Kép: Ritzau Scanpix/Ida Marie Odgaard a REUTERS-en keresztül

Félelem nélküli hang a népirtás és a megszállás ellen: Francesca Albanese (Koppenhága, 2025. február 5.)

Háttér: Áruk bojkottja

Közel-keleti konfliktus: Francesca Albanese, az ENSZ különleges jelentéstevője új jelentést tett közzé a "Népirtás gazdaságtana" címmel.

A BDS mozgalom által régóta hangoztatott követeléseket (bojkott, tőkekivonás és szankciók) egyre inkább megfogalmazzák a nemzetközi emberi jogi szervezetek, hogy nyomást gyakoroljanak az izraeli kormányra a palesztin civil lakosság elleni szisztematikus bűncselekmények miatt. Különösen a gázai háború 2023. októberi kezdete óta számos nem kormányzati szervezet fokozta stratégiáját – a megszállás gazdasági haszonlesőire összpontosítva.

2025 májusában az Amnesty International UK a ciszjordániai illegális izraeli településekről származó összes import betiltását szorgalmazta. Egy új kampánycsomagban az Amnesty felszólítja a polgárokat, hogy gyakoroljanak célzott nyomást a szupermarketekre és a parlamenti képviselőkre, és ösztönzi az aktivista ifjúsági csoportok megalakulását. Írországban évek óta napirenden vannak a bojkottra való felhívások. Miután 2018-ban kudarcot vallott egy javaslat, amely büntethetővé tette volna a telepekről származó termékek kereskedelmét, 2025-ben új jogalkotási kezdeményezést nyújtottak be, amely most széles körű támogatást élvez a civil kezdeményezések részéről.

Uniós szinten több mint 160 nem kormányzati szervezet nyílt levélben szólított fel Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz 2024 tavaszán az illegális telepekről profitáló összes vállalat import- és befektetési tilalmára. Ami évekkel ezelőtt a BDS-kampány résigényének számított, az mára a nemzetközi emberi jogi munka mainstream kérdésévé vált. A megszállással való gazdasági bűnrészesség itt már nem hagyható figyelmen kívül. (jr)

Rengeteg pénzt lehet keresni a háborúból és a megszállásból: „Az elmúlt 21 hónapban, miközben Izrael népirtása pusztította a palesztinok életét és tájait”, a tel-avivi tőzsde értéke 213 százalékkal emelkedett. Francesca Albanese ezt nyilatkozta a múlt héten, amikor új jelentését ismertette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával Genfben. „Néhányak számára a népirtás jövedelmező” – folytatta az ENSZ megszállt palesztin területek emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges jelentéstevője. A „Népirtás gazdaságtana” című jelentés azt a „vállalati gépezetet” vizsgálja, „amely fenntartja Izrael gyarmatosítási projektjét, amely a palesztinok kiűzését és helyettesítését célozza a megszállt területeken”.

Jelentésében Albanese nemzetközi jogi szakértő a legkülönbözőbb ágazatokból származó vállalatok hálózatát írja le: fegyvergyártók, technológiai vállalatok, építőipari cégek, nyersanyag- és szolgáltatók, bankok, nyugdíjalapok, biztosítótársaságok, egyetemek és alapítványok. „Ezek a szereplők lehetővé teszik az önrendelkezési jog megtagadását és más strukturális jogsértéseket”, mint például a „megszállás, annektálás, valamint az apartheid és a népirtás bűncselekményei”. Mindez azonban nem új vagy egyedi, mert: „A gyarmati törekvéseket és a kapcsolódó népirtásokat történelmileg a vállalati szektor hajtotta és tette lehetővé” – érvel Albanese, az izraeli „telepes-gyarmati apartheid rezsimet” történelmi folytonosságba helyezve más államokkal, amelyek szintén az „őslakos lakosság és földjeik kisajátítására” támaszkodtak.

A független izraeli kutatószervezet, a „Who Profits” adatbázisaiban több mint 460 olyan vállalatot és céget sorol fel, amelyek profitálnak a megszállásból. Ezek több mint felének székhelye Izraelben található, további 88 izraeli vállalat pedig közvetlenül a megszállt palesztin vagy szíriai területeken található. A felsorolt ​​nemzetközi vállalatok közül a legtöbb európai (51), néhány ázsiai (11), egy-egy afrikai és latin-amerikai vállalat. Az ország, ahol a legtöbb vállalat profitál a megszállásból, az az USA (30), majd Németország következik (15). Ezek közé tartozik az Axel Springer, a Siemens, a Volkswagen és a Thyssen-Krupp. Ez utóbbi cég dollármilliárdok értékű védelmi szerződést kötött, legutóbb 2022-ben, amikor további három „Dakar” osztályú tengeralattjáró leszállítását hagyták jóvá az izraeli haditengerészetnek mintegy hárommilliárd euróért, amelynek jelentős részét német adófizetők pénzéből fogják finanszírozni.

Jelentésében Albanese a katonai-ipari komplexumot az izraeli állam „gazdasági gerincének” nevezi. Izrael hosszú távú megszállása és ismételt katonai kampányai „tesztterületeket hoztak létre a legmodernebb katonai technológia számára”. 85.000 tonna robbanóanyagot dobtak le Gázára, ami hatszorosa a Hirosimára ledobott atombomba robbanóerejének.

A fegyvergyártó cégek „rekord profitot értek el” ebből a hatalmas mennyiségű fegyveres erőből. Az Elbit Systems, Izrael legfontosabb fegyvergyártó cégének részvényértéke csaknem megduplázódott a háború kezdete óta.

Egy másik üzleti modell, amelyet a jelentés benmutat és elítél, az úgynevezett „megszállási turizmus” („occupation tourism”): Digitális utazási platformok, mint az Airbnb és a Booking.com, tömegesen kínálnak szálláshelyeket a nemzetközi jogot sértő izraeli településeken – több mint 760 nyilvántartott lehetőséggel, ahogyan azt a brit The Guardian februárban elemezte. Emiatt az Airbnb jogi lépések ellen néz szembe az USA-ban, Nagy-Britanniában és Írországban – jelezte júniusban a nemzetközi Business and Human Rights Resource Centre NGO. A folyamatban lévő ügyletek akár „izraeli háborús bűnökből származó jövedelem pénzmosásához” is vezethetnek, mivel jogellenes tevékenységekből származó bevételt dolgoznak fel – köztük lefoglalt palesztin tulajdonból.

Albanese felhívja az államokat és nemzetközi intézményeket, hogy határozottan reagáljanak: véget kell vetni minden üzleti kapcsolatnak ezzel a „genocídium gazdasággal”. A vállalatokat polgári és büntetőjogi felelősségre kell vonni, a kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat pedig szigorúan felül kell vizsgálni.

rövidlink.de/Albanese-jelentes

Jakob Reimann: »Axel Springer profitál a megszállásból«

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/503543.nahostkonflikt-profiteure-des-v%C3%B6lkermords.html 2025.07.08.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó