Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest ez évi közbeszélgetés-sorozatának címe: „Társadalmi kiegyezés lehetősége Magyarországon”. A sorozat célja, hogy feltérképezze a megbékélés és harmónia lehetőségét az egymással jelenleg éles ellentétben álló csoportok és jelenségek között.

A rendszerváltás óta a hazánkban működő multik léptékekkel több támogatást kaptak, mint a hazai kkv-k. Miért lenne jó, ha ez megváltozna? A beszélgetéssorozat ez évi utolsó, novemberi rendezvényén Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója és Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskola vezetője beszélgettek a Magyarországon működő különböző méretű vállalkozások támogatási rendszeréről Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével a Kossuth Klubban.

Néhány kérdés, amelyekről a szakértők elmondták véleményüket: Mennyire függ még a magyar gazdaság a multiktól? Vannak-e magyar multik? Igaz-e még az alacsony hozzáadott érték tézis? Elhisszük-e a multik termelékenységi adatait (transzferárazás)? Elhisszük-e a kkv-k termelékenységi adatait (minden költség könyvelése, fekete bérek stb.)? Mitől javult a hazai kkv-k termelékenysége? Mi a kkv-k megsegítésének jó policyja: közvetlen támogatások, alacsony hitel, jó oktatás? Hogy lehet kiegyensúlyozni a multikat és a kkv-kat segítő állami politikát?

Egy-egy érdekes, fontos gondolat a résztvevőktől: Sass Magdolna szerint ma már árnyaltabb a magyar gazdaság vállalat szerkezete annál, hogy azt gondoljuk: külföldi multik az egyik és hazai közép- és kisvállalkozások a másik oldalon. Vannak hazai nagyvállalatok és közülük néhány külföldön is sikeres. Nem kétpólusú a magyar vállalatszerkezet, hanem heterogén. Vannak nagyon sikeres, külföldön is versenyképes hazai kis- és középvállalkozások, és működnek hazánkban a magas termelékenységű multik mellett alacsony hozzáadott értéket előállító összeszerelő nemzetközi vállalatok is.

Szepesi Balázs szerint sem duális a magyar gazdaság. Nem jellemző, hogy a magyar vállalatok valamilyen alacsony szintű hazai igényre jönnének létre. Szinte minden magyar vállalkozás hozzákapcsolódik a világpiachoz, integrálódik a világgazdaságba. A magyar gazdaság elmúlt 30 éve a nemzetközi gazdaságba való integráció története – mondja a szakértő. A jelenlegi gazdasági-vállalati szerkezetünk a mindenkori kormányok gazdaságpolitikájának következménye, nem belecsúsztunk, a gazdaság vállalkozási szerkezetét jól-rosszul magunk alakítottuk.