BALMIX - Mikor lesz végre vége a fegyvergyártók bulijának?

Drónfelvétel az izraeli hadsereg által bombázott épületekről Gáza északi részén, 2024. március 20. kép: ImageBank4u / Shutterstock.com

A felmérések azt mutatják, hogy Európában és Amerikában sokakat egyre jobban aggasztanak a háborúk és a katonai eszkaláció. Egy amerikai felmérés szerint például a megkérdezettek 84 százaléka tart attól, hogy saját országát is bevonhatják a közel-keleti konfliktusba.

És ezt a tanulmányt tavaly novemberben tették közzé, vagyis az Izrael és Irán katonai csapásai nyomán bekövetkezett legutóbbi eszkaláció előtt.

Vásároljon Lockheed-Martin részvényeket!

Miután a hétvégén Iránból 300 rakétát és drónt lőttek ki Izrael felé a szíriai iráni konzulátus elleni izraeli támadás megtorlásaként (szinte mindet elfogták és kevés kárt okoztak), a nyugati országokban megkongatták a vészharangokat.

De nem mindenki fél, aggódik és akar visszafogottságot, ha háborúról van szó.

Nick Gleveland-StoutResponsible Statecraft című írása szerint hétfő reggel SethSeifman, a JP Morgan elemzője "tartásról" "vételre" javította az amerikai bank a Lockheed Martin, az izraeli F-35-ös vadászgépek gyártójának besorolását, és magasabb célárat tűzött ki a részvényre. Szerinte a fejlemény jót tesz az üzletágnak:

"Annyit mondhatunk, hogy a világ veszélyes, és bár ez nem elégséges feltétel ahhoz, hogy a védelmi részvények "outperformanciát" mutassanak, de potenciális felfelé ívelő forrás, különösen, ha a részvények alulértékeltek".

"Ahol háború van, ott pénzt lehet keresni"

A brit Liberum Capital befektetési bank úgy véli, hogy egy korlátozott mértékű izraeli katonai csapás öt-tíz százalékkal "korrigálná" a részvénypiacot, miközben erősítené a dollárt. A rövid távú nyertesek az olaj- és gázipari részvények, valamint a védelmi vállalatok részvényei lennének.

Jacob Wolisnky pénzügyi újságíró a védelmi szektor részvényügyleteiről szóló cikkében így foglalja össze a helyzetet: "Ahol háború van, ott pénzt lehet keresni".

A közel-keleti geopolitikai feszültségek növekedése és a két éve tartó ukrajnai háború arra készteti a befektetőket, hogy védelmi részvényekkel árnyékolják portfóliójukat, miközben a kormányok a katonai készletek növelésére és a hosszú távú jármű- és repülőgépflották korszerűsítésére irányuló tervekkel erősítik védelmi költségvetésüket. A mostaninál talán nincs is jobb alkalom a védelmi üzletágban való részvételre.

Ez vonatkozik Németországra is - amely az USA után a második legnagyobb fegyverexportőr Izraelbe és Ukrajnába -, ahol a kormányok hadseregre fordított kiadásai jelentősen nőttek.

Német katonai költségvetés: 90 százalékos növekedés

A többi minisztérium költségvetéséhez képest a német védelmi költségvetés nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt években, 38,5 milliárd euróról mostanra 51,95 milliárd euróra. Ehhez jön még 2024-re a Bundeswehr különalapjából további 20 milliárd, vagyis összesen 72 milliárdot költenek majd a védelemre.

Ez öt év alatt közel 90 százalékos növekedést jelent.

Az USA-ban a Pentagon és a biztonsági költségvetés már régóta a sztratoszférában van, ami nem ismer mértéket, nem ismer határokat. Az adófizetők pénzéből évente 1,4 billió dollárt - és ez az összeg egyre nő - fordítanak katonai és biztonsági kiadásokra (ebből 900 milliárdot a védelmi minisztériumra). Minden egyes befizetett, az amerikai kongresszus által szabadon elköltött adóforintból 62 cent a fegyveres erőknél, katonai bázisokon, fegyvergyártóknál és biztonsági cégeknél köt ki.

A szélsőséges bevétel kedvezményezettjei elsősorban a fegyver- és lőszergyártók (az USA-ban a pénz fele közvetlenül hozzájuk kerül). Németországban ez elsősorban a Rheinmetall, az ország legnagyobb fegyvergyártója, düsseldorfi székhelyű. Ez a cég biztosítja a teljes palettát: tankok, tüzérség és nagy kaliberű lőszerek.

A részvények értéke tízszeresre nőtt a háborúknak köszönhetően

Az ukrajnai háború előtt a vállalat évente mintegy 70 000 lövedéket adott el. Ma a vállalat szerint mintegy 700 000-et ad el - ez két év alatt a tüzérségi lőszergyártás tízszeresét jelenti.

A háborúk és az azt követő fegyverkezés és militarizáció hatására a vállalat részvényárfolyama az egekbe szökött. A 2022. február 24. előtt, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, kevesebb mint 100 eurót ért. Ezután 2023 nyarára 250 euró körüli értékre emelkedett.

A Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadásával és az azóta is dúló gázai háborúval a részvény árfolyama szó szerint mindent túlszárnyalt. A részvény nemrégiben 570 euró körüli új csúcsot ért el.

Aki tíz évvel ezelőtt 100 000 eurót fektetett be Rheinmetall-részvényekbe, az ma már megtízszerezte ezt az értéket. Akinek van elég "szerencsejáték-pénze" a tőzsdei spekulációhoz, az tehát óriási profitot termelhet a fegyverüzletből, miközben az átlagpolgárok az adójukkal forgatják a fegyverkezési mókuskereket, amit a nagy részvényesek és a vállalatvezetők magánkézben lefölöznek.

A hadiipar saját jogon hatalmas állam

És ez a mókuskerék egyre nagyobb és nagyobb lesz, mind nemzeti, mind globális szinten, köszönhetően a kiélezett konfliktusoknak, katonai konfliktusoknak és háborúknak.

Nem Németország (lásd a 100 milliárd eurós különalapot) és az USA az egyetlen ország, amely jelentősen növeli a védelmi kiadásokat. A Sipri békekutató intézet jelentése szerint 2022-ben a globális katonai kiadások 2,24 billió dolláros rekordra emelkedtek.

Ez az összeg majdnem eléri Franciaország bruttó hazai termékét. A hadsereg és a hadiipar már régóta saját jogán hatalmas állammá mutálódott ezen a bolygón.

Európa 13 százalékos növekedéssel világelső volt. Csak az EU tagállamai 270 milliárd eurót költöttek, többet, mint a hidegháború vége óta bármikor, miközben az EU sok milliárdos katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.

A hadiipari komplexum burjánzik

Oroszország mintegy kilenc százalékkal, 86,7 milliárd dollárra növelte katonai kiadásait. Kína bő négy százalékkal, 292 milliárd dollárra növelte költségvetését, ami az USA kiadásainak harmada.

De nem csak a háborúk tesznek jót az üzletnek. A katonai és biztonsági cégek is pénzt keresnek a militarizált határvédelemmel, miközben az ő fegyvereik és lőszereik okozzák a menekült- és migrációs válságokat, amelyek ellen aztán a gazdag országok ugyanezen cégek segítségével védekeznek, mindezt az adófizetők kárára.

Félő, hogy az úgynevezett "katonai-ipari komplexum" hatalma az elkövetkező években sem fog gyengülni, hacsak nem születnek politikai ellenintézkedések. Ennek oka, hogy a háborút támogatók jelenleg sok országban uralják a politikát, a médiát és a közéletet.

És ott van még a fegyverlobbi, amely nemcsak az USA-ban van erős befolyással a politikusokra. A befolyása Európában és Németországban is jól érezhető.

A védelmi lobbisták órája

A német védelmi vállalatokat nagy lobbi-hivatal képviseli Berlinben, és szoros, hosszú távú kapcsolatokat ápolnak a miniszteri hivatalnokokkal és a parlamenti képviselőkkel, amint azt a lobbisták nyilvántartása mutatja. Létezik az úgynevezett "forgóajtó-hatás" is, amelynek során a fegyvergyártók képviselői beköltöznek a politikába és fordítva.

Az ágazat a Transparency International szerint is rendkívül "korrupcióra hajlamos". Senki sem vádolja Marie-Agnes Strack-Zimmermannt (FDP), a védelmi bizottság elnökét azzal, hogy meggazdagodott. De kapcsolatban áll a védelmi lobbival.

A Rheinmetall székhelye az ő választókerületében, Düsseldorfban van. Tagja a "Förderkreis Deutsches Heere.V." – a Német Hadsereg Támogató köre (FKH) és a "Deutsche Gesellschaft für Wehrtechnik" - Német Védelmi Technológiai Társaság”(DWT) lobbiszervezet végrehajtó bizottságának.

Aki bármi rosszat gondol Strack-Zimmermann állandó, még több fegyvert követelő felhívásairól, az egy gazember.

Olajzöld helyett szociális zöld

Az EU-ban is a politikai militarizáláson van a hangsúly. Miközben a fegyveripar virágzik, és a hadigazdaság irányába mutat, Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a latin mondást idézi: "Si vis pacem, para bellum", "Ha békét akarsz, fel kell készülnöd a háborúra", miközben az EU Bizottsága első alkalommal mutatott be "védelmi ipari stratégiát".

A hangsúlyt az éghajlattal kapcsolatos projektekről a védelemmel kapcsolatos projektekre helyezik át, a GreenDeal-t leminősítik, az Európai Szuverenitási Alapot pedig - amely válasz a Biden-kormányzat IRA amerikai gazdaságélénkítő programjára –10-ről 1,5 milliárd euróra csökkentik.

Ma a hadsereg elsőbbséget élvez a szociális kérdésekkel, a munkahelyekkel és az energetikai átállással szemben. A tankokra és harci repülőgépekre, lőszerekre és rakétákra fordított pénzt többé nem lehet az egészségügyre, az iskolákra, a szél- és napenergia előmozdítására vagy a szegénység elleni védelemre költeni. Még akkor sem, ha a jövőnk függ ettől.

A kormányoknak és a parlamenteknek meg kell állítaniuk ezt a veszélyes militarizálódási folyamatot, véget kell vetniük ennek, és ugyanakkor a polgárok aggodalmaira kell összpontosítaniuk - hogy ne szülessen még több jobboldali fejlemény Európában és az USA-ban.

Ki akar párttörő lenni

Az ukrajnai és gázai háborúkat, az Iránnal és Kínával való eszkalációt ezért a lehető leggyorsabban le kell állítani. Mert ezek a fő mozgatórugók a nagy katonai hatalmaknál, amelyek egyre inkább a fegyverekre, tankokra és vadászgépekre koncentrálnak.

Ez az egyetlen módja annak, hogy kihúzzuk a dugót a védelmi ipar bulijából. Még ha nem is mondják ki nyíltan, szeretik a háborút és a konfliktusokat, mert ez virágoztatja fel az üzletüket.

De az emberek ennek az ellenkezőjét akarják. Félnek a háborúktól. Békét és polgári konfliktusmegoldást akarnak. Szociális jólétet és tisztességes életszínvonalat akarnak.

A politikának erre kell összpontosítania. Ám a jelenlegi hisztérikus hangulatban sajnos csak kevesen vannak, akiknek van bátorságuk "párttörőnek", Putyin, Hamasz, Mullah és más autokrácia támogatóinak lenni.

A csorda viselkedés nem csak a tőzsdéken létezik, ahol a fegyverek jelenleg nagyon jól mennek.

Olvassa el még:

Netanjahu háborút akar Irán ellen: Miért kell Bidennek mindenáron megállítania őt?

Telepolis