Kép: Alexandros Avramidis/REUTERS A hőség okozta erdőtüzek (Penteli Athén közelében, 2024. augusztus 13.)
A július 16,91 Celsius-fokkal a második legmelegebb július volt az időjárási feljegyzések kezdete óta. Mindössze négy század fokkal volt melegebb, mint 2023 júliusa, ami a mérési pontosság határain belül van, és mindenesetre még mindig jóval megelőzi a korábbi rekordtartókat. Az elemzést az EU Copernicus éghajlati programjának tudósai végezték az időjárás-előrejelzés céljából naponta többször, globálisan gyűjtött és feldolgozott adatok alapján. Az év első hét hónapja 0,27 Celsius-fokkal volt melegebb, mint 2023 ugyanezen időszaka, amely egyben az időjárási feljegyzések történetének legmelegebb éve volt. A 2024-es év hátralévő részében tehát átlagosan 0,23 Celsius-fokkal hűvösebbnek kell lennie, mint az első hét hónapban. Egy ilyen globális hőmérséklet-csökkenés rendkívül szokatlan lenne, ezért 2024 valószínűleg új hőmérsékleti rekordot fog felállítani.
Az elmúlt tizenkét hónap (2023 augusztusától 2024 júliusáig) globális átlaghőmérséklete 1,64 Celsius-fokkal meghaladta az 1850 és 1900 közötti évek átlagát. Mivel a korábbi időszakokból nem áll rendelkezésre elegendő adat, és az üvegházhatású gázok kibocsátása még meglehetősen alacsony volt, ezt az időszakot szokták az éghajlati rendszer iparosodás előtti állapotának referenciájaként használni. A 2015-ös párizsi éghajlat-változási megállapodásban az országok megállapodtak abban, hogy "törekednek arra, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák". Úgy tűnik, hogy ezt a határt az elmúlt hónapokban először sikerült átlépni, bár a nyilatkozat egy hosszabb távú átlagra utal, amelyet nem határoznak meg, de általában 30 évnek szoktak tekinteni. Jelenleg ismét hűl egy kicsit a levegő, de ha így folytatódnak a dolgok, akkor ezt a hosszú távú átlagot a 2030-as években fogják elérni.
Több százmillió embert érintett júliusban a rendkívüli hőség - derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentéséből. Globális átlagban néhány júliusi nap volt a valaha mért legmelegebb. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) adatai szerint augusztus elején is új napi rekordok születtek. A régi rekordok többnyire a tavalyi évből származnak.
"Legalább tíz országban több állomáson is 50 fok feletti hőmérsékleteket mértek" - jelentette Celeste Saulo, a WMO főtitkára. A kaliforniai Halál völgyében a teljes hónap, azaz nappal és éjszaka átlaghőmérséklete 42,5 Celsius-fok volt, ami valószínűleg új világrekord.
Az EU Kopernikusz éghajlatfigyelő programjának képviselői szerint az idei év a legmelegebb lesz az időjárási feljegyzések kezdete óta. A korábbi rekordot csak tavaly mérték, és az óceánok és a légkör éghajlati rendszerének természetes ingadozásai miatt minden más, minthogy a hőmérséklet évről évre emelkedik, ahogy az éghajlat melegszik.
A Copernicus szerint a július néhány század Celsius-fokkal hűvösebb volt globális átlagban, mint 2023 júliusa, és ezzel véget ért a folyamatosan új havi rekordok hosszú sora. Míg Észak-Európában átlagon felüli csapadék hullott, és a szélsőséges esőzések áradásokhoz vezettek a balti térségben, addig a kontinens más részein súlyos aszály pusztított. Nyugat-Oroszországtól a Balkánon át Olaszországig egy széles sáv érintett, ahol számos figyelmeztetés érkezett a mezőgazdaságban bekövetkezett aszálykárokról.
Júliusban a tengeri jég kiterjedése az Antarktiszon tizenegy százalékkal volt alacsonyabb az 1991 és 2020 közötti évek átlagánál, míg az Északi-sarkvidéken a csökkenés hét százalékos volt. Az ottani jég azonban már több évtizede folyamatosan visszahúzódik nyáron, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 30 év átlaga már nem tekinthető éghajlati normának.
Augusztus közepére Szibéria és Észak-Amerika szárazföldi partjai kisebb szakaszoktól eltekintve jégmentessé váltak, és úgy tűnik, hogy idén megnyílhat az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba vezető északkeleti és északnyugati átjáró is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jég körülbelül szeptember közepéig tovább fog visszahúzódni.
Közben a magas hőmérséklet sokakat érint. "A Föld egyre melegebb és veszélyesebb mindenki számára, mindenhol" - kommentálta a legfrissebb adatokat António Guterres ENSZ-főtitkár. A szélsőséges hőség ismételten számos emberéletet követel. A nyár elején, június közepén már Görögországból is érkeztek jelentések arról, hogy turisták haltak meg a 40 fok feletti hőmérsékletben. Szintén június közepén több mint 900 ember vesztette életét a mekkai zarándoklat során. Nagyon kevés hőség okozta halálesetet jelentenek be, mivel a halál oka általában a hőség okozta problémákra vezethető vissza, például keringési elégtelenségre vagy vesekárosodásra.
A halálozási statisztikák azonban újra és újra megmutatják, hányan vesztik életüket kiszáradás, hőguta vagy más, hővel összefüggő testműködési zavar miatt. A Nature Medicine tudományos folyóiratban a hét elején megjelent tanulmány szerint tavaly 47 ezren haltak meg a hőség következtében Európában. Egy másik tanulmány, amely tavaly jelent meg a Nature folyóiratban, 2022-ben 61 000-re teszi a halálozások számát az Atlanti-óceán és az Urál között. A legrosszabbul akkor Olaszországot, Görögországot, Spanyolországot és Guterres hazáját, Portugáliát érintették. Az újabb tanulmány szerzői úgy becsülik, hogy megelőző intézkedések nélkül a hőség okozta halálesetek száma tavaly 80 százalékkal magasabb lett volna.
Ennek megfelelően Guterres, az ENSZ vezetője jobb figyelmeztető rendszerek és több megelőző intézkedés kidolgozására szólít fel, amit a WMO is támogat. Az Egészségügyi Világszervezettel közösen nemrég közzétett jelentésében a WMO becslése szerint a megfelelő figyelmeztető rendszerek létrehozása 57 országban évente közel 100 ezer emberéletet menthetne meg. A hővédelem azonban osztálykérdés is. Sokan nem engedhetik meg maguknak a légkondicionálást, míg másoknak alig van más választásuk, mint hogy extrém hőségben is a szabadban dolgozzanak (lásd alább).
És mindenekelőtt: "Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nem elég. El kell jutnunk a probléma gyökeréig, és végre komolyan kell vennünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, amely rekordszintű" - mondja Saulo, a WMO főtitkára. Ez minden bizonnyal annál is inkább igaz, mivel a hőhullámok csak egy a sok, az éghajlatváltozás okozta probléma közül. Egy másik fontos problémakör a világ népességének élelmezése.
Ott vannak például az aszályok és a szélsőséges esőzések, amelyek ugyanúgy veszélyeztetik a termést. Számos alapvető élelmiszer globális piaca már most is olyan szűkös, hogy az árak az egekbe szöknek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a gabonafélék, a cukor, az étolaj és a tejtermékek már most 15-35 százalékkal drágábbak, mint a 2000 és 2016 közötti évek átlaga, amelyben már korábban is nagyon meredek áremelkedések voltak. Vagy a halászat, amelyet nemcsak a túlhalászás fenyeget, hanem a korallzátonyok pusztulása, az óceánok savasodása a CO2 elnyelése miatt, valamint a globális felmelegedés következtében csökkenő oxigénszint is.
Lásd még
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/481548.klimawandel-an-der-wurzel-packen.html
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
