Milyen gondok nyomasztják a magyarokat a legjobban? Mire volna szükség ahhoz, hogy Magyarország a jövőben jobb hely legyen? Mit gondol a magyar társadalom az akkumulátorgyárakról és a vendégmunkásokról? E kérdésekre adnak választ a Policy Solutions új kutatási eredményei.

A Policy Solutions kiemelt célja, hogy kutatásaival hozzájáruljon a magyar társadalom állapotának mélyebb megismeréséhez, és ezáltal ahhoz, hogy Magyarország olyan közpolitikákra épüljön, amelyek a társadalom legfontosabb aggodalmait orvosolják. E misszió jegyében rendszeresen vizsgáljuk, hogy milyen problémák és remények határozzák meg a magyarok gondolkodását. 2024-es kutatásunkban Magyarország aktuális problématérképének felvázolása mellett arra is törekedtünk, hogy megismerjük a magyarok elképzeléseit arról, hogy mire volna szükség ahhoz, hogy Magyarország a jövőben jobb hely legyen. Kitérünk arra is, hogy mit gondolnak a magyarok a felelősség kérdéséről: ki felel a gazdaság helyzetéért? Részletesen bemutatjuk az önkormányzatokkal kapcsolatos elvárásokat, és választ adunk arra, hogy mit gondol a magyar társadalom két olyan fontos témáról (akkumulátorgyárak, vendégmunkások), amelyek az utóbbi időszakban kerültek a figyelem középpontjába.

Az elemzés megalapozásához 2024. szeptember 28.–október 8. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A kutatás a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest támogatásával készült.

Magyarország legfontosabb problémái: élen az alacsony fizetések, a magas árak és az egészségügy színvonala

A magyarok számára 2024-ben az alacsony fizetések a legégetőbb probléma (36%). A bérek kérdése a harmadik helyről az első helyre lépett előre egy év alatt. 2021 eleje óta a Policy Solutions minden kutatásában a megélhetés költségei álltak a magyarok problématérképének első helyén – ez 2024 őszén változott azzal, hogy a fizetések alacsony szintjét jelenleg még többen tartják kiemelkedő problémának, mint a magas árakat (34%). A megélhetés költségei ezúttal a második legtöbb említést kapták, a harmadik helyre pedig az egészségügy állapota került (30%), amely a tavalyi második hely után végzett 2024-ben a dobogó legalsó fokán. A negyedik és ötödik helyen nem történt változás 2023-hoz képest: a megkérdezettek negyede (25%, 4. hely) a korrupció kiugróan magas szintjét, míg 18 százalék (5. hely) a túl nagy társadalmi egyenlőtlenségeket tartja az egyik legnagyobb problémának Magyarországon.

Az elmúlt évek során több olyan téma is uralta a politikai közbeszédet, amelyeket a fenti témákhoz képest kevesebben tartanak fontosnak. Ilyen ügy 2024-ben a bevándorlás (10%), az orosz befolyás szintje hazánkban (7%), valamint a kormány által központi kérdéssé emelt „homoszexuális propaganda” elleni fellépés (8%). Az akkumulátorgyárak építésével kapcsolatos aggályok (11%), melyek a közéletben egyre hangsúlyosabban jelennek meg, már erősebbek, mint az orosz befolyással vagy az LMBTQ ügyekkel kapcsolatos aggodalmak. Az idén szintén egyre gyakrabban tárgyalt tömegközlekedés helyzete a többi ügyhöz viszonyítva egyelőre kevésbé aggasztja a magyarokat (6% sorolta a három legsúlyosabb probléma közé).

A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban

A Fidesz-KDNP szavazói körében az alacsony fizetések (38%) és az elmúlt években kiemelkedően növekvő megélhetési költségek (38%) holtversenyben állnak az élen, valamint dobogós a közegészségügy állapota is (29%). A teljes társadalomhoz képest a kormánypárti válaszadókat jobban aggasztja a nyugdíjak helyzete, a képzett munkaerő külföldre vándorlása, és a munkavállalók kiszolgáltatottsága a munkáltatóknak. Nem meglepő módon, az átlagosnál kevésbé foglalkoztatja őket a korrupció, illetve a demokrácia és a jogállamiság állapota.

A Tisza Párt táborát leginkább a korrupció mértéke (33%) aggasztja. A dobogó második és harmadik helyén az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (31%), valamint az alacsony fizetések (31%) találhatók holtversenyben, azonban a megélhetési költségek szintje is mindössze 2 százalékponttal alacsonyabb (29%) aránnyal szerepel negyedikként. Mindezek mellett jól látható, hogy a Magyar Péter által vezetett párt szimpatizánsait kifejezetten foglalkoztatja a demokrácia minőségének romlása (6. hely, 20%), ahogy a növekvő orosz befolyást is égetőbbnek tartják, mint a kormánypártiak.

A megyeszékhelyeken élők körében említették a legtöbben (44%) a fizetések szintjét, és az egészségügy helyzetét is a nagyobb városokban tartották a legnagyobb problémának (41%). Újdonságnak számít, hogy a korrupció (28%) és a demokrácia minősége (20%) kiemelten foglalkoztatja a kisvárosok lakóit: a korrupció esetében 4-7 százalékponttal, míg a demokrácia esetében 7-8 százalékponttal alacsonyabb értékek mutathatók ki más településtípusoknál.

Az ellenzéki választók anyagi helyzetük romlását érzékelik, a Fidesz-szavazók stagnálásról számolnak be

A 2024-es év nem hozott anyagi javulást a társadalom túlnyomó többsége számára: a megkérdezettek 50 százaléka anyagi helyzete stagnálásáról, míg 46 százaléka annak romlásáról számolt be. A válaszadók mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy anyagi helyzete javult. Ezek az arányok szinte teljesen megegyeznek a 2023-as felmérésünk eredményeivel; csupán a javulásról beszámolók aránya nőtt 3%-ról 4%-ra 2024-ben. Az elmúlt év nem hozott tehát érdemi javulást a magyar háztartások anyagi lehetőségeiben, csupán a már amúgy is kedvezőtlen 2023-as helyzet további stagnálása és romlása folytatódott.

A kormánypártok támogatóinak kicsit több mint negyede (28%) érezte csak anyagi helyzetének romlását az elmúlt évben, ez az arány az ellenzéki pártok támogatóinak körében viszont ennek több mint kétszerese volt. A Tisza Párt szavazóinak 59 százaléka látta romlónak anyagi helyzetét 2024-ben, a DK szavazóinak 57 százaléka, a Mi Hazánk támogatóinak pedig 58 százaléka vélekedett hasonlóan. Az is kijelenthető, hogy a Fidesz-KDNP szavazóinak többsége sem érzékelte, hogy érdemben javult volna helyzete, csak 6 százalékuk választotta ezt az opciót, közel kétharmaduk viszont anyagi lehetőségeinek stagnálásáról számolt be (66%).

 Az eredmények azt mutatják, hogy az alacsonyabb végzettségűeket nagyobb arányban érinti a megélhetési válság. A legfeljebb általános iskolát végzők 55 százaléka, míg a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzők 48 százaléka számolt be romló anyagi helyzetről. Ezzel szemben a diplomás (59%) és az érettségivel rendelkező (48%) válaszolók többsége az anyagi helyzetének stagnálásáról számolt be. Érdekes fejlemény, hogy a 2023-as felmérésünkhöz képest a két középső végzettségi kategóriában a romló anyagi helyzet erősödése látható. Míg 2023-ban a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek 43 százaléka számolt be anyagi helyzetének romlásáról, addig ez 2024-re 48 százalékra nőtt. Az érettségivel rendelkezők esetén pedig 42 százalékról 46 százalékra ugrott az arány. Ez arra utalhat, hogy a megélhetési válság egyre inkább begyűrűzik a középső végzettségi kategóriákba is. 

Gazdasági kilátások: a magyar társadalom nagy többsége 2025-re a megélhetési válság további elhúzódásával számol

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája a 2024-es remények kifulladása után most 2025-öt tünteti fel a gazdaság újraindulásának éveként. A kormányzati reményekkel szemben a magyar társadalom kevésbé optimista. Mindössze 6 százalék gondolja úgy, hogy jövőre javulni fog anyagi helyzete, 36 százalék viszont annak romlását várja. A válaszadók közel fele pedig nem vár változást (49%). Összességében kijelenthető, hogy a magyar társadalom többsége 2025-re a megélhetési válság további elhúzódásával számol.

A Fidesz-KDNP szavazói némileg optimistábban néznek a jövőbe, mint az ellenzéki pártok támogatói. A kormánypárti szavazók tizede várja anyagi helyzetének javulását 2025-ben, 63 százalékuk annak változatlanságával számol, és mintegy negyede (24%) számol további romlással. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak mindössze 2 százaléka remél javulást, közel felük (49%) pedig romlást prognosztizál a következő évre. Ehhez hasonlóan a DK szavazók relatív többsége is pesszimistán tekint a jövőbe (46%). A Mi Hazánk táborában 37 százalék várja anyagi helyzetének romlását, és közel ugyanannyian számítanak stabilitásra (39%).

A budapesti lakosok körében a legalacsonyabb a pesszimisták aránya az anyagi helyzet jövőbeli alakulását illetően (27%), és a többség stagnálásra számít (51%). A legpesszimistábbak a kisvárosok lakói, ahol 41 százalék várja anyagi helyzetének romlását, ugyanannyian, ahányan változatlan anyagi helyzetre számítanak jövőre. Míg 2023-ban a megyeszékhelyek lakói voltak a legpesszimistábbak (45%), ebben az évben a kisvárosokban élők váltak a leginkább borúlátóvá anyagi helyzetükkel kapcsolatban (41%). Ennek hátterében az állhat, hogy 2024 anyagi szempontból különösen nehéz év volt a kisvárosok lakói számára: ez az egyetlen településtípus, ahol a válaszadók abszolút többsége anyagi helyzetének romlásáról számolt be az elmúlt egy évben (52%). Mivel a kisvárosok eddig a kormánypárt egyik fő bázisát jelentették, de a Tisza Párt meglepően jó eredményeket ért el ezeken a településeken az EP-választáson, az erősödő anyagi problémák a nyíltabbá váló pártpolitikai versengésben is meghatározó szerepet játszhatnak.

Miért nem fogyasztanak a magyarok?

A 2024-es év egyik legjelentősebb gazdaságpolitikai kérdése Magyarországon, hogy a 2022-2023-as inflációs időszak lecsengése után miért nem lendült fel gyors ütemben a háztartások fogyasztása. Kutatásunk keretében ezért részletes elemzést végeztünk a kérdéssel kapcsolatban. Megkérdeztük a résztvevőket, melyik az a három legfontosabb tényező, amely leginkább gátolja fogyasztásának növekedését.

A magyar társadalom jelentős többsége (60%) a fogyasztás növekedésének legnagyobb akadályai közé sorolta a túl magas árakat. Ez arra utal, hogy bár az inflációs hullám már lecsengett, a lakosság nagy része túl magasnak érzi az árszínvonalat, ami visszatartja a nagyobb fogyasztástól. A második helyen a túl alacsony fizetések szerepelnek (ezt a válaszadók 46%-a jelölte meg). Úgy tűnik tehát, hogy a közel 10 százalékos reálbér-növekedés ellenére (amely az átlagbérekre vonatkozik), sokan még mindig elégtelennek tartják a jövedelmi szintet a fogyasztásuk növeléséhez. A harmadik legfontosabb tényező a lakhatás magas költsége lett (27%), megelőzve az alacsony nyugdíjakat és a jövővel kapcsolatos bizalmatlanságot. Ez rávilágít a lakhatási válság és a magas rezsi terhek súlyosságára Magyarországon. E tényezőt a fiatalabb korosztályok (18–29 és 30–39 évesek) jelölték meg az átlagosnál nagyobb arányban (33% és 34%), ami mutatja a lakhatási problémák összpontosulását a fiatalabb generációknál.

A Fidesz-KDNP szavazóinak megkülönböztetett jellemzője, hogy az ellenzéki szavazókhoz képest nagyobb arányban jelölték meg az orosz-ukrán háború bizonytalanságot növelő hatását a fogyasztásukat gátló tényezőként. A Tisza Párt szavazótáborában kevésbé fontosak a háborús félelmek, helyette a kormányzati politikával kapcsolatos bizalmatlanság az, ami a fogyasztás növelésének az egyik fontos további gátja.

A gazdasági nehézségek elhúzódásáért a kormányt, és egyre kevésbé a háborút vagy az EU-t teszik felelőssé a magyarok

Megkérdeztük a résztvevőktől azt is, hogy ki a felelős azért, ami a magyar gazdaságban történik. A válaszadók szerint a magyar kormány van a legerősebb hatással a magyar gazdaságra (49%). Második helyre kerültek holtversenyben a multinacionális cégek és az Európai Unió hatása (31%). Ezt az orosz-ukrán háború (30%) és erőteljesen lemaradva az Egyesült Államok követik (23%). A 2023-as felmérésünk eredményeivel összevetve azt mondhatjuk, hogy az orosz-ukrán háború gazdasági hatásának megítélése kissé (négy ponttal) visszaesett. Emellett az Európai Uniót nagyon erős hatásúnak ítélők aránya is visszaesett, 38 százalékról 31 százalékra.

A magyar kormány minden tábor szerint jelentős hatást gyakorol a magyar gazdaságra, de ez különösen erősen a Tisza Párt szavazói körében (55%) mutatkozik meg. A kormánypárti szavazók az Orbán-kormány szerepe (41%) mellett az orosz-ukrán háború (37%) és az Európai Unió (37%) hatását is lényegesnek tartják, ami összhangban van a kormányzat kommunikációjával. Az adatok alapján azonban 2023-hoz képest 2024-ben kevésbé érvényesül az Orbán-kormányt felmentő mechanizmus, mivel az EU és a háború szerepe is visszaszorult. Ez arra utalhat, hogy a gazdasági nehézségek elhúzódásáért egyre kevésbé a háborút, inkább a belső szereplőket (kormány, multinacionális vállalatok) tartják felelősnek.

Elvárások az önkormányzatokkal szemben: a háziorvosi rendszer javítása, szociális támogatások, lakóépületek korszerűsítése

Az új önkormányzati ciklus indulása okán, 2024 őszén is vizsgáltuk a magyarok elvárásait az önkormányzati politikával szemben. 2024-ben a háziorvosi ellátórendszer javítását vélik a legfontosabb feladatnak a magyarok (41% sorolta a három legfontosabb teendő közé), ezt a válaszlehetőséget ugyanolyan arányban jelölték meg a válaszadók, mint egy évvel ezelőtt. Számottevően csökkent (55%-ról 38%-ra) ugyanakkor egy év alatt az önkormányzati szociális juttatások iránti elvárás, igaz így is a második leggyakoribb válaszopciónak bizonyult. Ezzel ellentétben, a lakóépületek felújítása és energetikai korszerűsítése iránti igény lényegesen nőtt előző mérésünk eredményeihez képest (2023: 23%, 2024: 30%) – ez a harmadik legtöbbször említett lehetőség 2024-ben, míg egy évvel ezelőtt csak a hatodik leggyakoribb válasz volt. Pártpreferencia szerint nincsenek jelentős eltérések, vagyis az önkormányzati politika egyike azon kevés témakörnek, amelyet nem jellemez erőteljes pártos törésvonal.

Érdekes különbségek rajzolódnak ki a településtípus szerinti bontásban. Mindegyik településtípus lakosai szerint a legfontosabb területek közt szerepel a háziorvosi ellátórendszer javítása, azonban kiugróan magas arányban jelölték meg ezt a válaszlehetőséget a falvakban (48%). A szociális támogatások iránti igényt a legnagyobb arányban a fővárosi lakosok jelöltek meg (47%). A budapestiek szintén kiemelkedően fontosnak tartják a lakóépületek felújítását és energetikai korszerűsítését (38%), mintegy 10 százalékponttal magasabb arányban, mint a kisebb települések lakói. A civil szervezetek, egyházak és sportegyesületek támogatása viszont főként a kisebb településeken élők számára kiemelt szempont (kisvárosok: 17%, községek: 19%), míg a megyei jogú városok és a főváros lakói körében jóval alacsonyabb az arány (7%).

Mi kell ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen? Magasabb fizetések és nyugdíjak, színvonalas egészségügy, kevesebb korrupció

A következő részben arra kerestük a választ, hogy honfitársaink véleménye szerint mire volna szükség ahhoz, hogy Magyarország jobb hely legyen a jövőben. A megkérdezettek összesen 18 opció közül választhattak hármat. A magyarok úgy vélik, hogy elsődlegesen a fizetéseknek és nyugdíjaknak kellene emelkedni (37%) ahhoz, hogy hazánk egy jobb hely legyen. A harmaduk (31%) szerint az egészségügy színvonalának emelése is elengedhetetlen. A korrupció (26%), az adók (24%), valamint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését (23%) is szükségesnek tartja a magyarok negyede.

Összefoglalva megállapítható, hogy a magyarok úgy gondolják, elsősorban hazánk gazdasági és megélhetési helyzetét, valamint az egészségügyet kell fejleszteni és a korrupció mértékét csökkenteni. Másodsorban a demokráciát és a jogállamiságot kell erősíteni (17%), illetve a polarizációt csökkenteni (15%), de a közoktatás fejlesztése (13%), a fiatalok támogatása (16%) és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése (23%) is szükséges egy jobb országhoz.

A magyarok kétharmada ellenzi az akkumulátorgyárak építését és főként a környezetszennyezéstől tartanak

Megvizsgáltuk, hogy a magyar társadalom hogyan ítéli meg az épülő akkumulátorgyárak kérdését, valamint mely negatív következményeit tartják a legfontosabbnak. A magyarok döntő többsége (69%) elutasító álláspontot képvisel, míg mindössze negyedük (25%) gondolja úgy, hogy jó döntés az ország számos pontjára akkumulátorgyárakat telepíteni. A Fidesz-KDNP szavazóinak fele (49%) sem ért egyet az új gyárak építésével. Ennél is nagyobb, négyötödös többség ellenzi az akkumulátorgyárakat a Tisza Párt (78%), a Demokratikus Koalíció (79%) és a Mi Hazánk (80%) szavazói körében.

A megkérdezettek leginkább a környezetvédelmi következményektől tartanak, attól, hogy az akkumulátorgyárakból a működésük során veszélyes anyagok kerülnek a talajba és a vízbe (38%), valamint a levegőbe (31%). Az értékes termőföldek eltékozlását a válaszadók negyede (24%) tekinti aggályosnak – ez bizonyult a harmadik leggyakoribb válasznak. Szintén viszonylag sokan említették a dolgozók egészségügyi kitettségét (17%), a túlzott vízfogyasztást (14%) és a veszélyes hulladék tárolását (14%), ahogy azt is sokan problémának tartják, hogy az akkumulátoriparra szánt támogatások miatt más közpolitikai területek forráshiánnyal küzdenek (15%). Mindössze a megkérdezettek 3 százaléka véli úgy, hogy semmilyen negatív következménye nincs az akkumulátorgyárak építésének. Ebben a kérdésben nincs nagy különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. A magyarokat a pártpreferenciától függetlenül leginkább a veszélyes anyagok szennyezése, valamint az értékes termőföldek elvesztése aggasztja a legjobban az akkumulátorgyárak építésével kapcsolatban.

Az ellenzéki szavazók még jobban elutasítják a vendégmunkások betelepítését, mint a Fidesz támogatói

Az utóbbi években a munkaerőhiány erősödésével egyre fontosabb kérdéssé vált Magyarországon a vendégmunkások foglalkoztatása. Kutatásunkban először arra voltunk kíváncsiak, hogy zavarja-e a megkérdezetteket, ha vendégmunkások élnek a településükön. A kérdésre háromféle válaszlehetőséget biztosítottunk. Az első lehetőséget azok választhatták, akik számára minden tekintetben zavaró a vendégmunkások jelenléte. A második opció azoknak szólt, akik abban az esetben nem érzik zavarónak a vendégmunkásokat, ha nem a közvetlen környezetükben élnek. A harmadik lehetőség a legbefogadóbb álláspontot képviselte, ezt azok választhatták, akiket a vendégmunkások jelenléte nemcsak a településükön, hanem a közvetlen környezetükben sem zavar.

A résztvevők közel fele abban az esetben nem tartja zavarónak a vendégmunkások jelenlétét a településén, ha nem a közvetlen környezetében élnek (47%). A magyar társadalomnak viszont van egy jelentős kisebbsége (37%), akiket egyértelműen, minden formában zavar a vendégmunkások betelepedése. A válaszadók mindössze 12 százaléka tekinthető egyértelműen befogadónak a vendégmunkásokkal kapcsolatban.

A kormánypártok szavazótáborában egy fokkal nagyobb az elfogadás mértéke a vendégmunkásokkal kapcsolatban, mint a teljes népességben, illetve a Tisza Párt és a Mi Hazánk szavazóinak körében. A kormánypárti szavazók 14 százaléka tekinthető befogadónak, és csak 32 százalékukat zavarja teljes mértékben, ha a településükre vendégmunkások érkeznek. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazói között csupán 12 százalék tartozik a teljesen elfogadók közé, és 43 százalék teljesen elutasító a vendégmunkásokkal szemben. A Mi Hazánk szavazói körében a legnagyobb a vendégmunkásokkal szembeni ellenállás: 55 százalékuk számára zavaró a vendégmunkások jelenléte a településén. Ez valószínűleg azért van így, mert ez a téma a Mi Hazánk kommunikációjának fontos identitásképző eleme. A vizsgált pártok közül még a DK szavazói a legbefogadóbbak: közel ötödük (17%) teljesen elfogadó, a többségüket pedig nem zavarja a vendégmunkások jelenléte, ha azok nem a közvetlen közelükben laknak (54%).

A vendégmunkások ügyében visszaüthetnek a Fideszre a korábbi migrációellenes kampányok

A vendégmunkások megítélésének részletesebb vizsgálata érdekében különböző kapcsolódó állításokról is megkérdeztük a válaszadókat. A magyar társadalom több mint kétharmada egyetért abban, hogy a vendégmunkások lenyomják a béreket (72%). Ez azért is izgalmas, mert a válaszadók az alacsony bérszínvonalat a fogyasztás növekedésének egyik fő akadályaként jelölték meg. Ez a két érzékelés tehát könnyen összekapcsolódhat, és a jövőben a vendégmunkások akár az alacsony bérszínvonal egyik fő okozójaként is feltűnhetnek. A vendégmunkások pozitív megítélését az sem segíti, hogy a válaszadók nagy többsége úgy gondolja, hogy a vendégmunkások elveszik a magyar munkahelyeket (60%), sőt a társadalom 59 százaléka úgy gondolja, hogy az olyan településeken, ahol vendégmunkások élnek, nagyobb az esélye a bűnözés növekedésének.

Az eredmények továbbá arra utalnak, hogy a vendégmunkások megítélése gyakran összemosódik az illegális bevándorlókéval: a válaszadók 49 százaléka gondolja úgy, hogy a vendégmunkások ugyanolyan veszélyt jelentenek Magyarországra, mint az illegális bevándorlók. Intő jel lehet a kormánypártok számára, hogy a társadalom 62 százaléka szerint a magyar kormány elárulta korábbi bevándorlásellenes álláspontját azzal, hogy engedélyezte a vendégmunkások érkezését.

Címfotó: Incze Sándor Zoltán – Pexels