Izraeli erők őrködnek egy zárt kapu mellett az olajbogyó-szüret alatt Kobar faluban, Rámalláh közelében, az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában, szombaton.Fotó: Mohamad Torokman/Reuters
Végre mindannyian Itamar Ben-Gvir vagyunk. Naftali Bennett, Yair Lapid és Avigdor Lieberman, az ellenzék reménye, valamint Ben-Gvir, a nagy terror között közös vonal húzódik: a nacionalizmus, a fasizmus és a militarizmus, amelyek csak a legapróbb árnyalatokban különböznek egymástól. Izrael történelmének legszélsőjobboldalibb kormánya és a hatalomra törekvők között nem létezik más, mint a jobboldal 50 árnyalata.
Ezért minden olyan beszéd, ami a „nemzeten belüli szakadásról” és az „ország történetének legfontosabb választásairól” szól – utóbbi egy jelenleg terjedő klisé –, hazugság. Izraelnek nincs Zohran Mamdani-ja, és egyhamar nem is lesz. Ben-Gvirs-ünk viszont bőven van.
Közeleg a választási szezon, és nincs senki más, mint Lapid, aki gyorsan felismeri a korszellemet, nevezetesen a fasizmust, és meglovagolja annak hullámát. Ez a legfelkapottabb termék a piacon október 7. óta, és Lapid már boldogan adagolja is.
Ezen a héten az „ellenzék vezetője” megígérte, hogy támogatni fogja azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a szavazati jogot azoknak, akik nem jelentkeznek a hadseregbe. Sem Spártában, sem a szuper-Spártában nem mernének soha ilyen militarista intézkedést fontolóra venni. Ott talán szégyellnék magukat. Az arabokat, az ultraortodoxokat, a fogyatékkal élőket, a betegeket, a bűnözőket a Nílusba vetnék. Nem részei a demokráciánknak, miért ne toloncolnák ki mindazokat, akik nem szolgálnak? Megvonnák az állampolgárságukat? És talán táborokba zárnák őket?
Lapid szerint a hadseregben való szolgálat jogosít fel az alapvető jogokhoz. Ha nem ölsz gyerekeket Gázában, kedves izraeliek, Lapid elveszi a választói igazolványodat. Az embereknek, akiket Benjamin Netanjahu évek óta megtépázott és megsebzett, most egy ilyen személyre úgy kellene tekinteniük, mint valami más reményére.
Yair Lapid (Jes Atid) ellenzéki vezető a Kneszetben, hétfőn.Fotó: Olivier Fitoussi
Az ellenzék legnagyobb reménye még ennél is elkeserítőbb. „A Negev-ben egy palesztin állam épül” – figyelmeztette Bennett Omer városának lakóit ezen a héten. „Ha nem cselekszünk, egy október 7-i eseményre ébredünk a Negev-ben.” Izrael beduin állampolgárai, a társadalom legkiszolgáltatottabb és leginkább megfosztott csoportja, egyenlő a Hamásszal. Az általuk jelentett veszély nem más, mint egy új október 7.
- Nincs hadsereg, nincs szavazati jog: A sokkoló politika, amelyet Izrael liberális ellenzéke felvetett.
- Biztonsági őrizetben tartottak egy autista izraeli tinit, miután ellátogatott Ciszjordániába
- Izraeli telepesek brutális háborúja a ciszjordániai palesztin közösségek ellen
Ha már Ben-Gvir így beszél, minek kell nekünk Bennett? A jó angoltudása? A kifinomult modora? A kommandós egységben való katonai szolgálata? Egy feleség, aki nem mászkál fegyverrel az övében? Az, hogy Ra'ananában él (és nem Tel Rumeidá-ban)?
Bennett számára – éppúgy, mint Ben-Gvír számára – ez a föld kizárólag a zsidóké. A beduinok, akik közül sokat más izraeli területekről telepítettek ki a Negevbe, nem ennek a földnek a gyermekei. Ők egy fenyegetés, amelyet meg kell fékezni. Azonban az az tény, hogy a Negev éppúgy az övék, mint Bennetté vagy Omer jó polgáraié.
A Negev annak a maradványa, amit rájuk hagytunk, miután megfosztottuk őket földjeiktől, leromboltuk életük szövetét és szegénység sújtotta karámokba zártuk őket. Néhányan közülük azonban nem kedvesek – vadul vezetnek az utakon, egynél több feleségük van és erőszakosak. Ezt orvosolni kell, de anélkül, hogy ez sértené a polgári jogaikat, amelyeket nem lehet megtagadni tőlük.
Bennett, akárcsak Lapid, egy sötét egyéniség. Mindketten abban hisznek, hogy a jogokat az állam jószívűségéből adományozzák, ajándékként vagy jutalomként a (szemükben) helyes magatartásért. Ez a fasizmus legdurvább fajtája, és Lieberman, a három közül a legveteránabb fasiszta, lelkesen csatlakozik hozzá. Ő is támogatja annak megtagadását, hogy szavazati jogon azok részesüljenek, akik nem segítettek a háborúban és annak bűntetteiben. Ő is a beduinokat ebbe az országba hívatlan vendégeknek tekinti.
A koalíció és az ellenzék közötti fasiszta hasonlóság nem véletlen. Ezt hívják cionizmusnak. 2025-ben már nem lehet ezt a nemzeti ideológiát fasiszta vagy militarista nélkül hirdetni. Ez most a cionizmus lényege. Talán a kezdetektől fogva így volt, és az őszinteség megköveteli, hogy ezt beismerjük.
Netanjahu, Bennett, Ben-Gvir és Lapid cionisták, mint szinte az összes izraeli. Ami a földet illeti, hisznek a zsidó felsőbbrendűségben és a zsidó, demokratikus állam hazugságában. A fasizmus ennek elkerülhetetlen következménye. Már nem lehetséges cionistának lenni anélkül, hogy ne lennél fasiszta.
Forrás: https://www.haaretz.com/opinion/2025-10-29/ty-article-opinion/.premium/all-we-israelis-are-ben-gvir/0000019a-310b-ddf1-a1db-fdffdc740000?utm_source=mailchimp&utm_medium=email&utm_content=author-alert&utm_campaign=Gideon+Levy&utm_term=20251029-23:52 2025. október 29.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
