A januári infláció az elemzői várakozásokhoz képest rosszabbul alakult. Az 5,5%-os mértékű pénzromlás megjelent az élelmiszerek árában, de elsősorban a szolgáltatások költségeit növelte. Közben az érzékelt infláció, azaz a lakosság által vélelmezett drágulás ennél nagyobb mértékű.

A rosszabb adatnak több oka is van. Egyrészt olyan belső okok, mint az adózási környezet és a vállalatok árazási gyakorlatának változása, valamint a forint árfolyamának volatilitása, illetve a külső okok közül az élelmiszerek nemzetközi árának növekedése és a háború miatti kiszámíthatatlanság.

A kormány reakciója 2022 óta ilyenkor egy külső beavatkozás, jelen esetben az árstop bejelentése, pontosabb azzal kapcsolatos fenyegetés. Nem világos, hogy ezt mennyire kell komolyan venni, illetve valójában milyen hatást jelentene.

A beszélgetés során szóba kerültek a bérek és azok idei emelése. A kormányzati terv az volt, hogy 3,2%-os infláció van, ahol a legalacsonyabb keresetűek jövedelme 4-5%-os reálértéken növekszik legalább. Ezzel szemben az 5,5%-os januári „nyitány” mindenképpen lehűti a várakozásokat. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a versenyszférában 6%-os éves bérmegállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel a munkáltatók, akkor ez a drágulás megeszi a nyugdíjak emelését és ezzel együtt a béreket is.

Címfotó: PxHere