Kép: IMAGO/ZUMA Wire A fasiszták ünneplik Banderát: a kommunistákat üldözik (Lviv, 2023. január 1.)
A közelmúltban indították el a "Le a háborúval" – Nieder mit dem Krieg kampányt az orosz és ukrán kommunisták háború elleni küzdelmének támogatására. Kik ezek a csoportok és hogyan működnek?
Egyrészt ott van az oroszországi Forradalmi Kommunista Ifjúsági Liga (Bolsevikok), RKSM(B), egy ifjúsági szervezet, amely sokáig az Orosz Kommunista Munkáspárttal, a KPRP-vel állt kapcsolatban, de 2022 elején levált, miután a párt átállt a háború pártolására. Az ukrán oldalon pedig az Ukrán Munkásfront és az Ukrán Kommunisták Szövetsége. Mindhárom olyan szervezet, amely mindkét oldalról imperialista háborúként jellemzi és elutasítja a háborút. A Munkásfront például Ukrajnán belül is megpróbálja megszervezni az ellenállást.
Milyen állami elnyomással szembesülnek a háború ellenzői az országukban?
Mindkét országban más és más. Oroszországban a magukat kommunistának valló szervezeteket tolerálják, amíg nem fejtenek ki alapvető kritikát a kormány és a háború ellen. A háború nyílt bírálata tilos, és az aktivistákat többször letartóztatják. Ukrajnában az elnyomás még keményebb: minden kommunista és baloldali szervezetet kriminalizálnak, ami azt jelenti, hogy az állam már vagy szétverte őket, vagy a föld alatt vannak. A 2014-es puccs óta többször is történtek fasiszták által elkövetett politikai gyilkosságok, például a 2014-es odesszai mészárlás. Ezeket a gyilkosságokat az állam szinte soha nem üldözi. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában kommunistaként vagy antifasisztaként csak a föld alatt dolgozhatsz.
Egy angol nyelvű podcast formájában egyszerre beszélgetsz a különböző csoportokkal. Kiket akar elérni a kampány, és mit akarnak elérni vele?
A kampány nem csak, de elsősorban a baloldali önképű embereknek szól, akik szolidárisak az ukrajnai és oroszországi elvtársakkal. De a háborúval kapcsolatos álláspontunkat is szeretnénk közvetíteni. Világossá akarjuk tenni, hogy az ukrán állam nem a szabadság világítótornya, amit most meg kell védeni, hanem egy nagyon elnyomó, reakciós rezsim. Másrészt Oroszország is egy kapitalista állam, amely brutális és reakciós háborút folytat. Gyakorlatilag meg akarjuk mutatni, hogy nem vagyunk tehetetlenségre ítélve, amikor a kapitalisták egymás ellen harcolnak, hanem hogy tehetünk valamit - nevezetesen szolidaritást gyakorolhatunk azokkal az erőkkel, amelyek nemcsak a háború ellen, hanem annak okai ellen is harcolnak: a kapitalizmus ellen.
Azt mondják, hogy a háború a nyersanyagokért és a piacokért, a kereskedelemért és a katonai kikötőkért folyik mindkét oldalról. Sem az ukrán, sem az orosz kormány nem képviseli a munkásosztály érdekeit. Milyen szerepet tulajdonít a NATO-országoknak?
A 90-es évek elején a NATO biztosította a Szovjetuniót, hogy nem terjeszkedik keletebbre. De mint tudjuk, pontosan ez történt folyamatosan. És több mint 30 éven keresztül a háborús szövetség nagyon eszkalációs álláspontot képviselt Oroszországgal szemben, ami aztán többek között az ukrajnai puccsban nyilvánult meg. 2014-ben a Janukovics-kormányt, amely évekig próbált közvetítői pozíciót elfoglalni a NATO és Oroszország között, megbuktatták, és helyére egy szélsőségesen nacionalista és részben fasiszta erőkből álló, egyoldalúan NATO-barát kormányt állítottak. A donbásszi háború még 2014-ben kezdődött, és a NATO támogatásával folyt. Ennek megfelelően a NATO döntő részben felelős az ukrajnai háborúért, még akkor is, ha a mai propaganda mást állít, és az emberek úgy tesznek, mintha Putyin egy reggel felébredt volna, és úgy döntött, hogy megszállja Ukrajnát.
Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/454999.gegen-krieg-der-ukrainische-staat-ist-kein-leuchtturm-der-freiheit.html 2023. július 17.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
