Összefoglalás
A világ körülbelül háromfokos globális felmelegedés felé tart, Ausztria pedig akár négyfokos felé is. A klímaválság milliárdnyi ember létét fenyegeti és növeli a geopolitikai kockázatokat.
A globális felmelegedés egyik központi,eddig alig tárgyalt mozgatórugója a katonaság. Jelentős üvegházhatású gázkibocsátást okoz–folyamatos működése, infrastruktúrája, fegyvergyártása és ellátási láncai révén.Ugyanakkor a katonai kibocsátásokat eddig teljesen elégtelenül rögzítik és alig szabályozzák.
- Ausztriában is.Az Attac számításai szerint 2025-ben a katonai szektor globális kibocsátása körülbelül 4,3milliárd tonna CO2-egyenérték volt. Ez a globális kibocsátás körül belül 8 százalékát teszi ki.
A globális katonai kiadások azonban továbbra is gyorsan emelkednek, így a klímacélok de facto elérhetetlenné válnak. Ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5–2 fokrakorlátozzák,a Párizsi Megállapodás szerint 2030-ig felére kell csökkenteni a globális üvegházhatású gázok kibocsátását. Ha a globális katonai kiadások a tervek szerint tovább emelkednek, 2030-ban a világ hadseregei a maximálisan megengedett teljes kibocsátás körülbelül 25 százalékát fogják felhasználni.
Az európai NATO-tagállamok katonai kibocsátásai az EU éghajlat-politikai célkitűzései tekintetében hasonló nagyságrendűek (26százalék). Még az ipar, a közlekedés vagy az energiaágazatban elért komoly kibocsátás csökkentéseket is semmissé tenné a katonai szektor. Ha a bejelentett fegyverkezési programokat végrehajtják, akkor még a legminimálisabb éghajlat-politikai célok is elérhetetlen távolságba kerülnek.
„A fegyverkezési verseny aláássa a klímaválság enyhítésének minden esélyét. Ez nem csak több kibocsátást jelent, hanem kevesebb mozgásteret is a klíma,szociális és békepolitikában. Aki komolyan veszi a klímavédelmet, annak a katonai beruházásokat olyan területekre kell átirányítania, mint a klímavédelem – és nem fordítva.”
(Max Hollweg, Attac Ausztria)
1. Kezdeti helyzet: a világ fegyverkezési lázban
A háborúk és a geopolitikai feszültségek az elmúlt években új globális fegyverkezési boomhoz vezettek. Sok állam jelentősen és hosszú távon növeli katonai költségvetését. Az Európai Unió a „ReArm Europe” programmal több mint 800 milliárd eurót szán katonai kapacitásokra. Ezzel párhuzamosan a NATO-tagállamok új célokat tűztek ki a védelmi kiadásokra vonatkozóan, amelyek a bruttó hazai termék 3,5–5 százalékát teszik ki. Ehhez több száz milliárd euró további beruházás lenne szükséges a hadseregekbe.
Az EU mellett elsősorban Kína, Oroszország és az USA végez évek óta jelentős fegyverkezést. 2024-ben a világ katonai kiadásai az előző évhez képest közel 10 százalékkal emelkedtek, és rekordszintű 2718 milliárd dollárt tettek ki. Ennek több mint a fele (55 százalék) a NATO-országokra jutott. (1) Haa globális katonai kiadások továbbra is évente 10 százalékkal növekednek, 2030-ban eléri a 4815 milliárd dollárt. A világszintű fegyverkezési tervekre tekintettel ez egy teljesen reális forgatókönyv.
Ausztria is csatlakozik ehhez a fejleményhez. Az európai előírások teljesítése érdekében a katonai kiadásokat a GDP 2%-ára kell emelni. A jelenlegi előrejelzések2szerint ez 2032-től kezdődően több mint 12 milliárd eurós éves kiadást jelent, ami több mint kétszerese a 2025-ös értéknek.
Ezen felül a német kormány az „Aufbauplan 2032+” keretében további beruházásokat tervez körülbelül 17 milliárd euró értékben, különösen harci repülőgépek, harckocsik és egyéb nehéz fegyverrendszerek területén3.
2. A katonaság különösen különösen káros a klímára
Az empirikus kutatások egyértelmű összefüggést mutatnak a növekvő katonai kiadások és a növekvő üvegházhatású gázkibocsátás között. Az IPCC- forgatókönyveken4alapuló modellek arra utalnak, hogy a további katonai kiadások szisztematikusan magasabb CO2-intenzitással járnak a teljes gazdaságban.
2.1. Több, mint csak üzemanyag-fogyasztás
A katonai kibocsátások túlnyomó része az operatív műveletek során keletkezik. Az üzemanyagok rendszeresen az energiafogyasztás több mint kétharmadát teszik ki. Különösen kibocsátásintenzívek a légierő, a haditengerészet és a nehéz szárazföldi rendszerek – mind bevetés közben, mind gyakorlatok során.Ezen felül a német kormány az „Aufbauplan 2032+” keretében további beruházásokat tervez körülbelül 17 milliárd euró értékben, különösen harci repülőgépek, harckocsik és egyéb nehéz fegyverrendszerek területén
Ehhez jönnek még a fegyvergyártásból, a globális ellátási láncokból, az infrastrukturális projektekből, valamint a karbantartásból és a logisztikából származó jelentős közvetett kibocsátások. Ezeket az előzetes kibocsátásokat a nemzeti klímamérlegek gyakran nem vagy csak elégtelenül veszik figyelembe, ami a katonaság tényleges éghajlati hatásának szisztematikus alulbecsléséhez vezet. 5
Miből állnak akatonai kibocsátások? 6
- Operatív kibocsátások
- Harci repülőgépek, hajók,
tankok, helikopterek és
katonai járművek üzemanyag-
fogyasztása, bevetés és
gyakorlati műveletek során
- Infrastruktúra-kibocsátások
- Katonai bázisok,laktanyák,
kikötők, repülőterek,
radarállomások és ellátóraktárak
üzemeltetéséhez és
karbantartásához szükséges
energia fogyasztás
- beszerzés,logisztika,ellátási
láncok éshulladék
- Fegyverek,lőszerekés
Katonai felszerelések(pl.tankok,
repülőgépek,műholdak)gyártása
- Anyagok,pótalkatrészekés
Csapatok szállítása szerte a világon
- Elavult fegyverrendszerek,
felszerelések és katonai bázisok leszerelése
Tudományos tanulmányok azt is kimutatják, hogy a nagy konfliktusok, mint az iraki háború vagy az ukrajnai háború, nemcsak hatalmas emberi szenvedést és ökológiai károkat okoztak, hanem hosszú távú kibocsátási nyomokat is hagytak maguk után, például az infrastruktúra megsemmisülése és az energiaigényes újjáépítés révén. 7
A katonai tevékenységek „zöld fegyverkezés” keretében történő dekarbonizálására irányuló kísérletek alig változtatnak ezen strukturális ellentmondásokon. A hatékonyság növelése vagy az alternatív üzemanyagok alkalmazása csökkentheti az egyes kibocsátási forrásokat, de nem változtatja meg egy olyan szektor alapvető logikáját, amely energiaigényes rendszerekre, globális ellátási láncokra és potenciális pusztításra épül.
2.2. Szabályozás és jelentéstételi kötelezettség hiánya
A katonai szektor emellett a klímapolitikában is különleges szerepet játszik. Történelmileg az USA nyomására a katonai kibocsátásokról szóló jelentéstétel kizárták a Kiotói Jegyzőkönyvből(1997) kizárták, és a 2015-ös Párizsi Megállapodásban is önkéntes alapon maradt.
Ennek következtében ma egyetlen kormány sem köteles katonai kibocsátásait teljes körűen jelenteni az ENSZ Éghajlat-politikai Keretegyezményének (UNFCCC). Összességében a jelentések nemcsak hiányosak, hanem egységtelenek is, ami jelentős hiányosságot eredményez a globális éghajlati mérlegekben és éghajlatpolitikákban.
Ez a kivétel gyengíti a klímapolitika összességének koherenciáját, és egy vakfoltot eredményez: az úgynevezett „katonai kibocsátási rést”. Bár 2023 óta jelentősen megnőtt a témával kapcsolatos publikációk száma, ezekben is többnyire csak becslések szerepelnek, mivel például a pontos üzemanyag-fogyasztás és hasonló adatok titkosak. 8
2.3. A katonai kiadások a klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás rovására mennek
A közvetlen kibocsátási hatások mellett a fegyverkezés jelentős pénzügyi mellékhatásokkal is jár. A növekvő katonai kiadások hosszú időre lekötik a közpénzeket. A fegyverekbe befektetett pénz hiányzik az egészségügyből, a gondozásból, az oktatásból és a klímavédelemből is – különösen szűkös költségvetésű időkben. Miközben az osztrák kormány megszünteti a klímavédelmi intézkedéseket és eltörli a klímabónuszt, megduplázza a katonai kiadásokat.
A magasabb katonai kiadások sok országban a fejlesztési együttműködés és a nemzetközi klímafinanszírozás csökkentésével járnak együtt. Már 2023-ban és 2024- ben a NATO-országok jelentősen megnövelték katonai kiadásaikat, miközben a fejlesztési segélyek költségvetése csökkent. 9 2025-ben ez a tendencia folytatódott.
Az osztrák fejlesztési együttműködés és a külföldi katasztrófaalap költségvetése is csaknem egynegyedével csökken 2026 végéig 2024-hez képest. 10 Ez különösen azokat a klímaalkalmazkodási programokat érinti, amelyek a globális déli országokban valósulnak meg, amelyek átlagon felül érintettek a globális felmelegedés következményeivel.
Ez a prioritások eltolódása hosszú távon növeli a társadalmi feszültségek, a gazdasági instabilitás és további erőszakos konfliktusok kockázatát.
3. Mennyire káros a hadsereg a klímára?
Már 2019-ben, azaz még az orosz támadás előtt Ukrajna ellen és a jelenlegi fegyverkezési verseny kezdete előtt, a fegyveres erők világszerte körülbelül 2,75 milliárd tonna CO2-egyenértéket okoztak. Ez a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 5,5 százalékát tette ki. Ha a világ hadseregei egy önálló államot alkottak volna, akkor már akkor is a negyedik helyen álltak volna a legnagyobb kibocsátók között – Kína, az USA és India mögött. 11
Az Attac konzervatív számításai szerint, amelyek a Scientists for Global Responsibility 12adatain alapulnak, a globális katonai kiadások évi 10 százalékos növekedését feltételezve, 2030-ra az összes hadsereg üvegházhatású gázkibocsátása több mint 6,9 milliárd tonna CO2-egyenértékre fog növekedni. Ez 2,5-szerese lenne a 2019-es értéknek.
Ha ezeket a számokat összevetjük a 2030-ra vonatkozó globális kibocsátási határértékekkel, a probléma mértéke egyértelművé válik: ahhoz, hogy a globális felmelegedést 1,5–2 fok között tartsuk, a Párizsi Megállapodás szerint 2030-ig felére kell csökkenteni a globális üvegházhatású gázok kibocsátását – 54 milliárdegyenértékre nőne. 14
Az EU viszont azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra kibocsátását 2,3 milliárd tonnára korlátozza. Még ha az EU-NATO-tagállamok, Nagy-Britannia is beleértve, nem is egyeznek meg az EU egészével, a katonai kibocsátás 2030-ban így is az európai teljes kibocsátás körülbelül 26 százalékát tenné ki. Figyelembe kell venni azt is, hogy a NATO-országok időközben megállapodtak abban, hogy katonai kiadásaikat részben nem csak 3,5 százalékra, hanem akár 5 százalékra is emelik a GDP-hez viszonyítva.
A többletfogyasztás meghaladhatja a szükséges EU- kibocsátás-csökkentést
A Transnational Institute egy másik tanulmánya 15 csak a NATO-országok operatív kibocsátásait elemzi, vagyis azokat az üvegházhatású gázokat, amelyek kizárólag a fegyveres erők energia- és üzemanyag-fogyasztásából származnak. A tanulmány összehasonlítja a korábbi 2%- os célkitűzés kibocsátásait a bruttó hazai termék 3,5%-át kitevő célkitűzéssel. 2025 és 2030 között ez további 692 millió tonna CO2 -egyenérték kibocsátását jelentené. A GDP 5 százalékát kitevő katonai kiadások mellett a NATO kibocsátása akár 1120 millió tonna CO2 - egyenértékkel is növekedhetne.
Összehasonlításképpen: az EU-nak 2025 és 2030 között további 875 millió tonna CO2-egyenértékű kibocsátást kell megtakarítania ahhoz, hogy elérje a 2030-as célt. Az EU- nak 2030-ig szükséges kibocsátáscsökkentéseit tehát a NATO fegyverkezése önmagában semlegesítené.
Ausztria: Klímateller a harci repülőgépek kibocsátása ellen?
Ausztria részben nyilvántartja a katonai kibocsátásokat, de a mérleg hiányos: csak az energia- és üzemanyag- fogyasztást veszik figyelembe, a pontos mérleg csak homályosan van lebontva. A beszerzésből és a termelésből származó előzetes kibocsátások nagyrészt hiányoznak.
2020-ra és 2021-re a szövetségi hadsereg körülbelül120 000 tonna CO2-egyenértéket jelentett. A katonai kiadások 2032-ig tervezett megduplázásával vagy megháromszorozásával előre látható, hogy a katonai kibocsátások jelentősen megnőnek, és a más szektorokban elért tényleges kibocsátáscsökkentések ismét semlegesítődnek. 16
Az osztrák hadsereg dekarbonizációs törekvései jól mutatják ezt az ellentmondást. Az úgynevezett„klímateller” (klíma-tányér) program keretében 2021 óta regionális ételeket szolgálnak fel a laktanyákban. 17 A fűtési rendszereket részben hőszivattyúkra cserélték, és elektromos autókból álló flottát vásároltak.
Ezek az emissziómegtakarítások azonban aránytalanok azokhoz az emissziókhoz képest, amelyeket a 2032+ fejlesztési terv részeként 36 új harci repülőgép okoz. Egy Eurofighter repülőgép egyetlen repülési órában körülbelül1811 tonna CO2-t bocsát ki.
Ez messze meghaladja azátlagos osztrák lakos egész évi kibocsátását. 19
4. Következtetés
Az Attac számításai azt mutatják, hogy a katonai felkészülés növeli az emissziókat Ausztriában, az EU- ban és globálisan. Ha a bejelentett fegyverkezési programok megvalósulnak, akkor még a minimális éghajlati célok is elérhetetlen távolságba kerülnek. A háború ökológiai pusztításait – megsemmisült ökoszisztémák, tűzvészek, bombázások és az újjáépítéssel járó kibocsátások – még nem is számolták bele. A „zöld hadsereg” illúzió: minden további milliárd, amelyet fegyverekre fordítanak, több kibocsátást és kevesebb mozgásteret jelent a klíma-, szociális és béke- politikában.
Ugyanakkor a klímaválság maga is konfliktusokat szít: a hőség, az aszályok és az áradások fokozzák a társadalmi feszültségeket, megfosztják az embereket megélhetésüktől és erőszakot szítanak.
Az ebből fakadó konfliktusok új szenvedést okoznak, tönkreteszik a környezetet és az éghajlatot – egy ördögi kör. 20, 21. Ahelyett, hogy kizárólag arra koncentrálnánk, hogy a klímaváltozás hogyan fenyegeti a biztonságot, figyelembe kell venni azt is, hogy a militarizáció hogyan súlyosbítja a klímaválságot.
Aki a katonai elszigetelődés helyett a klímaigazságosságra támaszkodik, az végül pontosan azokat a válságokat súlyosbítja, amelyek ellen állítólag védeni akar. Ennek a fejleménynek nem a biztonság vagy a társadalmi kohézió a nyertese, hanem a fegyvergyártó vállalatok és az autoriter rezsimek.
Követelések:
A fegyverkezési verseny aláás minden esélyt a klímaválság enyhítésére. Ezért az Attac a következőket javasolja:
1. A katonai üvegházhatású gázkibocsátást végre kötelezően be kell építeni a nemzetközi klímapolitikába. A katonaság eddigi különleges klímapolitikai kezelését meg kell szüntetni. Az ENSZ éghajlat-tárgyalásain (COP) egységes, kötelező jelentéstételi kötelezettségeket kell létrehozni minden állam számára – beleértve a közvetlen kibocsátásokat, az energiafelhasználást és a szállítási láncokból, beszerzésből és bevetésekből származó közvetett kibocsátásokat. Amit nem mérnek, azt nem is lehet szabályozni.
2. Meg kell állítani a nemzetközi fegyverkezési versenyt és csökkenteni kell a katonai kiadásokat. Az átláthatóság önmagában nem elég, a „zöld hadsereg” pedig illúzió. A katonai kibocsátások csökkentése csak akkor lehetséges, ha véget vetnek a háborúknak és a fegyverkezési versenynek. Ausztria számára ez azt jelenti, hogy
- Nemet a katonai kiadások GDP 2%-ra történő emelésére
- Nemet Ausztria részvételére az EU ReArm Europe fegyverkezési programjában
- Igent a szociális biztonságba, a klímavédelembe és a béketeremtő munkába történő beruházásokra
Ennek a irányváltásnak az előfeltétele a biztonsági és fiskális politikai prioritások alapvető újraértékelése: a jelenleg domináns elrettentési logika valójában fegyverkezési spirálhoz és további eszkalációhoz vezet, és megerősíti a biztonsági dilemmát.
3. A fegyveripart demokratikus ellenőrzés alá kell helyezni, és alacsony kibocsátású, polgári célú termelésre kell átállítani. Ehhez különösen fontos a megújuló energiák fejlesztése, a tömegközlekedés (vonatok, elektromos buszok) és a hozzájuk tartozó infrastruktúra kiépítése. Ezek az intézkedések támogatják a sürgősen szükséges társadalmi-ökológiai átalakulást, amelyet a szakértők és a civil társadalom évek óta követel.
Források és irodalom
1. https://www.sipri.org/databases/milex
2. Attac-tanulmány (2025): Fegyvergyártó vállalatok és a háborúból származó profit. Elemzés a fegyveripar európai védelmi politikára gyakorolt szisztematikus hatásáról
3. https://www.derstandard.at/story/3000000269807/bundesheer-will-trotz-sparbedarfs-an-ruestungszielen-fest-halten
4. Dong et al. (2025) Nature Communications – A növekvő katonai kiadások veszélyeztetik az éghajlatvédelmi célokat
5. CEOBS (2022): A hadsereg globális üvegházhatású gázkibocsátásának becslése
6. Greenly: Európa újrafegyverkezése: a szén-dioxid-lábnyom számítása
7. Dong et al. (2025) Nature Communications – A növekvő katonai kiadások veszélyeztetik a klímacélokat
8. https://www.reuters.com/business/environment/worlds-war-greenhouse-gas-emissions-has-military-blind-spot-2023-07-10/
9. TNI tanulmány (2025): A NATO 3,5%-os kiadási célja – minden szempontból fenntarthatatlan
10. https://www.globaleverantwortung.at/presseaussendung-regierung-kuerzt-in-aeusserst-kritischem-moment/
11. https://ceobs.org/new-estimate-global-military-is-responsible-for-more-emissions-than-russia/
12. Uo.
13. https://climateactiontracker.org/publications/warming-projections-global-update-2025/
14. Konkrétan 146 millió tonnáról 2019-ben körülbelül 462 millió tonnára. https://www.allianz.com/content/ dam/onemarketing/azcom/Allianz_com/economic-research/publications/specials/en/2025/june/2025-06-02- defense.pdf 38. o.
15. TNI tanulmány (2025): A NATO 3,5%-os kiadási célja – minden szempontból fenntarthatatlan
16. https://www.moment.at/story/vom-bundesheer-bis-zum-ukraine-krieg-wie-umweltschaedlich-ist-das-militaer/
17. https://www.bmlv.gv.at/cms/artikel.php?ID=11075
18. https://www.tagesschau.de/investigativ/rbb/klimaziele-bundeswehr-co2-emissionen-101.html
19. https://www.umweltbundesamt.at/fileadmin/site/publikationen/rep0871.pdf
20. Michelini, S. (2025). Átfogó keretrendszer a szervezett erőszak és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatra vonatkozóan. Geopolitika, 1–35.
21. Patil, P. P. (2025). A globális gazdaság jelentős anyagi intenzívebbé válásával kapcsolatos katonai kiadások. Zenodo.
Attac Insights – az Attac Austria kiadványa
Szerzők: Hanna Braun, Max Hollweg és David Walch Szerkesztés és layout: Barbara Cäcilia Supper-Schmitzberger Bécs, 2026. február
Kérdések és kapcsolat:
David Walch sajtótitkár, Attac Ausztria
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
mobil: + 43 650 544 00 10
+ 43 1 544 00 10 10
Attac Österreich Margaretenstraße 166/3/25 1050 Bécs www.attac.at
Forrás: Attac Policy Insights 2026.02.2. szám
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
