BALMIX - Az EU lobbi rangsora

A Big Tech, az energiaipar, a bankszektor és a vegyipar dominál.

A LobbyFacts adatbázisunkból származó információk alapján azonosítottuk azt a 162 vállalatot és szakmai szövetséget, amelyek legalább 343 millió eurót költenek uniós lobbitevékenységre. Ez 2020 óta egyharmaddal nagyobb költségvetést jelent. A végösszeg csak azokat tartalmazza, amelyek 1 millió eurós vagy annál nagyobb éves kiadást jelentettek be; az uniós lobbitevékenységre fordított összes vállalati kiadás valódi összege ennél jóval magasabb.

Befolyásolási erőfeszítéseik pedig sikeresek, tekintve az Európai Bizottság jelenlegi terveit, amelyek egy agresszív deregulációs menetrendre és a zöld politikáknak az úgynevezett „tiszta ipari megállapodással” való felváltására irányulnak - amely felett a nagy környezetszennyezőknek hatalmas befolyása volt.

Elemzésünk szerint az uniós döntéshozatali folyamatok esetében fennáll a regulator ycapturevalós veszélye, és szinte semmilyen hatékony védelem nem létezik. Inkább a vállalati versenyképességet helyezik előtérbe a demokratikus értékekkel, valamint a szociális és környezetvédelmi védelemmel szemben.

A regulatory capture (magyarul kb.: szabályozó hatóságok befolyásolása vagy „elfogása”) a politikai korrupció egyik formája, amely akkor következik be, amikor a szabályozó hatóságokat vagy politikai döntéshozókat egy kis érdekcsoport (lobby) kereskedelmi, ideológiai vagy politikai céljainak elősegítésére használják fel, ezzel ezeket az érdekeket az általános jóérét elé helyezve. A regulatory capture az állami működés egyik hibáját (állami szerepvállalási hibát) jelenti. Az érintett hatóságokat gyakran „befolyásolt” vagy „elfogott” hatóságoknak (angolul: captured agencies) nevezik.

A teljes adatanyag itt, a teljes tájékoztató pedig itt érhető el, beleértve a módszertant is.

Kik a nagy lobbisták - és mi a teendő velük?

A Corporate Europe Observatory és a LobbyControl új elemzése, amely a LobbyFacts online adatbázisunkból származik, bepillantást enged a brüsszeli vállalati szektor lobbiköltségeinek hatóerejébe. A 162 vállalat és szakmai szövetség, amelyek éves szinten több mint 1 millió eurós kiadást jelentettek be uniós lobbitevékenységre, együttesen legalább 343 millió eurót költenek évente. Ez 13 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, és 86 millió euróval több 2020 óta, ami az elmúlt 5 év során egyharmados növekedést jelent. [Lásd az adatokat.] Ráadásul ezek a számok valószínűleg jelentősen alulbecsültek: az uniós lobbizásra fordított összes vállalati kiadás valódi összege jóval magasabb. Minden adat a 2025. február 8-i állapotnak megfelelő.

https://youtu.be/AkJF9sYpQGY

A legmagasabb bevallási szinttel rendelkező ágazatok a következők: Big Tech(többek között Meta, Microsoft); Bank- és pénzügy(többek között Associationfor Financial Markets in Europe, European Banking Federation); Energia (többek között Fuels Europe, Shell); Vegyipar és agrárgazdaság (többek között European Chemical Industry Council, Bayer); az ágazatközi szakmai szövetségek (többek között BusinessEurope, Bundesverband de rDeutschen Industrie); és a gyógyszeripar (többek között European Federation of Pharmaceutic alIndustries and Associations, Novartis). Az alábbiakban kifejtettek szerint ez a rangsor a közelmúltbeli lobbicsatákat és tendenciákat tükrözi.

A vállalati lobbizás kifizetődő

Ezek a hatalmas összegek, amelyeket a legnagyobb vállalati érdekek költenek az EU-lobbizásra, nyilvánvalóan megtérülnek, tekintve a második von der Leyen-bizottság egyre gyorsuló üzletbarát politikáját. Majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy számos piszkos iparág személyesen ismertette politikai követeléseit Ursula von der Leyen elnökkel az antwerpeni nyilatkozatban, ezen a héten (február 26-án) Ursula von der Leyen visszatér Antwerpenbe, hogy elmondja az iparnak, hogyan kívánja megvalósítani az általuk megfogalmazott menetrendet. Úgy tűnik, hogy az úgynevezett tiszta ipari megállapodás vállalati jólétet és hamis éghajlati megoldásokat kínál, miközben figyelmen kívül hagyja a környezetszennyezés elleni küzdelem és a társadalmi igazságosság megvalósításának szükségességét. Eközben a vállalatok könyörtelen lobbizása már biztosította a versenyképességi iránytűt, egy olyan átfogó deregulációs programot, amely a Bizottság átfogó céljává az úgynevezett „vállalati versenyképességet” teszi. A valóságban ez a demokrácia, valamint a szociális és környezetvédelmi védelem rovására hozott szabályozások máglyája lesz.

Ironikus, hogy az elmúlt hónapokban egyes médiumok és a politikai jobboldal teljesen lefoglalták a zöld nem kormányzati szervezetek által az EU LIFE finanszírozási programjából - amely a civil társadalom mindenféle tevékenységére kiterjed - kapott 15 millió eurós támogatással kapcsolatos történetet, miközben az orruk előtt a legnagyobb vállalati lobbik évente legalább 343 millió eurót költöttek uniós lobbitevékenységre, beleértve a 41 millió eurós növekedést csak az elmúlt évben. Mellékjegyzet: Amint azt a tájékoztatóban részletesen kifejtettük, úgy véljük, hogy számos vállalati érdekeltség valószínűleg nem jelentette be a lobbitevékenységről szóló nyilatkozatát. Bár ezek az összegek és tevékenységek nem hasonlíthatók össze közvetlenül, rendkívül aggasztó, hogy az uniós intézmények így reagálnak az iparági lobbik követeléseire, miközben számos politikus arra törekszik, hogy korlátozza a civil társadalom mozgásterét és szerepvállalását Brüsszelben és Európa-szerte. Ezen minden józan döntéshozónak komolyan el kellene gondolkodtatnia.

Amint arra a Lobby Control az EU Lobby Report 2024 című jelentésében rámutatott, a vállalati lobbisták számos meggyőzési technikát alkalmaznak a személyes találkozóktól és a megrendelt tanulmányoktól kezdve a fedőszervezeteken és a mikrocélzott reklámokon keresztül történő rejtett befolyásolásig. A „forgóajtón” keresztül értékes kapcsolatokkal rendelkező volt politikusokat toboroznak. Hatalmas erőforrásaik és árnyalt stratégiáik aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy az uniós intézmények képesek-e ellenállni a jogtalan befolyásolásnak. Ezért az uniós intézményeknek újra kell gondolniuk a lobbiszabályokat.

Itt az ideje a szabályozási foglyul ejtés elleni küzdelemnek

Egyértelmű, hogy az uniós döntéshozatalt a szabályozási befolyásolás valós veszélye fenyegeti, és szinte semmilyen hatékony védelem nem létezik. Ez az elemzés megerősíti a lobby tűzfalak szükségességét a nyilvános döntéshozatal védelme érdekében. Az uniós intézmények már elkötelezték magukat amellett, hogy megvédik a döntéshozatalt a dohánylobbi befolyásától, de ezt nagyon hiányosan hajtják végre. Közben pedig egyértelműen indokolt lenne, ha a lobbivédelmi megközelítést kiterjesztenék a klímaválság és a környezetszennyezés kezelésére is. Első lépésként a Bizottságnak fel kellene hagynia az ipari lobbik számára biztosított kiváltságos hozzáféréssel, és biztosítania kellene, hogy a civil társadalom és a közösségek hangos és tiszta hangot halljanak.

Pontatlan adatok?

Amint arra a Corporate Europe Observatory és a LobbyControl évek óta rámutat, a jelenlegi uniós szintű átláthatósági és elszámoltathatósági eszközök nem megfelelőek. A Bizottság, a Parlament és a Tanács által működtetett kiemelt eszköz, az uniós lobbik átláthatósági nyilvántartása továbbra is tele van pontatlan adatokkal. Amint azt a módszertanunkban részleteztük, a 175, 1 millió eurót vagy annál nagyobb összeget elköltő, bevallottan lobbizó céget tartalmazó teljes adatállományban legalább 12 olyan bejegyzést azonosítottunk, ahol a lobbiköltségek ilyen szintje valószínűtlenül magasnak tűnt. Mellékesen megjegyezzük, hogy a brüsszeli buborék néhány legaktívabb vállalati lobbicsoportja továbbra is aluljelentést tesz a lobbiköltségekről, ami ismét a politikai döntéshozók ellenőrzésének hiányát tükrözi. A jogilag kötelező érvényű lobbinyilvántartás az egyetlen módja annak, hogy érdemi szankciókat lehessen alkalmazni a pontatlan adatok közlése esetén, és ezáltal javítani lehessen az uniós nyilvántartásban szereplő lobbyadatok általános minőségét. A nyilvántartást 2025 júliusáig felülvizsgálják; a jogilag kötelező érvényű nyilvántartás bevezetése már régóta esedékes.

Big spender# 1. Big Tech