A Stockholmi Nemzetközi Békeszakértő Intézet (SIPRI) által közzétett új adatok szerint Európa a 2024-es globális katonai kiadások robbanásszerű növekedésének egyik fő hajtóereje volt. Az elmúlt több mint 30 év legnagyobb mértékű fegyverkiadási növekedését regisztráló adatsorban az európai országok 693 milliárd dollárt fordítottak fegyverkezésre – egy a szakszervezeteket és a lakosságot is aggasztó, átfogó militarizációs kampány keretében.

A nagyobb európai gazdaságok – különösen Németország, Lengyelország, Franciaország és Nagy-Britannia – a SIPRI lista élén találhatók a világ legnagyobb fegyverkiadó országai között, regionális szomszédjaik, Oroszország és Ukrajna mellett. „A Németország és számos más európai ország által mostanában folytatott politika azt sugallja, hogy Európa belépett a magas és egyre növekvő katonai kiadások korába, amely várhatóan a közeljövőben is folytatódni fog” – figyelmeztetett a SIPRI kutatója, Lorenzo Scarazzato.

Míg Oroszország 149 milliárd dolláros katonai költségvetése meghaladja bármely európai országét, négy EU-tagállam – Németország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország – együttes védelmi kiadása még így is több mint 80 milliárd dollárral magasabb. Ez további kérdéseket vet fel az EU militarizációs lökésének mögötti indokokkal kapcsolatban, különösen a „Rearm Europe” kezdeményezés keretében.

Elemzők a kiadások növekedését részben az ukrajnai háborúval, részben pedig az európai kormányok egyesült államokbeli szövetségük jövőjéről való aggodalmaival hozták összefüggésbe – különösen, hogy a második Trump-kormányzat nyomást gyakorol rájuk a NATO-s költségek növelésére, miközben új vámokat is kilátásba helyez. De ez a stratégia nem feltétlenül hozza a kívánt eredményt. „Érdemes megjegyezni, hogy a kiadások növelése önmagában nem feltétlenül eredményez jelentősebb katonai képességet vagy függetlenséget az USA-tól” – hangsúlyozta a SIPRI kutatója, Jade Guiberteau. „Ezek jóval összetettebb feladatok.”

Ebben a helyzetben Ukrajna speciális helyzetben találja magát. Már így is Európa egyik legnagyobb katonai kiadójaként, a 60 milliárd dolláros katonai segélyt saját költségvetéséhez számítva a világ élvonalába kerülne. „Ha ezt beleszámítanánk, Ukrajna katonai kiadása elérte volna a 135 milliárd dollárt, amivel a világ negyedik legnagyobb fegyverkiadója lett volna” – áll a jelentésben. Emellett, ahogy a SIPRI kutatója, Diego Lopes da Silva rámutat, Ukrajna minden adóbevétele jelenleg a katonai kiadásokra megy el.

Mindeközben a Zelenszkij-kormány európai támogatói továbbra is a háborús megoldást részesítik előnyben, elkerülve a komoly béketárgyalásokat. Az USA-ban, bár a Trump-kormány kezdeményezéseket tett a háború lezárására, egy úgynevezett ásványi egyezményt írt alá Ukrajnával, amely várhatóan hozzáférést biztosít az ország ásványi-, olaj- és gázkészleteinek jelentős részéhez, cserébe katonai segélyért és egy keményebb oroszellenes álláspontért.

A jelenlegi trendekkel szemben a regionális háborúellenes aktivisták azt hangsúlyozzák, hogy a végtelen fegyverszállítások csak elhúzzák a konfliktust, miközben nincs valódi megoldási terv. A Stop the War koalíció aktivistái rámutatnak, hogy ez a megközelítés nemcsak több halálhoz vezet Ukrajnában, hanem kimeríti a nyilvános forrásokat is szerte Európában. A fegyverekre költött milliárdok a társadalombiztosítás és a közszolgáltatások rovására mennek.

Andrew Murray, a Stop the War aktivistája a brit miniszterelnök, Keir Starmer kapcsán kijelentette: „Minden lépésében a háborút helyezi a nép jólété elé, mítoszokra hivatkozva ürügyként, hogy egyre több pénzt öntsön a fegyveriparba, miközben a fogyatékkal élők, nyugdíjasok és a szegények alapellátását hanyagolja.” Ugyanez elmondható más európai vezetőkről is, akik továbbra is a militarizációt részesítik előnyben a valódi regionális biztonságépítés helyett.

forrás: Peoples Dispatch