Hallgassa meg ezt a cikket További információ
Izrael kedden támadást indított egy épület ellen Dohában, Katarban, amelynek célpontja több magas rangú Hamász-politikus otthona volt. Forrás: Ibraheem Abu Mustafa/Reuters
Izrael kedden légitámadást indított a Hamász vezetői ellen Katarban, ami a közel-keleti háború éles eszkalációját jelentette egy olyan országban, amely az Egyesült Államok szoros szövetségese és a gázai konfliktus lezárásának elsődleges közvetítője.
A Hamász szerint Izraelnek nem sikerült megölnie a csoport magas rangú tisztviselőit, de nem adta meg, hogy sérüléseket szenvedtek-e. A csoport egy nyilatkozatban megerősítette, hogy a támadásban meghalt Khalil al-Hayya, a Hamász főtárgyalója fia, irodavezetője és három másik, a Hamászhoz kapcsolódó személy.
A támadásban meghalt egy katari belbiztonsági erő tag is, és több civil megsebesült – közölte az ország belügyminisztériuma.
A Fehér Ház ellentmondásos információkat adott arról, hogy az Egyesült Államok előre tudott-e az izraeli támadásról. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy az amerikai hadsereg értesítette a Trump-kormányt, „miközben Izrael támadta a Hamaszt”. De úgy tűnt, hogy utalt arra is, hogy az Egyesült Államok előre tudott a támadásról, amikor azt mondta, hogy Trump utasította küldöttét, Steve Witkoffot, hogy tájékoztassa a katariakat a „közelgő támadásról”.
Később, amikor kérték, hogy pontosítsa kijelentéseit, azt mondta, hogy az amerikai hadsereg értesítette a Trump-adminisztrációt arról, hogy Izrael támadást indított a Hamász ellen. „Az elnök utasította Witkoff különmegbízottat, hogy azonnal hívja fel a katariakat” – mondta, hozzátéve, hogy a támadás után az elnök beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
Azt is elmondta, hogy az elnök Katart az Egyesült Államok erős szövetségesének és barátjának tekinti, és sajnálja a támadás helyszínét, még akkor is, ha a Hamász megsemmisítése „értékes” cél.
A katari külügyminisztérium szóvivője, Majed al-Ansari, azt mondta, hogy az ország nem kapott előzetes figyelmeztetést az Egyesült Államoktól a támadás előtt.
„Azok a kijelentések, amelyek szerint Katar előre értesült a támadásról, alaptalanok” – mondta. „Az amerikai tisztviselő hívása akkor érkezett, amikor Doha-ban az izraeli támadás robbanásai hallatszottak.”
Katar megerősítette, hogy Tamim bin Hamad emír telefonhívást kapott Trump elnöktől. A hívás során az emír azt mondta: „Katar minden szükséges intézkedést megtesz biztonságának védelme és szuverenitásának megőrzése érdekében, és továbbra is konstruktív hozzáállást tanúsít testvérei és barátai mellett, valamint az igazságos humanitárius ügyek támogatásában, oly módon, hogy megerősíti a nemzetközi béke és biztonság pilléreit.”
A Katar területére mért közvetlen támadás azzal a kockázattal járt, hogy ellenszenvet vált ki a kormányból, és destabilizálja a gázai tűzszünetre irányuló jelentős diplomáciai erőfeszítéseit, különösen azért, mert az ország politikai és gazdasági stabilitása azon múlik, hogy mennyire tartják üzleti és turisztikai menedéknek egy instabil régióban. A délutáni támadás a főváros, Doha iskolák és külföldi nagykövetségek közelében található területét érte, fekete füstöt bocsátva a levegőbe.
Al-Ansari elítélte a támadást, amely szerinte egy lakóépületet vett célba, ahol számos magas rangú Hamász-politikus lakott. A támadást az izraeli légierő hajtotta végre.
„Ez a bűncselekmény minden nemzetközi törvényt és normát nyíltan megsért, és komoly veszélyt jelent a katariak és Katar lakosainak biztonságára” – mondta.
Katar The New York Times
Az izraeli tisztviselők megfogadták, hogy megölik azokat a Hamász-vezetőket, akik részt vettek a 2023. október 7-i, Izrael déli részét ért támadás megtervezésében, amely kirobbantotta a gázai háborút.
Egy héttel ezelőtt Eyal Zamir altábornagy, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke azt sugallta, hogy Izrael nemcsak a Gázában lévő Hamászt, hanem a tágabb régióban lévő tisztviselőit is támadni fogja.
„Az egész Közel-Keleten működünk” – mondta a tartalékos katonáknak. „A Hamásznak nem lesz hova bújnia előlünk. Bárhol is találjuk meg őket, legyenek azok magas rangú vagy alacsonyabb rangú személyek, mindet megsemmisítjük, mindenkor.”
A Hamász képviselői hétfőn találkoztak a katari miniszterelnökkel, Sheikh Mohammed bin Abdulrahman al-Thani-val, hogy megvitassák Trump úr gázai tűzszüneti javaslatát – közölte egy katari tisztviselő, aki névtelenséget kért, hogy érzékeny ügyről beszélhessen. A csoport kedden tervezett találkozót, hogy tovább tárgyaljon a javaslatról – mondta a tisztviselő.
A Hamász közleményében azt írta, hogy a tisztviselők éppen Trump javaslatát vitatták meg, amikor támadás érte őket.
„A gyáva merényletkísérlet nem változtatja meg egyértelmű álláspontunkat és követeléseinket” – írta a Hamász.
A Hamász a gázai háború befejezését, az izraeli csapatok teljes kivonulását, a segélyek korlátlan bejutását és az izraeli túszok palesztin foglyokért való cseréjét követeli. Netanjahu kijelentette, hogy Izrael hajlandó befejezni a háborút, de csak akkor, ha a Hamász szabadon engedi az összes foglyot, lefegyverzi magát, és Gáza demilitarizálódik – ezeket a feltételeket a Hamász nyilvánosan elutasította.
Májusban Izrael Katz, Izrael védelmi minisztere konkrétan megfenyegette al-Hayya urat, a főtárgyalót, aki gyakran tartózkodik Katarban.
Izrael úgy tűnt, hogy megpróbálja távol tartani az Egyesült Államokat a támadástól, mondván, hogy ez egy „teljesen független izraeli művelet” volt. Több ezer amerikai katona állomásozik az Al Udeid légibázison Katarban. Katari tisztviselők korábban azt állították, hogy az ország az Egyesült Államok kérésére beleegyezett abba, hogy otthont adjon a Hamásznak.
„Izrael kezdeményezte, Izrael hajtotta végre, és Izrael vállalja a teljes felelősséget” – állt Netanjahu úr hivatalának nyilatkozatában.
Netanjahu és Katz a katari támadás idején a Shin Bet, a Hamaszt figyelő izraeli titkosszolgálat parancsnokságán tartózkodtak – közölte a Shin Bet nyilatkozatában.
A légitámadás által eltalált épületet Izrael a Hamász vezetésének gyakori találkozóhelyeként azonosította – állítja két, az ügyet ismerő izraeli tisztviselő, akik névtelenséget kértek, hogy érzékeny kérdésekről beszélhessenek. A helyszín kódneve „Ítéletnap” volt – mondták.
Füst emelkedik a keddi több robbanás után Dohában, Katarban. Forrás: Ibraheem Abu Mustafa/Reuters
Katar semleges területnek számított, részben azért, mert kapcsolatot tart fenn az izraeli kormánnyal. Izraeli kormánytisztviselők többször is ellátogattak az emírségbe, hogy a katari vezetőkkel tárgyaljanak a gázai túszok szabadon bocsátásáról.
„El sem tudom képzelni, hogy Katar hogyan tudna továbbra is közvetítőként működni ezután” – mondta Ghaith al-Omari, a Washington Institute for Near East Policy kutatóintézet vezető munkatársa. „Az egész struktúra, amellyel az október 7-i támadások óta foglalkoztunk – az egész diplomáciai struktúra – egyszerűen összeomlott.”
A katari főváros megtámadására irányuló szándék alááshatja Izrael régóta tartó erőfeszítéseit is, hogy kapcsolatokat építsen ki az arab öbölmenti országokkal, amelyeket potenciális szövetségeseknek tekint Irán ellen. Ez a diplomáciai vállalkozás már megterhelő volt Izrael gázai bombázásai és inváziója miatt.
„Ez megerősíti a régióban egyre növekvő érzést, hogy Izrael destabilizáló tényezővé válik” – mondta al-Omari úr.
A támadás Katart – és közvetve más öböl-menti országokat is – sebezhetővé tette a külső támadásokkal szemben, annak ellenére, hogy az emírség milliárd dollárokat fektetett be amerikai védelmi felszerelésekbe, és jelentős amerikai katonai jelenlétnek ad otthont. Az Al Udeid légibázist Katarban júniusban támadta meg Irán, bár a támadást az amerikai védelmi rendszerek nagyrészt megakadályozták.
„Zavaros idők a Perzsa-öbölben, de a legnagyobb vesztes az Egyesült Államok” – mondta Bader Al-Saif, a Kuvaiti Egyetem történelemtanár-asszisztense. Annak ellenére, hogy Izrael legfontosabb külföldi szövetségese és katonai beszállítója, az Egyesült Államok úgy tűnik, hogy nem hajlandó vagy nem képes megfékezni Izrael támadásait a régióban, és ez aláássa hitelességét a Perzsa-öböl biztonsági garanciavállalójaként – mondta.
Szaúd-Arábia külügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „állítsa meg Izrael jogsértéseit”.
Az Egyesült Arab Emírség, amely 2020-ban az arab államok Izraellel való diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló kezdeményezését vezette, gyorsan elítélte a támadást. Anwar Gargash, az emirátusi uralkodó, Sheikh Mohammed bin Zayed diplomáciai tanácsadója „áruló” támadásnak nevezte a cselekményt, és egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy a különböző öböl-menti államok biztonsága „oszthatatlan”.
Az emirátusi külügyminiszter, Sheikh Abdullah bin Zayed nyilatkozatot adott ki, amelyben Izrael támadását „a regionális és nemzetközi biztonságot fenyegető, felelőtlen eszkalációnak” nevezte.
António Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte azt, amit „Katar szuverenitásának és területi integritásának nyilvánvaló megsértésének” nevezett.
„Minden félnek a tartós tűzszünet elérése érdekében kell dolgoznia, nem pedig annak megsemmisítésén” – mondta.
Ismaeel Naar, Abu Bakr Bashir és Maggie Haberman is közreműködött a riport elkészítésében.
https://static01.nyt.com/images/2024/05/14/reader-center/author-adam-rasgon/author-adam-rasgon-thumbLarge-v3.png
https://static01.nyt.com/images/2023/03/03/reader-center/author-vivian-nereim/author-vivian-nereim-thumbLarge.png
https://static01.nyt.com/images/2018/07/16/multimedia/author-ronen-bergman/author-ronen-bergman-thumbLarge.png
Adam Rasgon a The Times jeruzsálemi tudósítója, aki izraeli és palesztin ügyekkel foglalkozik.
Vivian Nereim a The Times vezető tudósítója, aki az Arab-félsziget országaival foglalkozik. Szaúd-Arábiában, Rijádban él.
Ronen Bergman a The New York Times Magazine munkatársa, Tel-Avivban él.
Forrás: https://www.nytimes.com/2025/09/09/world/middleeast/israel-hamas-doha-qatar-strike.html?campaign_id=60&emc=edit_na_20250909&instance_id=162198&nl=breaking-news®i_id=115874499&segment_id=205571&user_id=e4e0d0ca7b3137d328f67662e55c3881 2025. szeptember 9. Frissítve: 15:53 (ET)
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
