzdelem alapja lesz a legjobb mód arra, hogy a dolgozók megértsék a kapitalista rabszolgatartás megsemmisítésének szükségességét."

Forrás: Átmeneti program, valódi nevén "A kapitalizmus agóniája és a Negyedik Internacionálé feladatai. A tömegek mozgósítása az átmeneti követelések köré, mint a hatalomátvétel előkészítése" 1938.