A svájci és osztrák semlegességre még mindig érvényes: megtiltja a hadifegyverek szállítását olyan országokba, amelyek éppen háborúban állnak. Ez csak a hadiipar számára hülyeség, mert ezek az országok nagyon hálásak a termékeikért. De a dolog még rosszabb lesz: a nem harcoló államoknak meg kell erősíteniük, hogy nem adnak el Ausztriában vagy Svájcban gyártott fegyvereket háborús államoknak. (Igen, legkésőbb a Noricum-ügy óta tudjuk, hogy ezeket a végfelhasználói igazolásokat nem mindig kezelik ilyen szigorúan, de ettől még formálisan kötelező érvényűek).

Svájcban ezt most egy kicsit lazítani akarják. Közvetlen szállítás továbbra sem lehetséges, de bizonyos feltételek mellett a végfelhasználói tanúsítványokat egy kicsit lazítani akarják: a Svájci Nemzeti Tanács és az Államtanács biztonságpolitikai bizottságai (SIK) több tervezetet is átadtak a hadianyagokról szóló törvény reformjára, ami azt jelentené, hogy az öt évnél régebben Svájcból fegyvereket vásárló államok bizonyos feltételek mellett továbbadhatnák azokat. Ez a tervezet pontosan az Ukrajnába történő szállításokra van szabva, és különösen Németországból, az első vásárlás országából. A reformmal kapcsolatos munka 2023 eleje óta folyik Svájcban, de a Nemzeti Tanács SIK-jének végleges ajánlása 2024. június 18. óta áll rendelkezésre döntésre. (1, 2) Várhatóan az osztrák kormány is hamarosan a semlegesség ilyen jellegű újraértelmezését fogja támogatni, ahogyan azt a Sky Shield-ügyben is tette. A Steyr AUG (StG 77) például ezután más államok legálisan szállíthatnának Ukrajnába, akárcsak a régebbi Ulan és Pandur harckocsik.

Hú, von Krupp úr

A német hadiiparnak nincsenek ilyen jogi akadályai. A Rheinmetall mostantól „a vállalat történetének legnagyobb megrendelése” elé nézhet: 8,5 milliárd euró értékben rendeltek tüzérségi lőszert - nemcsak a német Bundeswehr, hanem Hollandia, Észtország és Dánia hadseregei számára is. A Rheinmetall sajtóközleménye szerint azonban egyértelmű, hogy „a megrendelő elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság lesz, amely a szállítmányok egy részét Ukrajna számára is elérhetővé teszi”. (3) A Rheinmetall részvényeinek árfolyama egyébként tavaly október óta megduplázódott, és egy nappal az új megrendelés bejelentése után elérte történelmi csúcsát. A részvények nagy része a nyílt piacon kapható, és többnyire nemzetközi „intézményi befektetők” (bankok, biztosítótársaságok) birtokában van. A legnagyobb egyedi részvényes a Black Rock Inc. (4).

Dr. Strangelove visszatérése

Ismét Joschka Fischer, a volt zöld német külügyminiszter, aki 1999-ben Belgrád bombázását „antifasizmussal” indokolta, szolgáltatja az ideológiai tápot. Ő azonban már régen felhagyott az ilyen súlyos moralizáló taktikával, és most, éppen azért, mert már nem kell, hogy politikusként megválasszák, azt propagálja, amit Henry Kissinger „reálpolitikaként” tett elfogadhatóvá. Tézise: „Ez a Nyugat ma hanyatlik. Ez mindenekelőtt ránk, európaiakra vonatkozik. Döntő szakaszban vagyunk. Ha ezt eljátsszuk, akkor vége az európai Nyugatnak. Gyakorlatilag a saját álmosságunk miatt hamarosan lemaradunk az USA és Kína mögött! ... Véleményem szerint az európai nemzetállamnak nincs jövője. Túl kicsi. De az európaiak kitartóan ragaszkodnak hozzá.” A mai európaiak pedig nem hajlandóak elég kockázatot vállalni: „Úgy értem, milyen óriási kockázatvállalási hajlandóságot jelentett őseink számára, hogy családjukkal, gyermekeikkel együtt Amerikába mentek. Át az Atlanti-óceán északi részén. Kockázatvállalók voltak. A közvetlen őseink pedig, akik itt maradtak, kockázatkerülők voltak.”

Implicit módon és nagyon óvatosan leírja, hogy egységes Európának kell lennie, amely szerepet játszhat az új imperializmussal való szembenállásban: „Katonailag olyan erősnek kell lennünk, hogy meg tudjuk védeni magunkat. Ez valószínűleg egy évtizedet vesz igénybe. És ezt finanszírozni is kell. A pénz sajnos máshol hiányozna”. Ezt nem lehetne megkerülni, mert: „A történelem nem szépségverseny”. (5)

Orosz barátok az erdőben

Vissza a hazai viszonyokhoz. Az osztrák hadsereg ismét a szövetségi erdőkben gurgulázik, kétségbeesetten keresve ellenséget. A „Schutzschild 24” manőverben a gyakorlat feltételezése érvényesül: „Ausztria, amely katonailag semleges, erkölcsi támogatást ígér egy nemzetközi jogot sértő módon megtámadott államnak, és részt vesz a szankciókban. Ugyanakkor olyan aktivisták alakulnak, akik szimpatizálnak az agresszorral. Fegyveres földalatti milíciák kezdenek beszivárogni és destabilizálni társadalmunkat. Földrajzi elhelyezkedése miatt Ausztria tranzitországként kulcsszerepet játszik - a csapatoknak és a katonai felszereléseknek át kell haladniuk országunkon. ...

A Schutzschild 24 gyakorlat második hetében a lakosság befolyásolása mellett a keletről érkező ellenséges földalatti erők fokozták támadásaikat a fontos tranzitútvonalak és a kritikus infrastruktúra ellen. Az ellenséges földalatti milícia a vidéki területeken lévő bázisokon erős harci erőket alakított ki. A hibrid hadviselést például bombakészítő műhelyekből készítették elő és népszerűsítették.” (6) Jo eh!

Tudjuk, hogy Ausztria hadserege külső ellenséggel szembeni harcképesség híján szívesen próbálja a belső ellenséggel - azaz az elvileg gyanús civil lakossággal - való harcot. 1934 üdvözletét küldi! De a valós aktuális körülmények, mint az ukrajnai háború és a német kormányzat ezzel kapcsolatos álláspontjának összekapcsolása a „fegyveres földalatti milíciák” fantáziálásával elég meredek. Nincs mit csodálkozni ezeknél a háborús játékosoknál. A kérdés csak az, hogy játékaikat nem kellene-e egy kicsit kritikusabban értékelni a nyilvánosság előtt. -br

(1) https://www.parlament.ch/de/ratsbetrieb/suche-curia-vista/geschaeft?AffairId=20230403

(2) https://gsoa.ch/gsoa-kritisiert-entscheid-fuer-weitergabe-von-kriegsmaterial/

(3) https://www.n-tv.de/politik/Rheinmetall-erhaelt-von-Bundeswehr-groessten-Auftrag-der-Unternehmensgeschichte-Artilleriemunition-fuer-8-5-Milliarden-Euro-article25030495.html

(4) https://www.boerse.de/aktien/Rheinmetall-Aktie/DE0007030009

(5) https://taz.de/!vn6017440/

(6) https://www.bundesheer.at/news-ticker-schutzschild-24

Forrás: https://akinmagazin.wordpress.com/ 2024.09.20.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó