Bevezetés és 1. fejezet az GELD ALLEIN MACHT NICHT GLÜCKLICH! Mythen und IrrtümerzumReichtum c. kiadványból A pénzt önmagában nem boldogít. Mítoszok és tévedések a gazdagságról.
A világ gazdag. A svájci UBS bank „Global WealthReport” című jelentése szerint a globális magánvagyon több mint 454 billió dollár, azaz 454 000 milliárd dollár. Ebből 208 billió a világ milliomosai és milliárdosaié.
Ez azt jelenti, hogy a világ vagyonának csaknem fele a világ lakosságának körülbelül egy százalékához tartozik. A vagyon nem csak globálisan rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg. Ez a helyzet Németországban is, ahol a lakosság leggazdagabb tíz százaléka a teljes vagyon mintegy kétharmadát birtokolja - a német háztartások szegényebbik fele pedig csak a töredékét.
Aki gazdag, az nem csak sok szép dolgot tud vásárolni. A gazdagok időt is nyernek. Nem kell munkába járniuk, bizonyíthatóan tovább élnek, mint a szegények, és a vagyonuk révén hozzáférnek a nekik dolgozó emberek életidejéhez. A gazdagság szabadságot jelent, és politikai befolyást is ad a tulajdonosainak. Mindez jól ismert - a vagyon, annak egyenlőtlen elosztása és a sokak anyagi nehézsége.
Az egyenlőtlenséget rendszeresen kritizálják, és a nagy vagyonok vagy örökségek nagyobb mértékű megadóztatására szólítanak fel. Ugyanilyen rendszeresen azonban ezek a tiltakozások ismét elhallgatnak. Összességében úgy tűnik, mindenki beletörődött a helyzetbe.
Miért van ez így? Az egyik ok az egyenlőtlenséget igazoló és a kritikusok megnyugtatására szolgáló erőteljes mítoszok és állítások. Például azt mondják, hogy „mi németek” valójában mindannyian egy gazdag országban élünk, és a világ számos szegény régiójához képest kiváltságosok vagyunk. Az egyenlőtlenség kritikusait azzal vádolják, hogy csak az irigységről szóló vitákat szítják, és figyelmen kívül hagyják, hogy a gazdagok megdolgoztak a vagyonukért. A gazdagságot azért dicsérik, mert munkahelyeket és ezáltal jövedelmet teremt, ezért azt mindenki érdekében védeni kell. A magasabb adók csak külföldre terelnék a gazdagokat. Az egyenlőtlenség pedig évek óta egyáltalán nem növekszik. Ezeket és más állításokat vizsgáljuk meg ebben a kiadványban.
NÉMETORSZÁG GAZDAG ORSZÁG
„Németország gazdag ország”mondta VolkerWissing az FDP pártkongresszusán 2021. december 5-én.
Milyen érveket használnak?
Bár a németországi gazdasági és társadalmi viszonyokat gyakran kritizálják, valójában van ok az elégedettségre és a bizakodásra: mert „a gazdaság és a társadalom számos területén hazánk még mindig a csúcson van, és a világ csodálja”, ezért „még mindig büszkék lehetünk Németországra”.1
Mi ebből az igazság?
Németország valóban jelentős gazdasági javakat termel.
Az egy évre jutó gazdasági teljesítmény (bruttó hazai termék, GDP) negyedével magasabb, mint az Egyesült Királyságban, és kétszerese az olaszországinak.Az egy főre jutó GDP is jelentősen magasabb, mint más nagy gazdaságokban, például Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban.
Csak a német pénzügyi vagyon 7 250 milliárd eurót tesz ki.2
Az átlagos háztartás teljes nettó vagyona ebben az országban meghaladja a 316 500 eurót (az adósság levonása után).3 „Németország” tehát elég gazdag.
A döntő kérdés azonban az: kié ez a vagyon? Nem a „miénk”.A Németországban (és máshol) megkeresett és megtakarított pénz nem megosztott vagyon, hanem már eleve elosztott.És nagyon egyenlőtlenül.A lakosság leggazdagabb egy százaléka birtokolja a teljes vagyon több mint egyharmadát.A leggazdagabb öt százalék a teljes vagyon mintegy felét, a leggazdagabb tíz százalék pedig kétharmadát birtokolja a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) számításai szerint.4 Ezzel szemben a német háztartások szegényebbik fele csak fél százalékot - és így kevesebbet birtokol, mint a két leggazdagabb német, Klaus-Michael Kühne (Kühne + Nagel) és Dieter Schwarz (Lidl).
A jövedelem valamivel kevésbé egyenlőtlenül oszlik meg, mint a vagyon. Itt a leggazdagabb tíz százalék körülbelül egyharmadot birtokol. Ez mutatja: bár állandóan „gazdaságunkról”, „jólétünkről” vagy „bruttó hazai termékünkről” beszélnek, a gazdagok és szegények e nagy közössége nem létezik.Ez különösen jól látható azokban az ismétlődő figyelmeztetésekben, hogy „jólétünk” „veszélyben van”:5
A jóléti államot rendszeresen a gazdaságra nehezedő teherként említik, a „gazdaságot” pedig a „vállalatokkal” azonosítják. A gazdaságot aztán minden veszélyezteti, ami a vállalatokat megzavarja, mint például a társadalombiztosítási járulékok, a tisztességes bérek vagy a tőkeadók.A vállalatokat mindezektől meg kell védeni. És ki a tulajdonosuk?Pontosan - a gazdagok.„A [vállalatokban] meglévő részvényjogok és az üzleti vagyon szinte kizárólag az elosztás felső tíz százalékának tulajdonában van6. „Különösen a német milliomosok vagyonát »a jövedelemszerzésre irányuló befektetési formák [bérbeadásból, lízingből és üzleti tevékenységből származó jövedelem] uralják«.7
Más szóval, a kapitalista társadalomban a legmagasabb jövedelmek a vállalati nyereségen alapulnak.A legnagyobb vagyonok pedig a vállalati tulajdonon alapulnak. A társasági adó bármilyen csökkentése tehát elsősorban a gazdagoknak kedvez. Röviden: igen, Németország gazdag ország, erős gazdasággal.
A „mi gazdaságunk” azonban alapvetően a gazdagoké. A lakosság többségének ezért nem „büszkének” kellene lenni rájuk, hanem követelni a méltányos részesedést.
Jegyzetek:
1. Rheinische Post, 2023.9.5.
2. Deka Bank: A németek pénzügyi vagyona a valuta leértékelődése idején. VolkswirtschaftSpezial, 11.9.2023.
3. Deutsche Bundesbank: Havi jelentés 4/2023.
4. DIW Heti jelentés 29/2020.
5. CDU/CSU: Németország jóléte veszélyben van, www.cducsu.de, 2023. augusztus 31.
6. Bundesbank havi jelentése 2022. július.
7. DIW heti jelentés 29/2020.
Boldoggá tesz a pénz?
Forrás: https://www.rosalux.de/veranstaltung/es_detail/Z3Z8Z/macht-geld-gluecklich?cHash=2214fe82cd34a7541221156e9f7c2223
Mítoszok és tények a szegénységről és a gazdagságról - StephanKaufmannal
A Global Wealth Report szerint a globális magánvagyon jelenleg több mint 454 000 milliárd dollárt tesz ki. Ennek csaknem fele azonban a világ lakosságának mindössze egy százalékának tulajdonában van. Németországban a lakosság leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes vagyon kétharmadát - mindenki más pedig csak csodálkozni tud ezen a hatalmas pénz- és hatalomfelhalmozáson.
De ha ekkora az egyenlőtlenség, felmerül a kérdés: hol van az ellenszer? Miért nem adóztatják meg jobban a nagy vagyonokat, örökségeket és jövedelmeket, és miért nem osztják újra? Talán a szupergazdagok keményvonalas érdekei mellett a gazdagságról és a szegénységről szóló népszerű társadalmi mítoszok is okai ennek?
Stephan Kaufmann gazdasági újságíróval készített interjúnkban megvizsgáljuk azokat a liberális gazdasági állításokat, amelyek még mindig azt sugallják, hogy „mindenki maga kovácsolja a vagyonát” - és megkérdezzük, mit kell tenni a vagyonelosztás megváltoztatásáért a lakosság nagy többségének érdekében.
Stephan Kaufmann a „Geld allein machtnichtglücklich” A pénz önmagában nem tesz boldoggá” című brossúra szerzője.
Az eseményre a Zoom online platformon keresztül kerül sor. A link a következő:
eu01web.zoom.us/j/67569832476?pwd=J0daeEe2a476EbxUCFoXsFc2cSHY5u.1
Azonosító kód: 598642
A Rosa-Luxemburg-Stiftungsverbund együttműködésével
Helyszín
Online: a Zoomon keresztül
Időpont: 2025.01.07. 18:00 - 19:30
Témák
A kapitalizmus elemzése, Gazdaság- / szociálpolitika, Kommunikáció / nyilvánosság, Online rendezvény, Online esemény
Forrás: luxemburgargumente 12/2024
https://www.rosalux.de/publikation/id/51425/geld-allein-macht-nicht-gluecklich
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
