Több mint 30 iráni egyetemet bombázott az USA és Izrael a háború kezdete óta, emellett több száz iskolát, egészségügyi létesítményt és kulturális helyszínt, amelyek háborús bűncselekménynek minősülnek.

Az Egyesült Államok és Izrael légicsapásokat mért hétfőn, április 6-án a teheráni Sharif Műszaki Egyetemre, ami újabb elítéléseket, háborús bűncselekményekre utaló vádakat és felelősségre vonásra felszólító követeléseket váltott ki. A hajnali támadás a fővárosi rangos egyetem több épületét is célozta.

A támadásban egyelőre nem jelentettek sérüléseket. Iránban az egyetemi órákat már korábban online formába helyezték át, hogy elkerüljék a hallgatók és más dolgozók sérelmét az önkényes bombázások során.

A támadást elítélve Mohammad Reza Aref, Irán első alelnöke a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a támadás során „bunkerromboló bombákat” használtak. Ezt [Donald Trump amerikai elnök] őrültsége és tudatlansága szimbólumának nevezte.

Trump korábban megünnepelte Irán kutatóközpontjai és egyetemei elleni támadásokat, és azzal fenyegetőzött, hogy az országot „visszabombáztatja a kőkorszakba”.

Annak ellenére, hogy az egyetemek elleni támadások háborús bűncselekménynek számítanak – Hosszein Simaei Sarraf iráni tudományos, kutatási és technológiai miniszter szerint – az USA és Izrael február 28. óta több mint 30 egyetemet célzott meg az országban, ezekben a támadásokban legalább öt professzort és több mint 60 hallgatót megölve, nem is beszélve a laboratóriumokban és más kutatólétesítményekben okozott jelentős károkról.

Irán szerint e felsőoktatási intézmények nagy része kulcsfontosságú az ország tudományos és kulturális fejlődése szempontjából, és a ellenük irányuló támadások az ország tanulási és kulturális élete elleni támadásnak minősülnek.

Izrael évek óta részt vett több iráni professzor és tudós meggyilkolásában is, az ország nukleáris programját célozva.

Nincs ideiglenes tűzszünet

Eközben Irán hétfőn elutasított egy új, ideiglenes tűzszünetre vonatkozó tervet. A Pakisztán által benyújtott terv szerint 45 napos tűzszünetet vezetnének be, amiért cserébe Irán megnyitná a Hormuzi-szorost.

Irán állítása szerint az ilyen szünetek csak lehetővé teszik az USA és Izrael számára, hogy „újracsoportosuljanak és stratégiát dolgozzanak ki a jövőbeli támadásokhoz”.

A Reuters szerint Pakisztán hétfőn bemutatta az ideiglenes tűzszünet tervét mind Iránnak, mind az Egyesült Államoknak, amely szerint egy időre felfüggesztenék az ellenségeskedéseket, miután Irán megnyitja a Hormuzi-szorost.

Az átmeneti időszakban egy végleges megállapodásról folytatnának tárgyalásokat, amelynek alapja az Irán elleni összes szankció feloldása és befagyasztott külföldi vagyonának feloldása lenne, amiért cserébe Irán írásbeli biztosítékot adna arra, hogy nem fejleszt nukleáris fegyvereket, és nyitva tartja a szorost.

A békejavaslat híre Donald Trump amerikai elnök újabb fenyegetései közepette érkezett. Trump trágár nyelvezetet használva vasárnap azt állította, hogy országa felrobbantja Irán erőműveit és hídjait, ha az ország keddig este 8 óráig nem nyitja meg a szorost.

Irán elutasította a fenyegetést, és megerősítette, hogy megtorolja az USA és Izrael összes, az ország polgári infrastruktúrája elleni támadását, és célba veszi az amerikai érdekeltségeket a térségben.

Kazem Gharibabadi iráni külügyminiszter-helyettes válaszolt Trump fenyegetéseinek, kijelentve, hogy Irán nem katonai infrastruktúrája elleni bármilyen támadás „háborús bűncselekménynek” minősül, és „határozott és azonnali választ” von maga után.

Az ilyen megtorlás Irán védelmi intézkedéseinek részét képezi, nem pedig szándékos választás – mondta Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője hétfőn egy videóüzenetben.

Az USA-t és Izraelt felelősségre kell vonni a nukleáris létesítmények elleni támadásokért

Mohammad Eszlami, az Iráni Atomi Energia Szervezet (AEOI) vezetője bírálta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatóját a tétlenségéért és azért, mert nem képes elítélni az USA és Izrael ismételt támadásait az ország nukleáris létesítményei ellen.

A NAÜ-nek írt levelében Eszlami megjegyezte, hogy az USA és Izrael szombaton végrehajtotta a negyedik támadást a bushehri atomerőmű ellen a február 28-án kezdődött háború kezdete óta. A támadás megrongálta a létesítmény egy részét, és megölt egy biztonsági őrt.

Eszlami figyelmeztetett, hogy az ilyen támadások károsíthatják a reaktort, és radioaktív anyagokat szabadíthatnak fel, ami „súlyos és helyrehozhatatlan következményekkel járhat a helyi lakosságra, a környezetre és még a szomszédos országokra nézve is”.

A nukleáris létesítmények elleni támadások teljes mértékben sértik a NAÜ alapokmányát, a NPT (Nukleáris Fegyverek Elterjedésének Megakadályozásáról szóló Szerződés) szabályait, valamint más nemzetközi törvényeket és egyezményeket – mondta Eszlami, követelve, hogy az elkövetőket vonják felelősségre bűncselekményeikért.

forrás: Peoples Dispatch