Online rekrutáció

A különböző közösségi oldalak megjelenése és népszerűvé válása kiváló lehetőséget nyújt a katonai toborzás kiterjesztésére. Annak ellenére ugyanis, hogy az online rekrutáció sokkal kevésbé képes személyre szóló lenni, sokkal szélesebb tömegeket lehet elérni általa.

Míg a középiskolákban célzottan hitethetik el a hátrányos helyzetű diákokkal, hogy a katonaság a legjobb választás a számukra, addig az online térben fiatalok százezreinek kommunikálhatják, hogy a hadsereg mindenkit vár – függetlenül az illető nemi és etnikai hovatartozástól, identitásától, illetve egzisztenciális helyzettől. Az offline és online toborzási stratégia látszólag szembe megy egymással, valójában azonban ugyanazt az üzenetet közvetíti:

Nem számít, hogy ki vagy, a katonaság elfogad! Nem számít, hogy milyen problémáid vannak, a katonaság mindegyikre megoldást kínál!

A hadsereg mindenkit vár…

Az alábbi szöveg az Egyesült Államok katonaságának weboldalán olvasható:

„Az ország egész területéről érdeklődnek fiatal férfiak és nők a fegyveres erőkről, melynek számos oka lehet; sokan több nemzedék óta tisztelik a hadsereget, felmenőik nyomán születik meg bennük a vágy, hogy jelentkezzenek. Mások a munkahelyi biztonságot és a katonasággal járó előnyöket tartják szem előtt. Igazából lényegtelen, hogy az emberek milyen szándékkal sorolnak be, hiszen a katonaság izgalmas, a jelentkező életét megváltoztató élmény lehet, ami remek alapot ad a fiatalok egyéni fejlődéséhez”.

A katonaság által közzétett toborzási anyagokban – legyen szó videókról, szöveges posztokról vagy képekről – alapvetően ez az üzenet érvényesül. Harcos szellemű, kihívásokat kereső fiatalok jelentkeznek a hadsereghez, ez pedig már a kezdetektől fogva életük legjobb döntésének bizonyul.

A cikk első része itt olvasható

A katonai szolgálat dicsőítése és az általa kínált lehetőségek mellett arról már nem esik szó, hogy e fiatalok sokszor egyáltalán nem nemzedékről nemzedékre áthagyományozott tiszteletből, és nem is hazaszeretetből csatlakoznak a hadsereghez (bár akadnak ilyen személyek is természetesen), hanem

a manipulációt sem nélkülöző hosszú meggyőzési folyamat eredményeképpen teszik le végül voksukat a fegyveres erők mellett. A tényleges ok számtalanszor a kilátástalanság, a célzott toborzás és a katonai szolgálat következményeinek elhallgatása.

Toborzási kampányai során a katonaság számos olyan retorikai eszközt alkalmaz, mely a jelentkezők egzisztenciális helyzetére, életkorára, neméből fakadó nehézségeire vagy etnikai hovatartozásával együtt járó problémáira reagál. Közvetlenül vagy közvetetten ugyan, de e problémákra próbálnak megoldást kínálni.

Az elmúlt közel két évtizedben megjelent kampányokban jelentős változás történt. A közösségi médiaoldalak felhasználóinak növekedésével a katonaság is egyre több platformon kezdte meg toborzási munkáját. A 2010-es évek második felében, valamint a 2020-as évek elején már a YouTube-on, a Twitch-en és időnként a hadsereg Facebook-oldalán is toboroznak.

Army Strong, GoArmy, The Calling

A fiatalok megszólítása kiemelt cél maradt, legfőképpen a tizenhét és huszonöt év közöttieket igyekeznek meggyőzni. Emiatt a reklámokban és hirdetésekben népszerű, popkulturális elemeket is felhasználnak – közkedvelt zenéket, videójátékokat, híres filmekből kivágott képkockákat. Elterjesztették az Army Strong szlogent is, amely 2006 és 2015 között minimum negyvenöt reklámban tűnt fel, mára pedig az Egyesült Államok hadseregének szlogenjévé vált (Hakola 2018: 1540.).

Mivel a katonaság négy haderőneme közül a hadseregben van a legnagyobb szükség újoncokra, ennek propagandájára fordítják a legtetemesebb összegeket (Hakola 2018: 1540). Az Army Strong reklámok megjelentek televíziós csatornákon és a hadsereg YouTube-csatornáján is. Céljuk, hogy a néző a katonaságot az érzelmi és fizikai erővel, nem utolsósorban a nemzet erejével társítsa (Hakola 2018: 1559.).

„Semmi sincs ezen a zöld Földön, ami erősebb lenne az Egyesült Államok hadseregénél, mert semmi sincs ezen a zöld Földön, ami erősebb lenne egy amerikai katonánál” – olvasható e reklámfilmben.

A popkulturális elemek használata továbbra is bevált eszköze a katonaságnak, kampányaik üzenete azonban már sokkal kevésbé hangsúlyozza a nemzeti erőt. 2021-ben a hadsereg GoArmy YouTube csatornáján The Calling címen öt videó jelent meg, mely öt katona életét és döntésének okát mutatja be animált formában.

E videók meghaladták az egymilliós nézőszámot – számos megosztó vélemény- és reakcióvideó készült róluk. A videók tartalmához a hadsereg előzetesen kutatást végzett annak érdekében, hogy lelkesítő, személyes történeteket gyűjtsön katonáitól a világ minden tájáról. A sorozat célja a katonaság sokszínűségének bemutatása, a toborzásra régebben jellemző „egyoldalúság” felváltása. A hadsereg szerint jelentős nehézséget okoz a toborzás során, hogy a Z generációs fiatalok nem látják a hasonlóságot önmaguk és a szolgálatot teljesítő katonák között.

E sorozat azonban

„…lerombolja a tévhiteket azáltal, hogy megmutatja, a katonák ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk: valódi emberek reményekkel, álmokkal, félelmekkel, törekvésekkel, családdal, barátokkal és leküzdendő akadályokkal” – mondja erről Alex Fink, a hadsereg vezető marketingese.

A videókban például megismerkedhetünk Janeen történetével, aki tizenhét éves korában engedélyt kért szüleitől, hogy jelentkezhessen a katonasághoz. Édesapja Vietnámban szolgált veteránként nem támogatta lánya ambícióit, így Janeen énekesi karrierjét kezdte el építeni. Annak ellenére, hogy öt év alatt több mint tizenhét országban lépett fel és sikeres énekesnővé vált, úgy döntött, apja nyomdokaiba lép, és beadja jelentkezését a hadsereghez.

A történet természetesen pozitívan végződik: Janeen végtelenül boldog két diplomája és katonai szolgálata miatt, édesapja pedig elmondhatatlanul büszke lányára.

A The Calling sorozat további négy részében hasonló történetekkel találkozhatunk: a szereplők beteljesítik céljaikat, boldogan szolgálják hazájukat, ledöntik a nemekkel kapcsolatos sztereotípiákat, hiszen életük legjobb döntése egyértelműen az volt, hogy csatlakoztak a hadsereghez – legalábbis a nézőknek ezt sugallják.

Nem meglepő, hogy nem leszakadt végtagokkal, felrobbantott aknamezőkkel, ártatlanul megölt gyermekekkel, lebombázott falvakkal és amerikai katonák holttestével igyekeznek jelentkezőket találni. A The Calling című sorozat még az Army Strong reklámoknál is manipulatívabb.

Amíg az Army Strong kampány során katonai gyakorlatokat, izmos férfiakat és nőket, harcirepülőgépeket, terepjárókat és egyéb fegyvereket mutattak be, addig a The Calling sorozat már sokkal személyesebb, sokkal meggyőzőbb, az ember lelkébe hatol. Úgy érezhetjük, hogy a reklámokban szereplő katonák ugyanolyan emberek, mint mi magunk vagyunk. Nem a harcmezőn küzdenek egy hatalmas gépfegyverrel a kezükben, nem is terepjárót vezetnek egy közel-keleti város szűk utcáiban, hanem a kollégiumi szobájukban töprengenek azon, hogy vajon hogyan válhatnának nőként példaképpé és milyen kihívásokat válasszanak maguknak.

A reklámok új részei azt érzékeltetik, hogy mindenkinek helye van a hadseregben, legyen férfi vagy nő, fehér, afroamerikai vagy latinamerikai, nőjön fel veterán édesapával, vagy leszbikus édesanyákkal – a hadsereg mindenkit vár!

A fiatalok sokkal ritkábban néznek televíziót, mint az idősebbek. Ennek következményeként a YouTube videókon kívül a katonaságnak új és más eszközökhöz kellett fordulnia annak érdekében, hogy gyermekek és felnőttek minél szélesebb tömegeihez el tudjon jutni manipulatív propagandájával. Így vált toborzási eszközükké erőszakos videójátékok élő közvetítése.

Erőszakpropaganda a gamer-ek világában

Munkájukat a Twitch platformon kezdték el, mely a világ legnagyobb olyan felülete, ahol játékosok (gamerek) élőben tudnak közvetíteni. A Twitch másodpercenként hárommillió felhasználót tudhat a magáénak, a nézők közel kétharmada férfi, jórészük tizenhat és harmincnégy év közötti.

E platform nézőinek számát és összetételét tekintve a legjobb választás a hadsereg számára: a nézők fiatal, még könnyedén befolyásolható, valószínűleg magányos férfiak, akik tökéletesen megfelelnek a katonaság kritériumainak. Mindemellett az online közvetítés interakciót is lehetővé tesz a toborzók és érdeklődők között, így sokkal szélesebb tömegeket el tudnak így érni, mint az iskolai rekrutáció során. Toborzásuk itt viszont sokkal személyre szólóbb lehet, mint a többi közösségi oldalon.

A hadsereg 2018-ban alapította meg első csatornáját, nem sokkal később a haditengerészet is csatlakozott. A közvetítés során fiatal katonák játszanak egyenruhában katonai, fegyveres, erőszakos játékokkal (pl.: Fortnight-tal), miközben nézőiket is arról győzködik, hogy csatlakozzanak a hadsereghez. A felhasználói korhatár tizenhárom év, így a besoroláshoz még túl fiatal, de annál könnyebben manipulálható fiatalokat is elérik ilyen módon.

A közvetítést a katonaság új emberek megismerésének lehetőségeként, csapatépítésként és a nézők problémamegoldó képességeinek fejlesztéseként kínálja.

2020-ban a hadsereg automatikus szűrőt vezetett be annak érdekében, hogy azonnal törölni tudják azokat a kommenteket és üzeneteket, melyekben a „háborús bűnök” (war crimes) kifejezés megjelent. E mellett olyan csaló linket is kitettek, ami ahelyett, hogy a kiírt nyereményjátékot nyitotta volna meg, automatikusan a haditengerészethez való jelentkezési lapra csatlakozott. (A Twitch adminisztrátorai ezért felszólították a katonaságot e csaló linkek törlésére.)

A haditengerészet tagadta, hogy toborzóik közvetítik, miközben játszanak. A játékukat közvetítők azonban ugyanazt a toborzói kiképzést kapták meg. Munkájuk megnevezése így eltérő lehet, begyakorolt meggyőzési technikáik azonban nagyon is hasonlóak.

Hatezer-ötszáz katona egésznapos feladata különböző erőszakos játékok közvetítése.

Szembetűnő a meggyőzési kampánystratégia sajátos íve is. Az Army Strong reklámokban még kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek az erős, bátor férfiak bemutatására. A The Calling reklámokban igyekeztek példaképek élettörténeteit bemutatni, olyan emberekét, akikre felnézhetünk. Ehhez képest a Twitch-en már felnőtt férfiak játszanak barátaikkal egész nap, vagyis ők azok a bátor férfiak, akiknek – a toborzási kampány szerint – a fiataloknak a nyomába kell lépniük.

A valóságos hadszíntéri lövöldözés azonban sajnos közel sem olyan biztonságos fizikailag, mint egy légkondicionált szobában Call of Duty-t játszani. A gamerkedéssel járó manipuláció más, mint a TV reklámok – sokkal személyesebb. Egy játékban játszhatunk a katonákkal, üzeneteket írhatunk nekik és a többi nézőnek is. Ez interaktív, megszakítja a teret és az időt, érzéki közegként hat az egyénre, és ha már megtapasztalta e közösséget az interneten keresztül, vonzónak láthatja a csatlakozást. „Miben lehet más a katonaság? Biztos ott is ugyanilyen jó fejek az emberek!”

A virtuális létbe záródó fiatalok könnyen elmagányosodnak, zárkózottabbak lesznek, ezt kihasználva a hadsereg az ideális platformon toborozza őket.

2020 júliusában végül aztán e toborzók megszűntették Twitch regisztrációjukat, hiszen rengeteg támadás érte őket a kampány e formája miatt. A felhasználók letiltása miatt (a háborús bűn kifejezésű kommenteket író felhasználókat azonnal törölték) sokan jogtalansággal vádolták meg a katonaságot, továbbá kritizálták őket tizenhárom éves gyermekek toborzása miatt is.

Toborzási válság

Az elmúlt pár évben kulcsszerepet játszott a katonaság diverzitásának bemutatása. Inspiráló női történeteket hallhatunk és olvashatunk, színesbőrű fiatalok sikeres önmegvalósítását láthatjuk. A közvéleményt felkavaró és megosztó The Calling sorozat egyetlen fehér szereplője is leszbikus szülők örökbefogadott lánygyermeke.

A hadsereg toborzási kampányaiban egyre többször jelennek meg fiatal lányok és nők, akik etnikai hovatartozástól, nemtől és osztályhelyzettől függetlenül izgatottan várják a katonasággal járó új kihívásokat.

Azt mondják, le akarják rombolni a róluk alkotott sztereotípiákat és a katonaság megbecsült tagjaivá szeretnének válni. A sokszínűség propagálása érthető a hadsereg részéről, ennek szlogenje, hogy „a katonaság mindenkit vár”.

De mi ennek az oka? Miért váltották fel az izmos, „bátor”, fehér férfiak hősiességének és hazafiasságának bemutatását törékeny, csinos nők és fekete vagy latinamerikai férfiak az elmúlt két évtizedben? Valóban az egyenlőség eszménye lenne a jelenlegi kampányok mozgatórugója?

A nők toborzására fordított erőfeszítés nyomán felmerül a kérdés: vajon tényleg a nők egyenjogúságáért folytatott küzdelem az oka annak, hogy a katonaság évről évre egyre jobban nyit a nők felé?

Sem a The Calling sorozatban, sem más videókban és posztokban nem esik szó arról, hogy a női jelentkezőknek az önmegvalósításon, kihívásokon és róluk alkotott sztereotípiák leromboláson túl milyen nehézségekkel kell szembenézniük, ha jelentkeznek a hadsereghez. Annak ellenére sem, hogy

évente 20 500 katonai szolgálatot teljesítő nő vagy férfi tesz bejelentést szexuális bántalmazás miatt.

A problémát olyannyira figyelmen kívül hagyják, hogy a jelentett ügyek kb. 0,5 százaléka végzi bíróságon. Ennek legfőbb oka, hogy a katonaságon belül nincs külön szervezet a szexuális zaklatás és bántalmazás jelentésére. Az esetről a parancsnoki hierarchián (chain of command) belül kell beszámolniuk, ahol a férfi katonák jelentős része fedezi egymást – így viszont a jelentés sokszor nem jut el a bíróságig.

„A szomorú igazság az, hogy nagyobb valószínűséggel fog szexuálisan bántalmazni egy katonatársad, mintsem, hogy az ellenséged rád lőjön a háborúban” – mondja Mei-Ling Jerez, a hadsereg egy katonája.

Ha az egyenlőség miatt próbálják a hadsereg diverzitását növelni, miért nem biztosítanak egyenlőséget a katonák között? Miért erőszakolhatnak meg nőket és férfiakat következmények nélkül?

A női és kisebbségi tagok toborzására fektetett hangsúly lehetséges magyarázata az évek óta tartó toborzási válság. 2018-ban 80.000 katona toborzása volt a cél, végül 70.000 főre csökkentették az elérni kívánt létszámot, azonban még ezt sem sikerült teljesíteniük. Csak 68.000 főt soroztak be, 2019-ben pedig tovább csökkent a csatlakozók száma.

2022-ben az összes haderőnem számára kihívást jelentett az elérni kívánt cél teljesítése. A toborzási válságot részint a covid járvány miatti korlátozásoknak tulajdonítják, azonban ahogy láthattuk, az ezt megelőző években sem érték el a kívánt létszámot. Ez esetben érthető a diverzitásra törekvés, hiszen, ha nincs elég férfi – lehetőleg fehér férfi –, aki az adott feladatra besorolható lenne, így a munka tartalékseregéhez folyamodnak: nőkhöz, kisebbségekhez, munkásokhoz.

Mivel kedvezőtlenebb helyzetükből fakadóan elhelyezkedési lehetőségeik szűkösek, sokkal könnyebben mozgósíthatók. A katonaság tartalékhadserege sem működik másképpen: toborzási válság van, nincs elég fehér férfi, így beérik nőkkel, feketékkel és latin-amerikaiakkal is.

Az Egyesült Államok az egyenjogúsághoz nélkülözhetetlen szociális háló kiépítése és megszervezése helyett éppen annak hiányából profitál a hátrányos helyzetű nők és színesbőrűek katonaságba csábításán keresztül.

Az egyenlőség és egyenjogúság hirdetésébe bújtatott propaganda az egyenlőtlenségek kiaknázásában rejlő lehetőségek leplezésére szolgál. Éppúgy, mint a hivatkozás a hadsereg sokszínűségének növelésére.

Címfotó: Lance Cpl Christian M. Garcia – US Marine

Irodalom

Hakola, Outi (2018): How Pop Can Army Strong Be? Uses of Popular Culture in US Army. The Journal of Popular Culture, 51 (6): 1540–1561.