Ukrán katonák katonai kiképzés közben a Harkivi területen. Kép: Yakiv Liashenko/Shutterstock.com
A meglepetések nem szokatlanok a nemzetközi politikában.
John Mearsheimer
"Területeket veszítünk, a legjobb embereket veszítjük el. Ha nem vonjuk le a következtetéseket, ha nem foglalkozunk a hibákkal, akkor végleg elveszítjük ezt a háborút" - hangzik egy kicsit pánikszerűen, és lehet, hogy ez csak szándékosan hisztérikus hangnem. De lehet, hogy egyszerűen csak a háborús helyzet nagyon is reális értékelése.
Akárhogy is, Dmitrij Kucsarcsuk ukrán katonatiszt megjegyzései azonban "vírusszerűen terjednek" - írja a Berliner Zeitung az ukrán hadsereg zászlóaljparancsnokának belső nézeteiről szóló legfrissebb beszámolójában.
A jelentés szerint "a háború legkritikusabb szakasza" küszöbön áll. A Nyugaton uralkodó benyomással ellentétben az ukrán társadalomban korántsincs konszenzus arról, hogyan kell eljárni a katonai fölényben lévő orosz fegyveres erőkkel szemben.
"Úgy gondoljuk, hogy lehetséges lesz meghívni Oroszország képviselőjét"
Ennek fényében érthető, hogy vannak arra utaló jelek, hogy Kijev óvatosan nyit a diplomáciai kezdeményezésekre irányuló nyugati nyomásnak, már nem zárja ki kategorikusan az Oroszországgal való tárgyalásokat, de a Kreml képviselőit be akarja vonni a jövőbeli tárgyalásokba.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője és Zelenszkij tanácsadója, Andrij Jermak - a Berliner Zeitung szerint egyfajta szürke eminenciás Kijevben - most azt mondta, hogy Ukrajna Oroszországot is be akarja vonni a szélesebb körű támogatás érdekében: "Úgy gondoljuk, hogy lehetséges lesz Oroszország képviselőjének meghívása" - idézi Jermakot a lap.
Ez megerősíti a neves amerikai politológus, John Mearsheimer néhány nappal ezelőtti értékelését.
Érveket akarsz hallani?
Mearsheimer "ellentmondásosnak" számít. És sok amerikai kollégájával ellentétben nem udvarol neki a nyugati média - ellenkezőleg: mostanában Európában vágják John Mearsheimert, akit két évvel ezelőtt, néhány hónappal az ukrajnai háború kirobbanása után még Berlinben lehetett találni olyan belső politikai körökben, mint a CDU liberálisabb szárnya.
"Putyin-szakértőnek" és "oldalirányú gondolkodónak" tartják, mintha az ilyen címkék, az árral szemben gondolkodás és a külpolitikai szereplők megértése nem bók lenne egy politológusnak. Nem állandó vendége a "Markus Lanz"-nak vagy a "Sandra Maischberger"-nek, pedig a baloldali zöldektől a jobboldali CDU-tagokig, Hofreitertől Kiesewetterig ellentmondhatna a konszenzusnak, méghozzá érvekkel.
De úgy tűnik, hogy az Ukrajna támogatása és a rossz oroszok egyoldalú hibáztatása mellett szóló érvek pontosan azok, amelyeket az emberek nem akarnak meghallani Ukrajna esetében.
Ukrajna háború: „A megállapodás után kitűztük a konfrontáció irányát”:
Video: https://schlaglicht-hintergrnde.podigee.io/10-erler-verheugen
Az ilyen viták 2022 közepéig még mindig lehetségesek voltak. Johannes Varwick politológus még időnként hallható volt a Deutschlandfunk rádióban, ahol a diplomáciai megoldások mellett és az "eszkalációs spirál" ellen érvelt.
Ezután a nyugati ukránbarát front sorai szilárdan zártak.
Szembetűnő kivétel a Berliner Zeitung, amely az elmúlt hónapokban alapjaiban szerzett hírnevet a külpolitikában - mint a nem-neoidealista külpolitika egyetlen hangadója és a geopolitikai nyitottság támogatója arra a kérdésre, hogy mik az államok valódi érdekei, és milyen mögöttes erők vezérlik a politikai cselekvést?
"Az Egyesült Államok alig tett valamit a háború megakadályozásáért"
A Berliner Zeitungnak adott hétvégi interjújában Mearsheimer áttekintést adott a globális problémás pontokról alkotott értékeléséről.
Ukrajnában Mearsheimer az oroszok "csúnya győzelmére" számít. Konstruktív béke nélkül a konfliktus csak "befagyasztva" lesz, és Oroszország "az ukrán terület egy jó részét" annektálnifogja.
Mearsheimer az interjúban megismételte egyik fő tézisét, amely szerint az ukrajnai háborúért elsősorban az USA által irányított nyugati politika felelős:
A fő ok a NATO bővítése volt, és különösen az a törekvés, hogy Ukrajnát felvegyék a NATO-ba. Ami Ukrajnát illeti, Joe Biden egy szuper héja. (...)
Biden alatt Ukrajna gyorsan a Nato de facto tagjává vált. Az oroszok már 2021-ben világossá tették, hogy ez számukra elfogadhatatlan. Tárgyalásos megoldást kerestek, de a Biden-kormányzat nem ment bele ebbe. (...) A Nyugat, és különösen az Egyesült Államok keveset tett a háború megakadályozásáért.
John Mearsheimer, Berliner Zeitung
Illúziók és ideológiai konstrukciók
Mearsheimer megjegyzése az amerikai politikatudományon belüli helyzetéről figyelemre méltó. Az amerikai külpolitikai intézményrendszerben szinte senki sem fogadja el a konfliktusról szóló elemzését:
Szinte az egész nyugati mainstream meg van győződve arról, hogy Putyin azért kezdte a háborút, mert imperialista, hogy szándékában áll egész Ukrajna meghódítása, beolvasztása egy "Nagy-Oroszországba", majd más kelet-európai országok meghódítása.
Putyint rendkívül agresszívnek tartja a külpolitikai intézményrendszer és természetesen a mainstream média is. Ráadásul szinte mindenki hitt abban, hogy Ukrajna végül győzedelmeskedhet.
John Mearsheimer, Berliner Zeitung
Mearsheimer számára ezek illúziók és ideológiai konstrukciók, amelyek elhomályosítják a tiszta kilátást. A politológus nem hisz abban, hogy Ukrajna kilátásai a jövőben javulni fognak. "Reménytelen helyzetben" az ország el fogja veszíteni a háborút.
Neo-idealizmus kontra realizmus
Mearsheimer gondolatainak következtetése az a felismerés, hogy a hidegháború végét követő egypólusú átmeneti szakasz után jelenleg a klasszikus többpólusú nagyhatalmi politika egyértelmű visszatérését tapasztaljuk.
A sokáig pacifista Nyugat, amely azt hitte, hogy a demokrácia globális győzelme csak idő kérdése, úgy reagál erre az új világrendre, mint egy makacs gyermek, akitől megtagadták az édességet.
Erre egy állig felfegyverzett neo-idealizmussal reagál, amely szintén a belpolitika primátusának, azaz a jóléti állam demokráciáinak mediális tapsdinamikájának van alárendelve.
A kérdés csak az, hogy a világtörténelem követi-e a nyugati fővárosok irányzatait, még akkor is, ha figyelmen kívül hagyják a hosszabb távú geopolitikai érdekeket.
Mearsheimer és a nemzetközi kapcsolatok elméletében egészen a hetvenes évekig alaphangot adó „realizmus” irányzat szerint azonban továbbra is ezek az érdekek határozzák meg a külpolitikai cselekvést.
Olvassa el továbbá
Mi a helyzet Ukrajna háborús felkészültségével?
Forrás: https://www.telepolis.de/features/Ukraine-Wir-werden-diesen-Krieg-endgueltig-verlieren-9772466.html. 2024.06.21.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
