Az Európai Bizottság arra készül, hogy akár alapvetően átalakítsa az EU-s források felhasználásának és főleg szétosztásának a mechanizmusát. A Régiók Európai Bizottsága elnökével, Tüttő Katával beszélgettünk arról, hogy nem tagállami szintet nézve mit jelent ez a vita például az önkormányzatok szempontjából.

Az Európai Unió önkormányzati „parlamentje” a Régiók Bizottsága. Feladata, hogy ne csak a tagállamok kormányainak vagy az Európai Parlamenten keresztül a választott politikusoknak, hanem a települések vezetőinek is megjelenjen az érdeke és a véleménye a döntéshozatal során. A Régiók Bizottsága elnöki posztját az elkövetkező két és fél évben Tüttő Kata tölti be. Ez a 2004-es csatlakozás óta az első alkalom, hogy választott politikus valamelyik nagy EU-s intézmény élén állhat (Európai Parlament, Európai Bizottság, ECOSOC, Régiók Bizottsága).

A beszélgetés apropója mégsem ez volt, hanem az az átalakítási folyamat, amely során az Európai Bizottság a következő hétéves fejlesztési időszakra át kívánja alakítani a kohéziós források felhasználását. Ezek a pénzek azt a célt szolgálták, hogy minimum ne növekedjenek a fejlettségi különbségek az egyes régiók között. Nyilván vitatható, hogy ez mennyire volt sikeres, ugyanakkor a célt senki nem vitatja.

A források elköltésének módját viszont sok kritika érte. Ezek gyakran egymásnak ellentmondóak. Az egyik irányzat, és ezt sok tekintetben a magyar kormány is képviseli, hogy a források felhasználása ne legyen kötött. Azaz ne szóljon bele mélységében az Európai Bizottság, hogy mire is költik el ezeket a pénzeket.

A másik megközelítés éppen arról szól, hogy a jogállamisági szempontok még erősebben érvényesüljenek, és legyen pénzügyi következménye, ha egy tagállam tartósan az EU ellen lép fel. Ez persze azzal járhat, hogy ha a forrásokat elzárják a tagállamtól, azzal a települési önkormányzatokat is büntetik. Ezért merülhet fel sokszor, hogy az EU-s források elköltésének hangsúlya tevődjön át a nemzetállami szintről a közvetlen EU-s szintre.

A covid alatt az Európai Bizottság kipróbált egy gyors, csak mérföldkövekhez kötött finanszírozási rendszert. A mostani vitában az merül fel, hogy ez lehetne az alapja az új kohéziós politikának. Ez ugyanakkor azzal a veszéllyel jár, hogy a települések lehetnek ennek a vesztesei.

Tüttő Kata a beszélgetés során felhívta a figyelmet arra, hogy egyelőre nincs konkrét, az Európai Bizottság által leírt terv, ezért az EU „önkormányzati parlamentje”, a Régiók Európai Bizottsága azt a tapasztalati oldalt tudja a vitához hozzáadni, amit a települési vezetők látnak. Ennek egyik eleme, hogy ha a versenyképesség erősítése kapcsán éppen azokat pénzeket viszik el az egyes programok mögül, amelyek eddig rendelkezésre álltak a kistelepülések felzárkóztatására is, akkor az EU eszméje szenvedhet károkat.

Címfotó: Ladjánszki Máté – Népszava