Nabi Samwil, szeptemberben. A falu a Seam Zone-ban fekszik: egy hatalmas területen, amely izraeliek számára nyitott, palesztinok számára viszont zárva van. Forrás: Yahel Gazit
Miközben a Yesha-stan (a Yesha, a Júdea, Samária és Gáza hivatalos rövidítése, valamint az államra utaló -stan utótag kombinációja) csapata elkötelezetten végzi feladatát a Ciszjordániában, és minél több palesztint űz el földjükről, egy másik, csendesebb kiűzés zajlik a címlapokról távol.
Ennek erőszakossága nem vasrudakkal vagy éles lőszerrel valósul meg, hanem névtelen, jól öltözött jogi szakértők által kidolgozott, hadseregtábornokok által aláírt és Izrael Legfelsőbb Bírósága által jóváhagyott parancsokkal és rendeletekkel.
Ez a népességáthelyezés a Seam Zone néven ismertebb: egy hatalmas, körülbelül 320.000 dunam (közel 124 négyzetmérföld) terület, amely a Ciszjordánia mélyén húzódó elválasztó fal és a Zöld Vonal között fekszik – nyitva áll az izraeliek előtt, de zárva a palesztinok előtt.
https://www.haaretz.com/static-interactive/pages/2025-10-west-bank-eng/static/videos/zanuta.mp4?ts=1763028938022
Egy előőrs, amelyet Bruqin falva közelében állítottak fel, Közép-Ciszjordániában.
- Hogyan tartja fenn a Hamászt Izrael elválasztási politikája Gázában és Ciszjordániában
- Három falu több száz palesztin lakója nem kapott engedélyt arra, hogy otthonában maradjon
Az izraeliek és a turisták szabadon mozoghatnak ott, és bővíthetik a nemzetközi jog szerint illegális külvárosi településeiket. Az 1967-ben Izrael által megszállt területen élő palesztinok számára ez a többnyire vidéki terület természetes földtartalékuk, amelyet most a közmondásos sötét hegyek mögé szorítottak.
Közülük a kisebbség – a Qalqilya és Ya'bad közötti falvakból származó, belépési engedélyt kapott gazdák – az elmúlt két évben nem léphettek be a földjeikre. Az izraeli emberi jogi szervezet, a HaMoked petíciói nyomán néhány gazda nemrégiben engedélyt kapott, hogy két-három napig olajbogyót szüreteljen. Hamarosan megbánták, hogy elmentek: megszakadt a szívük, amikor meglátták a kiszáradt fákat és a régóta elhanyagolt ligeteket.
Amikor az izraeli politika valódi szakértői – a palesztinok, a baloldal és az emberi jogi szervezetek – a 2000-es évek elején figyelmeztették, hogy a szeparációs fal útvonalát úgy tervezték, hogy minél több termékeny földet lehessen elfoglalni, az állami tisztviselők csak legyintettek és gúnyolódtak: „Mi? Hogy minél több földet akarunk, minél kevesebb palesztinnal? Ugyan már. Honnan vették ezt az ötletet? A biztonság az egyetlen gondunk.”
Eközben a Yesha-stan fosztogatók kalóz karavánokat és állatistállókat állítottak fel pár méterre a palesztin olajfaligetektől, majd azt állították, hogy a betakarítás biztonsági kockázatot jelent. Ezért Isten által adott joguk, hogy a betakarítókat véresre verjék.
Az állam pedig az 1967-ben megszállt lakosságot örökre jogfosztott alattvalókká ítéli, és minden kutat, piacot vagy szervezett túrát a mesterségesen kijelölt C területen büntetendő bűncselekménynek tekinti. A varázssávban – a C zóna négyzetében – a korlátozások olyan szigorúak, hogy az ott rekedt falvakban élő néhány ezer palesztin csak akkor lakhat a saját otthonában, ha Izrael kegyesen kiadja nekik a különleges engedélyt.
Nemrégiben három Jeruzsálem északnyugati részén fekvő falu – Beit Iksa, Nabi Samwil és Khalaila – lakói is csatlakoztak ehhez a csapdába esett népességhez. Számukra ez nem jelent drámai változást: már régóta teljesen el vannak vágva rokonuktól, barátaiktól és munkahelyüktől. 20 éve szigorú mozgás- és építési korlátozásoknak vannak kitéve. Egyszer egy élénk terület kötötte össze ezeket a falvakat egymással, valamint a mezőikkel és gyümölcsöseikkel. Ma már „megtisztították” a palesztinoktól, és gyakorlatilag Izraelhez csatolták.
Ma azonban e három falu lakóinak is izraeli engedélyt kell szerezzenek ahhoz, hogy saját otthonukban élhessenek. Több százan nem kaptak ilyen engedélyt, több tucatnak pedig azt mondták, hogy soha nem is kapnak. Az izraeli bürokraták, kötelességtudatosan követve a parancsokat, eldöntik, kinek az engedélyét vonják vissza a jövőben, és szükség szerint szabadon kitalálhatnak új „lakhatási feltételeket”.
Ez egy csendes, folyamatos kiűzés, amely a radar alatt zajlik. Ez segít megmagyarázni, miért nem sokkolja igazán a legtöbb izraelit a „Mindenható követei” által végrehajtott véres, korlátlan kiűzések, és miért nem töltik meg az utcákat tiltakozásul, hogy megállítsák ezt. Végül is mindenki támogatja a zsidók ingatlanbónuszát.
Forrás: https://www.haaretz.com/opinion/2025-11-12/ty-article-opinion/.premium/under-the-radar-quiet-and-persistent-population-transfer-is-underway-in-the-west-bank/0000019a-78c7-d1ab-a3fa-7cdfc5390000?utm_source=mailchimp&utm_medium=email&utm_content=author-alert&utm_campaign=Amira+Hass&utm_term=20251112-18:49 2025. november 12.,
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
